Warren Buffett legutóbb Bank of America részvények vásárlásával került a címlapokra. Az ügylet azért volt speciális, mert a bankóriásba már korábban megrendült a befektetők bizalma, a bank részvényeinek árfolyama pedig meredek zuhanásba kezdett. Buffett bejelentését követően azonban 20-30 százalékos pluszba lendültek a papírok. Buffett neve ugyanis egyfajta garanciát jelentett arra, hogy - az egyes piaci pletykák szerint - tőkeproblémákkal küszködő bank nem kerül válságba. Nem csak azért, mert a guru hatalmas pénzeket képes mozgósítani ha szükséges, hanem azért is, mert befektetései rendszerint sikeresek, így az ő beszállása is sok befektető számára azt jelentette, a bank biztonságos, és érdemes megvenni.
De vajon korábbi befektetéseinél is hasonló fordulatot tudott okozni az omahai bölcs? Önmagában az, hogy Buffett mit vásárol, vagy milyen cégekben van részesedése, már jó reklám egy vállalatnak. Buffett kiváló befektetéseivel vált a világ egyik leggazdagabb emberévé, befektetései pedig nagyrészt komoly profittal zárultak, ezért összességében jó taktika lehet őt követni. A gyakorlatban a guru stratégiáját követni persze már egyáltalán nem olyan könnyű, a vásárlásairól ugyanis általában csak nagy késéssel lehet értesülni. A sztárbefektető befolyását jelzi az is, hogy minden évben rendez egy jótékonysági vacsorát, amely keretében egyes üzletemberek akár dollármilliókat is hajlandók áldozni, csak hogy pár órán keresztül beszélgethessenek a guruval (persze direkt befektetési tanács kivételével). Buffett cége, a Berkshire Hathaway 2011 első félévének végén 27 amerikai vállalat részvényeivel rendelkezett (a leányvállalatait nem számítva), portfóliója 52,2 milliárd dollárt tett ki.
A guru legfontosabb üzletei
Az 1970-es években Buffett főként olyan fogyasztási termékeket gyártó vállalatokkal ért el nagy sikereket, amelyek stabil kereslettel rendelkező termékeket gyártottak. 1972-ben például 25 millió dollárt fektetett be a See’s Candy nevű cukorkagyártó vállalatba, majd az évek során további 35 millió dollárral egészítette ki befektetését, a rendkívül jól jövedelmező cégből pedig végül 1,35 milliárd dollárt vett ki. Jól sikerült a mindenki által jól ismert, piacvezető borotvagyártó részvényeinek megvásárlása is. Buffett azután fektetett 600 millió dollárt a Gillette-be, hogy az piacra dobta az eldobható borotvát, jelentősen növelve ezzel eladásait. A sztárbefektető részvényeinek értéke 24 hónappal később már 850 millió dollárt ért, miközben a 90-es években több mint 50 millió dollárnyi osztalékot kapott a cégből évente.
Buffett augusztus 24-én 5 milliárd dollár értékben vásárolt osztalékelsőbbségi részvényeket a Bank of America-tól, amelyre 6 százalékos kamatot kap minden évben, és időelőtti visszavásárlása esetén 5 százalék prémiumot kell fizetnie a banknak. Hasonló tranzakciót hajtott végre a válság legnehezebb időszakában, 2008 őszén, amikor szintén 5 milliárd dollárt fektetett a bajban lévő Goldman Sachs-ba, és 3 milliárd dollárt a General Electric-be. Miután 2008 szeptember 23-án este bejelentették, hogy Buffett 5 milliárd dollárt fektet a komoly problémákkal küszködő bankházba, a bank részvényei három nap alatt 10 százalékot emelkedtek. Ez azonban csak egy rövid fellélegzéshez volt elég, a bank részvényei ugyanis ezt követően még több mint 60 százalékot estek, mire újra felfelé vették volna az irányt. Egyesek szerint azonban Buffett befektetése nagyban hozzájárult a bank stabilizálásához.
A Goldman tranzakció érdekessége, hogy miután Buffett megegyezett a Goldmannal, a bank igazgatósági tagja, Rajat Gupta értesítette a várható tranzakcióról "barátját és üzleti partnerét", a ma már börtönben ülő hedge fund vezért, Raj Rajaratnamot, aki a bennfentes információinak köszönhetően 18 millió dollárt nyert a gyorsan végrehajtott Goldman tranzakcióin.
Hasonló tranzakcióra szánta el magát Buffett a szintén komoly bajban lévő General Electric esetében, ahol 3 milliárd dollárt fektetet évi 10 százalékot fizető átváltható kötvényekbe, amelyek idő előtti visszavásárlásáért a Goldmanhoz hasonlóan 10 százalékos prémiumot kért a konglomerátumtól. A nap közben 9 százalékos mínuszban járó cég részvényei a hír közzétételét követően ugyan felfelé vették az irányt, de így is közel 4 százalékos mínuszban zártak, majd a lejtmenet még hónapokon át, március elejéig tovább folytatódott. A gurut persze ez kevésbé aggasztotta, hiszen ő 10 százalékos hozamot realizált a részvényárfolyamoktól függetlenül.
A kínai elektromos autó és akkumulátor gyártó BYD 9,89 százalékos pakettjének megvásárlását 2008 szeptember 29-én jelentette be Warren Buffett. A cég papírjai ekkor 2,1 hongkongi dollárba kerültek, de három nappal később már 4,5 hongkongi dolláron kereskedtek velük az ázsiai piacon. Bár a cég papírjai időközben 8 dollárig emelkedtek, jelenleg ismét 2 dollár közelében járnak.
A Berkshire legnagyobb befektetése a Burlington Northern Santa Fe vasúttársaság megvásárlása volt, amelyre 34 milliárd dollárt költött Buffett cége. A felvásárlás bejelentését követően a cég árfolyama szép lassan konvergált (a kamatoknak megfelelően) a 100 dolláros árfolyamhoz, amelyen végül kivezették a cég papírjait a tőzsdéről 2010 februárjában. Jelenleg a vasúttársaság a legnagyobb cég, amely a Berkshire 100 százalékos tulajdonában van.
A Coca Cola részvényeit Buffett 1988-ban kezdte el vásárlolni, méghozzá igen szaporán. Pár hónap alatt a cégben már 7 százalékos részesedése volt, három évvel később pedig a Coca Cola pozíciójának értéke meghaladta a Berkshire Hathaway teljes piaci értékét. A Coca Cola Buffett egyik legstabilabb és legnagyobb befektetése, jelenleg is 13,7 milliárd dollárja fekszik benne, ezzel pedig a cég 8,74 százalékát birtokolja. A kólagyártó papírjai a 2000-es évek gyengélkedését követően az elmúlt években ismét felfelé vették az irányt, így a guru kitartása igazolódni látszik.
A Wells Fargoba először 1991-ben fektetett be a Berkshire, így mára Buffett már igen jól ismeri a pénzintézetet. A válságot követően 2009 óta ismét elkezdte vásárolni a bank papírjait, amely így mára már az egyik legkomolyabb befektetésének számít. A Berkshire portfóliójában a bank részvényei 8,8 milliárd dollárt tesznek ki. A guru szerint a bank az egyik legerősebb bank Amerikában, és igen jól jövedelmez, köszönhetően például az olcsó működésének. Buffettet a részvények rövidtávú ingadozása nem érdekeli, mert ő inkább évtizedekben gondolkodik a bank esetében.
Kérdés, hogy a korábbi sikereket a jelenlegi befektetései is biztosítani tudják-e majd. A befolyásos befektetőnek jelentős érdekeltsége van jelenleg (június 30-ai állapot szerint) a Washington Postban, hiszen a cég 21,6 százalékát birtokolja, valamint a Moody’s hitelminősítőben, amelyben több min 900 millió dollárjával 12,46 százalékos pakettel rendelkezik. További jelentős kitettséggel büszkélkedhet a US Bancorp, és a ConocoPhilips felé (ez utóbbiban közel 2 milliárd dollárt invesztált), a Johnson & Johnson részvényeiben 2,8 milliárd dollár, a Kraft Foodban 3,5 milliárd dollár, a Procter & Gamble-ben pedig 4,75 milliárd dollárja fekszik a guru cégének. Buffett egyik kedvence az American Express. Már fiatalkorában, hedge fund menedzserként is jelentős összegekkel fogadott a cég papírjaira, a Berkshire pedig jelenleg 7 milliárd dollárral van benne a cégben, amely közel 13 százalékos részesedést jelent.
Warren Edward Buffett 1930-ban született
Omahában. Apja részvénybróker és kongresszusi képviselő volt,
nagyapjának pedig fűszer boltja volt, ahol a fiatal Buffett mellett a
Berkshire Hathaway jelenlegi alelnöke, Charlie Munger is dolgozott.
Buffett fiatalon kezdte az ismerkedést a tőzsdével, hiszen 11 éves
korában már végrehajtotta első tranzakcióját apja brókercégénél.
Egyetemi éveit a Pennsylvaniai egyetemen kezdte 1947-ben, majd a
gazdasági bachelor diplomáját a Nebraska-Lincoln Egyetemen kapta 19
évesen. Közgazdasági tanulmányait ezután a Columbia Business School-on
folytatta.
Egyetemi
évei után részvénykereskedő és elemzőként folytatta pályafutását több
cégnél is, majd 1956-ban megalapította saját társaságát, a Buffett
Partnershipet hat másik partnerrel együtt. A befektető cég 1962-ben
vásárolt meg egy leszálló ágban lévő texiltipari céget, a Berkshire
Hathawayt, ám a céget - a tervekkel ellentétben végül - nem
értékesítették tovább, hanem megtartották. A vállalat fokozatosan
profilt váltott és biztosítóvá alakult, amely készpénzállományát Buffett sikeres befektetésekhez használta fel, hosszú távú szemléletet követve. Buffett jelenleg a cég
elnök-vezérigazgatója és legnagyobb tulajdonosa, a részvények közel
negyedét birtokolva.
Bár 2008-ban a Forbes listáján a világ leggazdagabb embereként
szerepelt, Buffett, vagy ahogy sokszor nevezik, az "omahai bölcs"
meglehetősen puritán életstílust követ. Például még mindig ugyanabban a
házban él, amelyet 1958-ban vásárolt, éves fizetése a Berkshire Hathaway
vezérigazgatójaként pedig mindössze 100 000 dollár, ami az Egyesült
Államokban nagyon szerény nagyvállalati menedzseri fizetésnek számít. Ő a
világ egyik legnagyobb adakozója, miután 2006-ban felajánlott 10 millió
Berkshire B részvényt a Bill Gates vezette alapítványnak. Warren
Buffett véleményére kitűntetett figyelmet fordítanak a piaci szereplők,
amit mi sem mutat jobban, mint hogy egyes befektetők több millió dollárt
hajlandóak fizetni azért, hogy 2-3 órát együtt ebédelhessenek vele.
Forrás: www.portfolio.hu