Az idei évben a kormány számításainál kedvezőbb lehet a költségvetés
GDP-arányos egyenlege (2,4%-os GDP-arányos többlet), a következő években
azonban ijesztő hiányadatokkal találkozhatunk - legalábbis ez derül ki
az alternatív költségvetési tanács, a Költségvetési Felelősségi Intézet
Budapest ma ismertetett technikai kivetítéséből. A kormány (konvergencia
programban felvázolt) hiánycéljainak teljesüléséhez jövőre 1040,
2013-ban 1400 milliárd forintos egyenlegjavulásra lenne szükség (nettó
szinten az alappályához képest), amiből arra lehet következtetni, hogy a
Széll Kálmán tervben megfogalmazott, két év alatt 900 milliárd
forintnyi intézkedéscsomag nehezen lesz elegendő. Valószínűleg szükség
van a konvergencia programból kiolvasható "második csomag" (nominálisan fixált gazdálkodás, az idei 250 milliárdos zárolás tartóssá tétele, adójóváírás szűkítése) végrehajtására.
1400 milliárd forintos rés
2011-ben a költségvetési egyenleg néhány tízmilliárd forinttal jobban alakulhat, mint ami a kormányzati előrejelzésekben szerepel - áll a nonprofit közhasznú társaság első technikai kivetítésében, amelyet a megszüntetett Költségvetési Tanács korábbi elemzői stábjának szakértői készítettek.
A jelentés szerint a költségvetési egyenlegre vonatkozó kormányzati tervekhez képest az alappálya már 2012-ben 1000 milliárd forint nagyságrendű rést mutat. Ez az elszállás 2013-ban már 1400 milliárdra hízik és 2014-ben is meghaladhatja az 1300 milliárd forintot.
Romhányi Balázs az 1400 milliárd forintos rés kapcsán azonban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ez nem jelent ekkora "intézkedési kényszert".
De ez nem intézkedési kényszer
Az intézkedések nélkül középtávon a GDP-arányos államadósság ismét növekedésnek indul - figyelmeztet az alternatív költségvetési tanács elemzése. Romhányi Balázs, az intézet vezetője hangsúlyozta: feltételezéseik szerint laza költségvetési politikával és szigorú monetáris politikával jellemezhető gazdaságpolitikai keverék alakulhat ki. A jegybanknak laza fiskális politika mellett, az inflációs cél elérése érdekében fel kell nyomnia az alapkamatát - mutatott rá a szakértő, aki azonban azt is hozzátette: ez nem egy előrejelzés, ennek kellene történnie, ha a költségvetési politikában nem történnének intézkedések.
A korábban megszüntetett Költségvetési Tanács elemzői stábjának vezetője az alapkamat emelkedésének hatásaival kapcsolatban megjegyezte: ennek következtében megemelkednek a költségvetés kamatkiadásai és növekszik a Magyar Nemzeti Bank vesztesége, amelyet a költségvetésnek finanszíroznia kell. Vagyis a kamatemelés (amely a fenti gazdaságpolitikai mixtúra eredményeképp jönne létre) két csatornán keresztül rontja az államháztartást. Az intézet számításai szerint az MNB veszteségfinanszírozása 220 milliárd forinttal terhelheti az idei költségvetést.
Romhányi ugyanakkor hozzátette: ha a kormány minél előbb végrehajtja a bejelentett intézkedéseket, akkor elkerülhető a kamatemelés, és ezáltal az MNB veszteségének finanszírozása. Ezért nem állítható a szakértő szerint, hogy az 1400 milliárd forint intézkedési kényszert jelentene (szemben a kormány által felvázolt 900 milliárd forintos csomaggal).
A valóságban nem 250 milliárd a zárolás
Az idei költségvetési folyamatokkal kapcsolatban Romhányi Balázs arra mutatott rá, hogy a "költségvetésben rejlő veszélyzóna" elhárítására létrehozott 250 milliárd forintos zárolás a valóságban 230 milliárd forintra rúg.
Mint ismert, Matolcsy György még februárban Brüsszelben jelentette be (a piaci szakértők meglepetésére), hogy 250 milliárd forintos (a GDP közel 1%-át kitevő) zárolást hajt végre a (két hónappal korábban parlamentben elfogadott) 2011-es költségvetésben az esetleges külső kockázatok kezelése érdekében. Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a hét elején jelezte: a központi költségvetés 200-220 milliárd forintos "veszélyzónáját" semlegesíti a 250 milliárd forintos zárolás.
1400 milliárd forintos rés
2011-ben a költségvetési egyenleg néhány tízmilliárd forinttal jobban alakulhat, mint ami a kormányzati előrejelzésekben szerepel - áll a nonprofit közhasznú társaság első technikai kivetítésében, amelyet a megszüntetett Költségvetési Tanács korábbi elemzői stábjának szakértői készítettek.
A jelentés szerint a költségvetési egyenlegre vonatkozó kormányzati tervekhez képest az alappálya már 2012-ben 1000 milliárd forint nagyságrendű rést mutat. Ez az elszállás 2013-ban már 1400 milliárdra hízik és 2014-ben is meghaladhatja az 1300 milliárd forintot.
Romhányi Balázs az 1400 milliárd forintos rés kapcsán azonban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ez nem jelent ekkora "intézkedési kényszert".
Klikk a képre!
|
De ez nem intézkedési kényszer
Az intézkedések nélkül középtávon a GDP-arányos államadósság ismét növekedésnek indul - figyelmeztet az alternatív költségvetési tanács elemzése. Romhányi Balázs, az intézet vezetője hangsúlyozta: feltételezéseik szerint laza költségvetési politikával és szigorú monetáris politikával jellemezhető gazdaságpolitikai keverék alakulhat ki. A jegybanknak laza fiskális politika mellett, az inflációs cél elérése érdekében fel kell nyomnia az alapkamatát - mutatott rá a szakértő, aki azonban azt is hozzátette: ez nem egy előrejelzés, ennek kellene történnie, ha a költségvetési politikában nem történnének intézkedések.
Klikk a képre!
|
A korábban megszüntetett Költségvetési Tanács elemzői stábjának vezetője az alapkamat emelkedésének hatásaival kapcsolatban megjegyezte: ennek következtében megemelkednek a költségvetés kamatkiadásai és növekszik a Magyar Nemzeti Bank vesztesége, amelyet a költségvetésnek finanszíroznia kell. Vagyis a kamatemelés (amely a fenti gazdaságpolitikai mixtúra eredményeképp jönne létre) két csatornán keresztül rontja az államháztartást. Az intézet számításai szerint az MNB veszteségfinanszírozása 220 milliárd forinttal terhelheti az idei költségvetést.
Romhányi ugyanakkor hozzátette: ha a kormány minél előbb végrehajtja a bejelentett intézkedéseket, akkor elkerülhető a kamatemelés, és ezáltal az MNB veszteségének finanszírozása. Ezért nem állítható a szakértő szerint, hogy az 1400 milliárd forint intézkedési kényszert jelentene (szemben a kormány által felvázolt 900 milliárd forintos csomaggal).
A valóságban nem 250 milliárd a zárolás
Az idei költségvetési folyamatokkal kapcsolatban Romhányi Balázs arra mutatott rá, hogy a "költségvetésben rejlő veszélyzóna" elhárítására létrehozott 250 milliárd forintos zárolás a valóságban 230 milliárd forintra rúg.
Mint ismert, Matolcsy György még februárban Brüsszelben jelentette be (a piaci szakértők meglepetésére), hogy 250 milliárd forintos (a GDP közel 1%-át kitevő) zárolást hajt végre a (két hónappal korábban parlamentben elfogadott) 2011-es költségvetésben az esetleges külső kockázatok kezelése érdekében. Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a hét elején jelezte: a központi költségvetés 200-220 milliárd forintos "veszélyzónáját" semlegesíti a 250 milliárd forintos zárolás.
Honnan jön a 250 milliárd?
Mint ismert, Matolcsy György február elején
Brüsszelben jelentette be, hogy a kormány létrehoz egy, a GDP közel
1%-ának megfelelő stabilitási alapot az idei büdzsében. Ezt követően február közepén a kormány már döntött a zárolás jelentős részéről.
Már februárban rámutattunk arra, hogy a bejelentéssel mindenkit meglepett. Az alap létrehozásának egyik lehetséges magyarázata szerint a kormány mindenképpen ki akar kerülni az unió túlzott deficit eljárása alól, ami miatt az eredetileg tervezettnél kisebb hiányt céloz meg.
A kormányzat korábbi kommunikációja szerint a komoly külső kockázatokra való tekintettel hozták létre a 250 milliárdos alapot, legutóbb viszont már a hiánycsökkentéshez szükséges fontos intézkedésként említették.
Április 15-én viszont (a konvergencia programból) nyilvánvalóvá vált, amit sejteni lehetett: a kormány az egyszeri (nyugdíjvagyon és annak terhére elszámolt) tételek nélkül számolt, a költségvetési törvényben előírt hiánycél tartása érdekében döntött a 250 milliárd forintos zárolásról az idei költségvetésben, miután idén várhatóan a korábban jelzettnél kevesebb adóbevétel folyik be.
Már februárban rámutattunk arra, hogy a bejelentéssel mindenkit meglepett. Az alap létrehozásának egyik lehetséges magyarázata szerint a kormány mindenképpen ki akar kerülni az unió túlzott deficit eljárása alól, ami miatt az eredetileg tervezettnél kisebb hiányt céloz meg.
A kormányzat korábbi kommunikációja szerint a komoly külső kockázatokra való tekintettel hozták létre a 250 milliárdos alapot, legutóbb viszont már a hiánycsökkentéshez szükséges fontos intézkedésként említették.
Április 15-én viszont (a konvergencia programból) nyilvánvalóvá vált, amit sejteni lehetett: a kormány az egyszeri (nyugdíjvagyon és annak terhére elszámolt) tételek nélkül számolt, a költségvetési törvényben előírt hiánycél tartása érdekében döntött a 250 milliárd forintos zárolásról az idei költségvetésben, miután idén várhatóan a korábban jelzettnél kevesebb adóbevétel folyik be.
Létezik
egy ennél súlyosabb probléma is, nevezetesen: nem ismert, hogy mekkora
tételeket hozott át a kormány a tavalyi költségvetésből az idei
költségvetés terhére. Az átláthatóság szempontjából fontos lenne, hogy a
kincstár erre vonatkozóan közöljön információt: mennyi a ki ne fizetett
számlák állománya, és mennyivel változott ez az állomány a megelőző
évhez képest. Az intézet 80-100 milliárd forintra teszi az
állományváltozást (vagyis ennyivel magasabb összeget hozott át a
kormány, mint korábban) és ez már érdemben befolyásolhatja a
költségvetésről alkotott elképzeléseinket - magyarázta Romhányi Balázs a
2011-14-es évekre vonatkozó technikai kivetítés bemutatóján.
Forrás: www.portfolio.hu
