A magyar állam a hét eleji bejelentés alapján ajánlatot tett a Rába
összes részvényére, az MNV 815 forintos áron vásárolná meg a társaság
papírjait. Kérdés azonban, az egyes szereplők élnek-e ezzel a
lehetőséggel. A Portfolio.hu alapkezelőket kérdezett meg arról, mi a
véleményük az állam szerepvállalásáról a magyar gépgyártóban, mik
lehettek a tranzakció mozgatórugói, a részvények hány százalékát
ajánlhatják fel a kisrészvényesek, és mit tegyenek azok, akik még
tartják Rába részvényeiket. Az általunk megkérdezett alapkezelők nem
igazán találnak racionális érvet a gépgyártó állami tulajdonba vételére,
egyikük egyszerűen hülyeségnek nevezte a tranzakciót.
A téma érzékeny, nem véletlen, hogy a Portfolio.hu-nak nyilatkozó alapkezelők nevük elhallgatását kérték.
Miért venné meg az állam a Rábát?
Tegnapi cikkünkben már boncolgattuk,
hogy milyen mozgatórugói lehettek a Rábában történő állami
tulajdonszerzésnek, az általunk megkérdezett alapkezelők sem tudtak
észérveket felsorakoztatni a magyar gépgyártó megvásárlásához.
Elképzelhetőnek tartják, hogy van még néhány részlet, amelyet a
közvélemény egyelőre nem ismer, és amennyiben a teljes igazságot
megismerjük, összeállhat a kép. Ilyen fontos részlet lehet például egy
nagy volumenű állami megrendelés, vagy új, külső partnerek bemutatása,
erről azonban egyelőre többet nem tudunk. A válaszok között elhangzott
az is, hogy a Rábát esetleg Kínai vagy Orosz partnerekkel "hozná össze"
az állam, de a társaság ingatlan-portfóliójában is van fantázia.
A
Rába jelenlegi operációja alapján igen nehéz azonban megindokolni a
felvásárlást, hiszen a vállalat három fontos részlegéből (futómű, jármű,
alkatrész) a két kisebb (jármű, alkatrész) muzsikál elfogadhatóan, a
futómű üzletág pedig az iparági konjunktúra és a 220 feletti
dollár/forint-árfolyam mellett is szenved.
Mi lehet a Rába részvények sorsa?
Az
alapkezelők szintén egyöntetű véleménye szerint valószínű, hogy a
kisrészvényesek az összes Rába részvény több mint 50 százalékát
felajánlják majd, vagyis az MNV nem lép majd vissza az ajánlatától, a 90
százalékos részarány - amely fölött a nagytulajdonos élhetne
kiszorítási jogával - viszont valószínűleg első körben nem lesz meg,
elsősorban a Rába szórt részvényesi struktúrája miatt. A Rába tehát
egyelőre még tőzsdei vállalat maradhat, de mivel a nagyobb befektetők,
alapkezelők érdeklődése jelentősen csökken, a papírok forgalma is
drasztikusan visszaeshet.
A nemzetközi tapasztalatok is azt
mutatják, hogy a perifériára sodródott, kisebb kapitalizációjú
vállalatok egyre rosszabbul teljesítenek és az elmúlt időszakban
lemaradók voltak, így rövid- és középtávon a Rába papírok is gyengén
teljesíthetnek.
Mit tesznek az alapkezelők?
A
profi befektetők egyöntetű véleménye az, hogy azt a vállalatot,
amelyben nagyobb állami tulajdon jön létre, érdemes inkább elkerülni. A
Rába jelenlegi menedzsmentjét profinak tartják, és nem gondolják azt,
hogy egy új, esetleg a kormány által kinevezett vezetés jobban végezné a
dolgát mint a jelenlegi. Talán éppen ellenkezőleg, hiszen a tapasztalat
azt mutatja, hogy az állam általában nem jó tulajdonos, a vállalatok
hatékony működtetésében nem jeleskedik. Az alapkezelők valószínűleg
élnek majd az ajánlattal, főként mivel egyfajta kényszerhelyzetben
vannak, ugyanis a részvény-csomagjaikat később a jelentősen csökkenő
likviditás mellett igencsak nehéz lesz piacon értékesíteni. Az általunk
megkérdezett alapkezelők közül van olyan, amely tart Rába részvényt a
portfóliójában, azokat azonban felajánlja majd az MNV ajánlatában
szereplő 815 forintos áron.
Mit tegyenek a kisbefektetők?
A kisbefektetők egészen más helyzetben vannak az alapkezelőkhöz képest,
hiszen az általuk tartott mennyiséget akár a Rába részvények piacának
jelentős szűkülése esetén is könnyedén értékesíthetik, vagyis könnyebben
kiszállhatnak, ha a Rába-sztori mégiscsak rossz irányba "fejlődne". Az ő
stratégiájukat alapvetően meghatározhatja, hogy milyen áron vásárolták
papírjaikat, azok akik relatíve magas áron vettek bele a Rábába, azok
érthetően nehezen válnak meg a papíroktól. Az általunk megkérdezett
alapkezelők az eddigi információk alapján nem tudtak olyan
forgatókönyvet megemlíteni, amely mellett jelentős felértékelődési
potenciált látnának a Rába részvényeiben, ez alapján érdemes lehet
megfontolni a 815 forintos ár elfogadását, persze ezt a befektetési
döntést mindenkinek saját magának kell meghoznia.
Forrás: www.portfolio.hu
