Szombathely, Aréna utca 4.

Magyar Nemzeti Bank közzétette részletes pénzügyi számlák statisztikáját 2011.07.01.

Az utolsó négy negyedév alapján példátlan mértékűre javult az idei első negyedévben az államháztartás nettó finanszírozási képessége, amellyel párhuzamosan rendkívül nagy mértékben romlott a háztartások pénzügyi pozíciója - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által ma közzétett részletes pénzügyi számlák statisztikából. A nagyfokú változások a magánnyugdíjpénztári átlépésekkel átadatott vagyon már első negyedévi elszámolásával magyarázhatók, enélkül sem az államháztartás, sem a lakosság pénzügyi pozíciója nem változott érdemben. Az első negyedévben bekövetkezett mérsékelt forinterősödés egyébként kifejezetten jól jött a lakosságnak: 556 milliárd forinttal zuhant ugyanis a devizahitelek kimutatott állománya az átértékelődés miatt. Sajnos ez a második negyedévben csaknem teljes mértékben meg fog fordulni, főként a svájci frank rendkívüli ereje miatt.

Az előzetesen közölt -4%-kal szemben -4,8%-ot tett ki az államháztartás utolsó négy negyedévi nettó finanszírozási képessége a nyugdíjpénztári vagyonátadás hatása (az éves GDP 9,7 százaléka) nélkül, ami stagnáló külső forrásigényt jelent a tavalyi negyedik negyedévi állapottal összevetve. Amennyiben a nyugdíjpénztári tranzakciót is figyelembe vesszük, akkor a rendszerváltás óta példátlanul nagy, a GDP +4,8%-át kitevő finanszírozási képessége van az államháztartásnak.

Megbolygatta a számokat a nyugdíjállamosítás


Értelemszerűen nemcsak az államháztartás finanszírozási pozícióját érintette jelentős mértékben a nyugdíjpénztári tőketranszfer ügye, hanem a háztartásokét is. Az MNB adatai szerint a háztartások utolsó négy negyedévi nettó finanszírozási képessége a GDP -4,9 százalékára romlott a tavalyi negyedik negyedévi +4,6%-ról, de amennyiben a nyugdíjpénztári tranzakciót kivesszük a képből, akkor a lakosság megtakarítói pozíciója tovább erősödött (a GDP +4,8%-ára).

Konjunkturális szempontból továbbra sem kedvező, hogy a nem-pénzügyi vállalatok továbbra is egyértelműen megtakarítói pozícióban vannak az utolsó négy negyedév alapján (az igen gyenge beruházási hajlandóság miatt a hitelkereslet nagyon visszafogott): a tavalyi negyedik negyedévi 1,6%-áról a GDP 1,9%-ára emelkedett a nettó finanszírozási képességük. Az alábbi ábra a nyugdíjpénztári tranzakció hatásával értendő finanszírozási képességet mutatja az államháztartás és a háztartások körében, ezért láthatjuk az idei első negyedévben az éles irányváltásokat. A három szektor pénzügyi folyamatainak eredőjeként a külföld továbbra is nettó értelemben forrást von be Magyarországról, ez az utolsó négy negyedévi magyar GDP 1,6%-ára mérséklődött a tavaly év végi 1,8%-ról.

Megbolygatta a számokat a nyugdíjállamosítás


Az állam fegyelmezett gazdálkodása, a gyenge vállalati beruházási hajlandóság, illetve a lakosság körében várhatóan továbbra is jellemző óvatossági megtakarítás oda vezethet, hogy a következő negyedévben is Magyarország "finanszírozhatja majd a külföldet", ez abból a szempontból kedvező, hogy ez adósságcsökkentést jelent mint az állam, mind a magánszektor szempontjából, amely a magyar gazdaság lényeges sérülékenységi pontjának, a magas fokú eladósodottságnak a mérséklődését jelenti.

A friss számok szerint a bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) GDP-arányos államadósság az előzetesen közölt 81,6% helyett 81,9%-ot tett ki az első negyedév végén, amely mellett a nettó adósság már csökkent. A nettó és bruttó adósság közötti szétnyílás oka az, hogy a bruttó adósságot az első negyedév végéig még nem érintette a magánnyugdíj-pénztári kilépések miatti tőketranszfer, mivel a magánnyugdíj-pénztárak még nem utalták át az államháztartás számára a kilépők vagyonát, így még nem kezdődött el az állampapírok bevonása és más vagyonelemek értékesítése. Ez azonban a második negyedév során már be is következett, tehát a következő adatközlésben ezt a hatást már látni fogjuk. A kormányzati jelzések szerint a GDP 82% körülről 77% körülre mérséklődhetett a bevont állampapírok miatt a bruttó adósságráta és az év második felében további mérsékelt adósságráta-csökkenés várható. Utóbbi azzal függ össze, hogy az állam által átvállalandó magánadósság (MÁV, BKV), illetve PPP-kivásárlások hatását meghaladja az év második felében törlesztendő 3 milliárd eurónyi devizaalapú adósság, amelynek törlesztéséhez már bevonta az állam a devizaforrást (tehát az egyelőre felduzzasztja a kimutatott adósságot).

Megbolygatta a számokat a nyugdíjállamosítás


A fent már többször említett nyugdíjpénztári tőketranszfer miatt 2011 első negyedévében a háztartások pénzügyi eszközei közül elsősorban a magánnyugdíjpénztárakkal szembeni tartalékok csökkenése volt jelentős (a biztosítástechnikai tartalékok a GDP arányában 22,1%-ról 11,4%-ra zuhantak). Az eszközök esetében emellett számottevő volt a készpénz csökkenése, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és az egyéb követelések növekedése is.

Megbolygatta a számokat a nyugdíjállamosítás


Amint az alábbi ábrán látszik, a biztosítástechnikai tartalékok zuhanása miatt a lakosság pénzügyi eszközei mostantól dominánsan két eszközcsoportban találhatók: készpénzben, illetve nem tőzsdei részvényekben és üzletrészekben.

Megbolygatta a számokat a nyugdíjállamosítás


A háztartások kötelezettségeit vizsgálva az látszik, hogy tranzakció szinten a forinthitelekben továbbra is nettó hitelfelvevő, míg a devizahiteleknél masszív hiteltörlesztő a lakosság, a kettő eredőjeként tranzakció szinten 130 milliárddal csökkent az idei első negyedévben hitelállományuk, az utolsó négy negyedévben pedig összesen 390 milliárddal. A forinthiteleknél a nettó hitelfelvétel nem gyorsult tovább, az első negyedévben 334 milliárd forintot tett ki a tavalyi negyedik negyedévi 348 milliárd forinttal szemben, míg a devizahiteleknél a nettó törlesztés 650 milliárdról 726 milliárd forintra gyorsult. Amint az alábbi második ábrán látszik: a lakáshitel-tranzakcióknál a gyorsuló nettó törlesztés folyamata megállt, míg az egyéb hiteleknél folytatódott.

Megbolygatta a számokat a nyugdíjállamosítás


A devizahiteleknél a nettó törlesztés mellett a devizaárfolyamok kedvező változása (a forint december végéhez képest látott erősödése) is segítette a devizahitelek állományának süllyedését. A forint a svájci frankkal szemben tavaly december végéhez képest március végére 223 közeléből 204-ig erősödött, az euróval szemben 278-ról 266-ig, ez pedig azt eredményezte, hogy a devizahiteleknél 556 milliárd forintos átértékelődés következett be. Sajnos a forint második negyedévi visszagyengülése miatt ezt a "nyereséget" csaknem teljes egészében elbukta a lakosság. A fenti folyamatok mellett a mind a devizaalapú ingatlan, mind az egyéb hitelek GDP-hez mért aránya csökkent az idei első negyedévben 11,3%-ról 10,2%-ra, illetve 14,8%-ról 12,9%-ra.
Megbolygatta a számokat a nyugdíjállamosítás

Forrás: www.portfolio.hu