A piacnak fundamentálisan újra kell értékelnie a mostani "rövidlátó"
optimizmusát Magyarországgal szemben - véli Peter Attard Montalto, a
Nomura elemzője, aki az elmúlt napokban a magyar gazdasági kormányzat és
a jegybank képviselőivel találkozott. Montalto szerint Magyarország
"rosszabbul néz ki", mint Lengyelország két éve, sok befektetőnek az
utóbbi időben mégis nagyot javult a véleménye Magyarországot illetően.
Véleménye szerint inkább rövid távú szemlélet vezérelheti a februári
kiigazító csomag tartalmát és a közép távon megnyugtató költségvetési
pálya esélye a 2014-es választásokhoz közeledve kérdésessé válhat.
Montalto úgy tapasztalta, hogy az 5%-ra megcélzott GDP-növekedési ütemet
illetően még a minisztériumi apparátus is kissé bizonytalan. Az elemző a
monetáris politika kapcsán aggódva érkezett Budapestre és még inkább
aggódva távozott, mert úgy véli, hogy olyan körülményeket teremt az új
monetáris tanács felállása, amelyben Simor András jegybankelnök
elképzelhető, hogy még idén le is mond.
Az elmúlt
hetekben domináltak a kedvező hangvételű elemzői vélemények a kormány
terveiről, illetve a magyarországi kilátásokkal kapcsolatban. Ebben a
múlt héten érződött először fordulat. A Nomura felőli vélemény a múlt
heti Citi felőli kommentár után a második negatív véleménynek számít. Az
elmúlt hetek elemzői kommentárjai összegyűjtve a cikk végén találhatók.
Fenntarthatatlan optimizmus
A
Nomura elemzője a hosszú távú tervekről és folyamatokról szóló
találkozók keretében magyar részről Simor András jegybankelnökkel,
Nátrán Rolanddal és Banai Péterrel, a Nemzetgazdasági Minisztérium
helyettes államtitkáraival találkoztak. Montalto eddigi pesszimistább
megítélése a találkozók után sem változott meg, sőt még negatívabbá
vált. Emiatt ő a piac jelenlegi optimizmusát Magyarországgal szemben
fenntarthatatlannak tartja. A piac azonban nem lát túl messzire, ezért
nem meglepő, hogy sok befektető a rövid távú eredményeket látva
pesszimistából optimistába fordult - fogalmazza meg a lehetséges
magyarázatot.
Magyarország felülteljesítő maradhat, ha a
hónap végén egy cselekvő gazdasági reformpakkot fogadnak el - ez esetben
idén 1,1%-os költségvetési többletre, jövőre 1,4%-os deficitre
számíthatunk. (Az elemző itt valószínűleg a kamatkiadások nélküli, de
a nyugdíjpénztári vagyon étékesítés hatásával kalkulált egyenlegre
gondolt - a szerk.)
Montalto szerint a jelenlegi
folyamatok és a homályos költségvetési kilátások mellett a 2014-es
választások idejére a mostani gazdaságpolitika már fenntarthatatlanná
válik.
A növekedési kilátások viszont akár jobbak is lehetnek
a vártnál, ám ezt főleg az export hajtja, a belföldi kereslet
dinamikája pedig lanyha marad - véli Montalto. A kormányzat élénkítést
célzó adópolitikája arra lehet elég, hogy stabilizálja a belföldi
keresletet, de nem valószínű, hogy kirobbanó lendületet tudna adni neki.
Rövidlátó intézkedések
Az elemző
beszámolójában azt írja "több érdekes benyomást szereztünk, amelyek
fontosabbak, mint a puszta tények". A kormány elkötelezett a fiskális
konszolidáció mellett, de úgy, hogy a háztartások minél kevesebb
megszorítást érezzenek emiatt. Az eddigi intézkedések idén és jövőre
biztosítják a költségvetés egyensúlyát, de rövidlátó és jó részt
fenntarthatatlan módon. Ez a szemlélet köszön majd vissza az e hónapban
várhatóan megszülető új "csomagon" is - véli. A Nemzetgazdasági
Minisztérium is tudja, hogy az ideiglenes szándékkal bevezetett
szektorális adók helyét "be kell majd tömni", a kérdés az, hogy
politikai feszültségek közepette tudja-e tartani magát az eredetileg
szükséges mértékhez.
Montalto szerint a reformcsomag biztos
nem lesz akkora, mint a várt 600-700 milliárd forint, tartalma pedig
egyelőre elég bizonytalan. Valószínű, hogy olyan ösztönzőkhöz nyúlnak,
amelyek a munkaerőpiaci részvételt erősítik (néhányat már a
Bajnai-kormány alatt elindítottak - fűzi hozzá), bérbefagyasztások és a
helyi önkormányzatok kiadáslefaragása szerepelhet benne. Jó részük
azonban rövid távú és torzító hatású lesz az elemző szerint. A várt
kétharmad-egyharmad arányú kiadáslefaragás és bevételnövelés aránya
inkább a bevételnövelés javára tolódhat el véleménye szerint, míg a
csomag bejelentése márciusig késhet.
A Magyar Fejlesztési
Banknak (MFB) egyre fontosabb szerepe lehet meglátása szerint abban,
hogy a költségvetésen kívüli, beruházási tételeket finanszírozza. A
költségvetésre így a februári tervezet pozitív (vagyis deficitcsökkentő)
hatású lesz, de az MFB-re nézve többletköltségeket hozhat.
A 3,5%-os növekedés reálisabb
A
Nemzetgazdasági Minisztérium normatív előrejelzése 2014-re 5,5%-os
növekedést vár. Az elemző kérdésére azonban az derült ki, mindkét fél
számára a 3,5%-os növekedés a "realisztikusabb". A kormány több más
előrejelzése is a magasabb növekedésen alapul (költségvetés,
nyugdíjrendszer, foglalkoztatás), így ha a kormány valójában inkább az
alacsonyabb növekedésre számít az újfent kérdésessé teszi mindezek
hitelességét és fenntarthatóságát - mutat rá a tervek hitelességét
csorbító tényezőre az elemző.
2013 után elcsúszás jöhet
Hosszú
távon kulcsfontosságú lesz, miként reagál a kormány a 2013-tól újból
fennálló költségvetési feszültségekre - hívja fel a figyelmet. Montalto
szerint a kormányból néhányan úgy látják: mind a piac, mind az EU
kevésbé fog már figyelni a költségvetési politikákra akkoriban, vagyis
kevésbé lesznek szigorúak. A hosszú távú gazdasági program intézkedései
pedig éppen az idő tájékában válnának esedékessé, noha 2014-ben újból
választási kampány idénye következik, mindezek miatt pedig újabb
költségvetési elcsúszás jöhet.
A magánpénztárakból az állami
rendszerbe 97%-os arányban visszatérő tagok vagyona a teljes pénztári
vagyon mintegy 90%-át teszi ki az elemző kalkulációi szerint. Emiatt
azzal számol, hogy az államadósságot a GDP 5,4%-ponttal lehet
csökkenteni a pénztáraktól átvett állampapírokkal az év második felében
ütemezve. A részvényhányadot viszont hosszabb idő alatt, a piaci
likviditás függvényében értékesítenék. Montalto szerint a kormány
alulbecsüli a részvénypiaci kockázatokat, ami a sokkok nyomán csökkenő
likviditásból ered. Az Államadósság Kezelő Központ az év közepén további
állampapír visszavásárlásokat hajthat végre meglátása szerint. Montalto
benyomása szerint nyilvánvaló cél a kormányon belül, hogy minél előbb,
akár 2012 elejére, az államadósság a GDP 70%-ának megfelelő mértékre
csökkenjen a mostani 80%-ról.
PR-eszköz a 250 milliárdos tartalék, amit úgyis elköltünk
A
Matolcsy György által bejelentett 250 milliárd forintos stabilitási
tartalékalapban nem lát lényeges szerepet Montalto. A minisztérium
számára a hiánycél 2,8%, a Nomura elemzői 2,3%-os (pénzforgalmi) hiányra
számítanak idén. A tartalékalap lehet akár csak kommunikációs eszköz,
vagy egyszerűen a kettő hiányszám különbsége, amelyet a kormány el fog
költeni, amint látható, hogy a hiánycél tartható.
Simor lemondhat idén
Különösen
pesszimisták lett a Nomura elemzője a találkozók után a monetáris
politikát illetően. Montalto szerint a piac súlyos meglepetéseket
kockáztat, ha nem veszi figyelembe, mi az, ami ezen a fronton
valószínűleg történni fog. Kormánykörökben nyíltan megfogalmazódott az
igény a lazább kamatpolitikára, az inflációs cél megemelésével
kapcsolatos kockázatokkal azonban tisztában van a kormány is. Emiatt, az
elemző szerint nem valószínű, hogy explicit módosítanák az inflációs
célt, de az egy új keretrendszerbe ágyazva működhetne. Bár az új
monetáris tanácstagok személyéről még nem tudni, mégis egyre
valószínűbb, hogy a kamatcsökkentés irányába mozdulnának el. Még
aggodalmasabb Montalto szerint az, ha a jegybankelnök nem tölti ki
mandátumát, szerinte ugyanis előállhat az a keretrendszer, hogy akár még
idén lemond posztjáról Simor András. Bár a jegybankelnök mindig
hangsúlyozza, hogy ki szeretné tölteni mandátumát, vannak olyan
feltételek, amelyek tarthatatlanná tennék helyzetét, ilyen lenne a
teljes monetáris politikai keretrendszer megváltoztatása, és ha a
jegybank elmozdulna az inflációs célkövetés rendszerétől.
Fél százalékpontot javuló GDP-előrejelzés
A
Nomura előrejelzései a jegybanki kamatot illetően nem változtak:
kamatvágási ciklus megindulását várják az új monetáris tanács
felállásával, év végére 5%-ig süllyedhet az alapkamat. A februári
kamatdöntést illetően 40% esélyt látnak arra, hogy a kamat változatlan
marad. Némileg javították GDP-várakozásukat 2010-2012 időszakra: 1,5%,
2,0%, 2,5%-ot várnak (korábban 1,0%, 1,5%, 2,5%). Egyensúlyi
költségvetés helyett idén 1,1%-os többletet várnak, 2013-ra pedig
valamivel alacsonyabb hiányt (550 milliárd forint).
Forrás: www.portfolio.hu
