Márciusban szinte visszafordult az év elején tapasztalt trend - a hazai
és a fejlett részvénypiacok negatívba, míg a fejlődő piacok pozitívba
fordultak. Bár a magyar állampapírpiac és a forint tovább erősödött,
összességében inkább a negatív tőkepiaci folyamatok voltak azok, amelyek
meghatározták az alapok teljesítményét az elmúlt hónapban. Az
intézményi befektetők pedig a lakossághoz hasonlóan az elmúlt hónapban
szintén inkább visszaváltottak - derült ki a Befektetési Alapkezelők és
Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) legfrissebb
jelentéséből. Márciusban összességében több mint 47 milliárd forint
távozott az alapokból, aminek nagy része az intézményi visszaváltásoknak
tudható be.
A befektetési alapok vagyona húsz hónapos töretlen
növekedés után márciusban több kedvezőtlen tényező együttes hatásának
köszönhetően csökkent. A globális tőkepiacokat befolyásoló kedvezőtlen
események (a japán természeti katasztrófa, az euróval kapcsolatos
kockázatok) jellemzően negatív hozamokat eredményeztek az alapok
esetében is, ami kihatott a kezelt vagyon alakulására. További
vagyoncsökkenést okozott, hogy - minden bizonnyal az aktuálissá váló
nyugdíjpénztári vagyonátadás hatására - az intézményi befektetők
részéről is jelenős mértékű visszaváltások történtek - magyarázza Temmel
András, a BAMOSZ főtitkára. Bár a lakosság is még összességében inkább
visszaváltott, pozitív trendként értékelhető, hogy a jelentős decemberi
lakossági tőkekivonás az év elejére mérséklődött - tette hozzá a
főtitkár.
A BAMOSZ tagok által kezelt befektetési alapokból
márciusban 47,4 milliárd forintot vontak ki a befektetők, míg ezen
időszak alatt az alapok vagyona a piaci teljesítmény hatására összesen
további 17,2 milliárd forinttal csökkent. A hónap végén a BAMOSZ tagok
1,7 százalékos csökkenést követően, 469 hazai befektetési alapban
összesen 3 823 milliárd forintot kezeltek.
A nyilvános nyíltvégű
értékpapír alapok továbbra is az összvagyon többségét (57,8 százalékát)
adják, bár az ilyen típusú termékekben kezelt vagyon márciusban 1,9
százalékkal csökkent. A vizsgált időszakban összesen 39 milliárd
forintot vontak ki a befektetők az alapokból, és a piaci teljesítmények
is 3,3 milliárd forinttal csökkentették a befektetések értékét.
Az
év első két hónapjában a hazai és a fejlett részvénypiacok is
emelkedtek, míg a fejlődő piacok estek, márciusban viszont éppen
fordított volt a helyzet. A forint ugyanakkor ismét jelentősen
erősödött, ami a részvényalapok (elsősorban a fejlett piaci alapok)
forintban mért hozamait összességében ismét negatív irányba mozdította. A
nyilvános részvényalapokból - elsősorban egy jelentős intézményi
visszaváltás során - 18,6 milliárd forintot vontak ki a befektetők, míg a
piaci teljesítmények összességében több mint hatmilliárd forinttal
csökkentették a befektetők vagyonát. A 79 nyilvános részvényalap vagyona
márciusban 6,2 százalékkal, 376 milliárd forintra csökkent.
A
pénzpiaci alapok esetében márciusban folytatódott az előző év végén
tapasztalt és februárban újrakezdődött visszaváltási trend, így ezek
vagyona 1,6 százalékkal csökkent. Összesen közel 23 milliárd forint
távozott az alapokból, de 1,3 milliárd forint hozam keletkezett, így a
hónap végén a teljes vagyon 1 354 milliárd forintra csökkent.
Tovább
javult a kép viszont a garantált alapok piacán, miután márciusban ismét
több új alap indult, mint ahány lejárt. A vagyon márciusban 2,6
százalékkal nőtt, az alapokba összesen 12,8 milliárd forint érkezett,
bár a piaci teljesítmények 2,2 milliárd forinttal csökkentették az
alapok vagyonát.
Az ingatlanalapok tőkevonzása hónapról hónapra
csökken, ami egyes alapok márciusi gyengébb teljesítményével párban a
hónapra megállította az alapok vagyonának gyarapodását. Ezek a termékek
márciusban 290 millió forint friss tőkét vonzottak, és 330 millió forint
veszteség keletkezett rajtuk (elsősorban az ingatlanfejlesztő
alapokon). A 22 ingatlanalap vagyona összességében így stagnált, a hónap
végén továbbra is 429 milliárd forint volt, ez az alapok összvagyonának
11 százaléka.
forrás:www.napi.hu
