1
Bár a kormány sikerként értékelheti a magas visszalépési arányt, a
politikusok nem ülhetnek a babérjaikon, hiszen számos kérdés még nyitott
maradt. A legfontosabb, hogy mikor kerülhet sor a reálhozamok
kifizetésére, illetve a kormány mekkora összeggel tud majd gazdálkodni a
reálhozamok kifizetése után.
Jelentős vagyon maradt a pénztáraknál
A
statisztikák alapján annyit tudunk biztosan, hogy a visszalépés előtt a
pénztártagok átlagos számlaegyenlege egymillió forint volt. Az átlag
mögött azonban nagyon erősen szóródó egyéni felhalmozott vagyonméreteket
láthatunk, hiszen nagyon sok olyan tag van, aki minimálbéren fizeti a
járulékokat. A járulékplafon felett kereső ember hét-nyolc millió
forintos egyenlegre tehetett szert a 13 éves tagság alatt, míg egy
minimálbéres csak valamivel fél millió forint feletti egyenlegre (persze
ebben nincs benne a tagdíj-kiegészítés értéke).
A jelek szerint
a maradók többsége jobb anyagi körülmények között él, tehát nem
tekinthető átlagos befizetőnek, sőt a tehetősebbek éppen a magasabb
számlaegyenlegük miatt dönthettek a pénzük megtartása mellett. A
Stabilitás Pénztárszövetség előzetes becslései szerint a 3000 milliárd forintból 300-400 milliárd forint is megmaradhat, tehát a vagyon 10-13 százaléka.
Ebből
az következik, hogy 2600-2700 milliárd forint maradna meg az állam
számára. Azonban ez az összeg még mindig nem az, ami bekerül az
Nyugdíjreform és Államadósság-csökkentő Alapba, hiszen a reálhozamokat
ki kell fizetni a visszalépő tagoknak. Az egyértelműen visszalépést
segítő intézkedés pedig koránt sem olyan olcsó, mint azt korábban hinni
lehetett.
Százmilliárdok mennek el a reálhozam kifizetésére
Szektorátlagban
két százalék felett volt a historikus reálhozam, ez pedig ismerve a
vagyon nagyságát, magas kifizetéseket fog jelenteni - elképzelhető, hogy
az első becsléseknek a többszörösét. Az első kormányzati becslések még
100 milliárd forinti összegről szóltak, azonban a Portfolio.hu
számításai szerint és piaci információk alapján is azt lehet
valószínűsíteni, hogy ez az összeg a 300-400 milliárd forintot is
elérheti, tehát megközelítőleg annyit, mint amennyi a maradók teljes
vagyona.
Ez első hallásra túlságosan nagy számnak tűnhet,
azonban akkor már mindjárt változik a helyzet, ha tudjuk, hogy
átlagkereset mellett is 100 ezer forint körüli összeget fel lehetne
venni. Sőt a jobban teljesítő pénztárak esetében hasonló feltételek
esetén 250-400 ezer forintos reálhozam is kijöhet. Így az államnak
átadott vagyon a korábbi okfejtés szerint tovább apad, méghozzá
2200-2400 milliárd forintra.
Készpénzt kell keríteniük a pénztáraknak gyorsan
A
reálhozamok kifizetésénél azt is érdemes tudni, hogy azt készpénzben
kell majd többségében kifizetni, tehát a korábban említett összeget a
pénztáraknak elő kell teremteniük, és mivel nem rendelkeznek ekkora
tartalékkal, ezért a meglévő eszközeiket kell majd leépíteniük. Egyelőre
nem lehet tudni, hogy április végére milyen ütemterv készül el a
szektorban a reálhozamok kifizetésére, illetve a visszaléptetésekre.
Nagy
valószínűséggel a két esemény éppen egy időpontra fog esni. A hírek
szerint április vagy május végére a pénztárak konkrét számokkal
rendelkezni majd, tehát ekkortól megindulhat a visszaléptetés, ami
két-három hónap alatt be is fejeződhet (július végére). Azonban még ezt
feltételezve is százmilliárd forintokat kell a pénztáraknak
előteremteniük a reálhozam kifizetésére, a portfólió-arányokat ismerve
ez kötvény, részvény és befektetésijegy eladásokhoz vezethet.
Szorít a nadrág
Jelenlegi
állás szerint az állam három-négy nagyobb részletben a nyár végéig
megkaphatja a visszalépők számlájának reálhozamokkal és
tagdíj-kiegészítésekkel csökkentett összegét, ami a 2200-2400 milliárd
forintos sávba eshet bele. Annyit biztosan tudunk, hogy ebben az évben
530 milliárd forintot felélünk, valamint a kötvényarányt törvényi
kötelezettség miatt államadósság csökkentésre kell fordítani.
A
pénztáraknak ebben az esetben könnyebb dolguk van, hiszen nem készpénzt
kell átadniuk, hanem a portfólióban lévő eszközöket. Mindez azt jelenti,
hogy a visszakerülő vagyon fele kötvényben transzferálódik át az
államhoz, tehát nagyjából 1100-1200 milliárd forint (a GDP körülbelül
négy százalékáról van szó) fordítódik az államadósság csökkentésére.
Technikailag ez eladások nélkül, megsemmisítéssel valósul meg:
egyszerűen ki fogják vezetni ezeket a papírokat a rendszerből, hiszen
egy korábban az állam által kibocsátott kötvény most visszakerül a
kibocsátóhoz.
A kormány számára ezt követően 1100-1200 milliárd
forintos értékpapír állomány marad meg, amiből viszonylag gyorsan elő
kell teremtenie az 530 milliárd forintot. A 2011-es költségvetés
egyszerűen arra épül, a hiányt úgy tudjuk teljesíteni, ha ez az összeg
külső forrásból előteremthető. Nem lesz könnyű helyzetben a kormány,
hiszen nagyon különböző fajtájú eszközöket kerülnek vissza hozzá.
A
kormánynak nagyon kell vigyáznia, mert ekkora vagyon értékesítése
különböző piacokon is anomáliákhoz vezethet, a hátrányokból pedig a
lakosságnak is jut, ha megtakarításai kötvényekben, részvényekben vagy
befektetési alapokban hevernek.
A politikusok éppen ezért azt
fogják preferálni, hogy minél hamarabb induljon meg a vagyon átadása, és
ahogy a fokozatosság elve fog érvényesülni a pénztáraknál, úgy az állam
is ezt a menetrendet fogja követni a papírok értékesítésekor. Az
viszont rögtön látszik, hogy olyan hatalmas mozgástere nem lesz a
kormánynak, 2011-ben az 1100-1200 milliárd forintból fel fogunk élni 530
milliárdot, és ha jövőre csak a betervezett 250 milliárd forintot
költjük el, akkor is csak 320-420 milliárd forintról tud szabadon
dönteni.
Forrás: www.portfolio.hu, www.inforadio.hu
