Szombathely, Aréna utca 4.

A csomag nélkül ijesztően elszállna a költségvetés hiánya 2011.04.20.

Az idei évben a kormány számításainál kedvezőbb lehet a költségvetés GDP-arányos egyenlege (2,4%-os GDP-arányos többlet), a következő években azonban ijesztő hiányadatokkal találkozhatunk - legalábbis ez derül ki az alternatív költségvetési tanács, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest ma ismertetett technikai kivetítéséből. A kormány (konvergencia programban felvázolt) hiánycéljainak teljesüléséhez jövőre 1040, 2013-ban 1400 milliárd forintos egyenlegjavulásra lenne szükség (nettó szinten az alappályához képest), amiből arra lehet következtetni, hogy a Széll Kálmán tervben megfogalmazott, két év alatt 900 milliárd forintnyi intézkedéscsomag nehezen lesz elegendő. Valószínűleg szükség van a konvergencia programból kiolvasható "második csomag" (nominálisan fixált gazdálkodás, az idei 250 milliárdos zárolás tartóssá tétele, adójóváírás szűkítése) végrehajtására.

1400 milliárd forintos rés

2011-ben a költségvetési egyenleg néhány tízmilliárd forinttal jobban alakulhat, mint ami a kormányzati előrejelzésekben szerepel - áll a nonprofit közhasznú társaság első technikai kivetítésében, amelyet a megszüntetett Költségvetési Tanács korábbi elemzői stábjának szakértői készítettek.

A jelentés szerint a költségvetési egyenlegre vonatkozó kormányzati tervekhez képest az alappálya már 2012-ben 1000 milliárd forint nagyságrendű rést mutat. Ez az elszállás 2013-ban már 1400 milliárdra hízik és 2014-ben is meghaladhatja az 1300 milliárd forintot.

Romhányi Balázs az 1400 milliárd forintos rés kapcsán azonban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ez nem jelent ekkora "intézkedési kényszert".

A csomag nélkül ijesztően elszállna a költségvetés hiánya
Klikk a képre!


De ez nem intézkedési kényszer

Az intézkedések nélkül középtávon a GDP-arányos államadósság ismét növekedésnek indul - figyelmeztet az alternatív költségvetési tanács elemzése. Romhányi Balázs, az intézet vezetője hangsúlyozta: feltételezéseik szerint laza költségvetési politikával és szigorú monetáris politikával jellemezhető gazdaságpolitikai keverék alakulhat ki. A jegybanknak laza fiskális politika mellett, az inflációs cél elérése érdekében fel kell nyomnia az alapkamatát - mutatott rá a szakértő, aki azonban azt is hozzátette: ez nem egy előrejelzés, ennek kellene történnie, ha a költségvetési politikában nem történnének intézkedések.

A csomag nélkül ijesztően elszállna a költségvetés hiánya
Klikk a képre!


A korábban megszüntetett Költségvetési Tanács elemzői stábjának vezetője az alapkamat emelkedésének hatásaival kapcsolatban megjegyezte: ennek következtében megemelkednek a költségvetés kamatkiadásai és növekszik a Magyar Nemzeti Bank vesztesége, amelyet a költségvetésnek finanszíroznia kell. Vagyis a kamatemelés (amely a fenti gazdaságpolitikai mixtúra eredményeképp jönne létre) két csatornán keresztül rontja az államháztartást. Az intézet számításai szerint az MNB veszteségfinanszírozása 220 milliárd forinttal terhelheti az idei költségvetést.

Romhányi ugyanakkor hozzátette: ha a kormány minél előbb végrehajtja a bejelentett intézkedéseket, akkor elkerülhető a kamatemelés, és ezáltal az MNB veszteségének finanszírozása. Ezért nem állítható a szakértő szerint, hogy az 1400 milliárd forint intézkedési kényszert jelentene (szemben a kormány által felvázolt 900 milliárd forintos csomaggal).

A valóságban nem 250 milliárd a zárolás

Az idei költségvetési folyamatokkal kapcsolatban Romhányi Balázs arra mutatott rá, hogy a "költségvetésben rejlő veszélyzóna" elhárítására létrehozott 250 milliárd forintos zárolás a valóságban 230 milliárd forintra rúg.

Mint ismert, Matolcsy György még februárban Brüsszelben jelentette be (a piaci szakértők meglepetésére), hogy 250 milliárd forintos (a GDP közel 1%-át kitevő) zárolást hajt végre a (két hónappal korábban parlamentben elfogadott) 2011-es költségvetésben az esetleges külső kockázatok kezelése érdekében. Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a hét elején jelezte: a központi költségvetés 200-220 milliárd forintos "veszélyzónáját" semlegesíti a 250 milliárd forintos zárolás.
Honnan jön a 250 milliárd?
Mint ismert, Matolcsy György február elején Brüsszelben jelentette be, hogy a kormány létrehoz egy, a GDP közel 1%-ának megfelelő stabilitási alapot az idei büdzsében. Ezt követően február közepén a kormány már döntött a zárolás jelentős részéről.

Már februárban rámutattunk arra, hogy a bejelentéssel mindenkit meglepett. Az alap létrehozásának egyik lehetséges magyarázata szerint a kormány mindenképpen ki akar kerülni az unió túlzott deficit eljárása alól, ami miatt az eredetileg tervezettnél kisebb hiányt céloz meg.

A kormányzat korábbi kommunikációja szerint a komoly külső kockázatokra való tekintettel hozták létre a 250 milliárdos alapot, legutóbb viszont már a hiánycsökkentéshez szükséges fontos intézkedésként említették.

Április 15-én viszont (a konvergencia programból) nyilvánvalóvá vált, amit sejteni lehetett: a kormány az egyszeri (nyugdíjvagyon és annak terhére elszámolt) tételek nélkül számolt, a költségvetési törvényben előírt hiánycél tartása érdekében döntött a 250 milliárd forintos zárolásról az idei költségvetésben, miután idén várhatóan a korábban jelzettnél kevesebb adóbevétel folyik be.


Létezik egy ennél súlyosabb probléma is, nevezetesen: nem ismert, hogy mekkora tételeket hozott át a kormány a tavalyi költségvetésből az idei költségvetés terhére. Az átláthatóság szempontjából fontos lenne, hogy a kincstár erre vonatkozóan közöljön információt: mennyi a ki ne fizetett számlák állománya, és mennyivel változott ez az állomány a megelőző évhez képest. Az intézet 80-100 milliárd forintra teszi az állományváltozást (vagyis ennyivel magasabb összeget hozott át a kormány, mint korábban) és ez már érdemben befolyásolhatja a költségvetésről alkotott elképzeléseinket - magyarázta Romhányi Balázs a 2011-14-es évekre vonatkozó technikai kivetítés bemutatóján.

 Forrás: www.portfolio.hu