Mi áll az Erste levelében? Veszélyes precedenst teremthet Vásárhely 2012.02.03.

|
A legutolsó hírek szerint Hódmezővásárhely tovább egyeztetne az Erste Bankkal az árfolyamveszteség viselésének megosztásáról, információink szerint azonban a pénzintézet továbbra is azt várja el a városvezetéstől, hogy kötelezettségeit a szerződésben foglaltaknak megfelelően teljesítse. Úgy tudjuk, hogy a bank legutóbb arra is felhívta Lázár János polgármester figyelmét, hogy az ütemezésátstrukturálásának feltétele az egyszeri kötvényvisszaváltás, konkrétösszeget azonban nem említett a levél. Értesüléseink szerint a levélből az is kiderült, hogy nem a pénzintézeten múlt a 2008-as kötvénykiváltás kudarca, a közgyűlés döntött arról, hogy - a frank árfolyamának elszállása fényében - eláll a forintkötvény kibocsátási szándékától.

Hódmezővásárhelyöt évvel ezelőtti devizakötvény kibocsátásának most felszínre kerülőproblémái a felelőtlen önkormányzati eladósodás legújabb jelei, ezértóriási jelentőséggel bír a város esete az egész szektor szempontjából.Nem mellékes, hogy a következő hetekben hogyan folytatódik a megyei jogúváros és az Erste Bank ügye.


Devizakötvény-kibocsátásról van szó

Az elmúlt hetekben a figyelem középpontjába került hódmezővásárhelyi eladósodással kapcsolatban már az elején fontos leszögezni, hogy a megyei jogú város 2006 szeptemberében kötvénykibocsátásról döntött, nem pedig hitelfelvételről, ez pedig lényeges különbség több okból is. A kötvény kibocsátásával az önkormányzat azt vállalta, hogy a kötvény ellenében fizet a kötvény mindenkori jogosultjának, vagyis a kötvényt lejegyző Erste Banknak. Fontos megkülönböztető szempont az is, hogy a kötvénykibocsátás esetében a kibocsátó dönt a kötvény valamennyi paraméteréről, így például a kamatáról és az ütemezéséről is. Vagyis a megyei jogú város és a pénzintézet között nem hitelszerződés jött létre.

Vagyis Hódmezővásárhely érvelésével ellentétben azönkormányzat határozta meg a feltételeket, tehát igenis volt beleszólásaés választási lehetősége, amikor az eladósodást mérlegelte öt évvel ezelőtt. Lázár János ezzel szemben tavaly decemberben úgy fogalmazott,hogy "az adós pozícióban lévő fél választási lehetősége csupán arra korlátozódik, hogy melyik pénzpiaci szereplővel szerződjön, a létrejövőjogviszony tartalmába már semmiféle beleszólása nincs".

A kormánypárti politikus kedden az MTI tudósítása szerint közleményében azt írta, hogy a bank "2011 decemberében és hétfőn küldött leveleiben ultimátumot adott: 10 milliárd forint értékű,egyösszegű kötvényvisszaváltás megvalósítása esetén hajlandó változtatni a közte és az önkormányzat között lévő szerződés feltételein."

Információink szerint a pénzintézet válaszlevelében valóban szerepel az, hogy a törlesztés ütemezésének átstrukturálása feltételhez kötött, mégpedig az egyszeri kötvényvisszaváltás megvalósulásához, úgy tudjuk azonban, hogy konkrét összeget nem említett a bank.

Mire készül Hódmezővásárhely?
A hódmezővásárhelyi közgyűlés csütörtökön ülésezett, ahol a tízórás vita során az MTI beszámolója szerint előkerült a kötvénykibocsátás kérdése is. Lázár János a költségvetés tárgyalása során kifejtette, a hódmezővásárhelyi önkormányzat a kötvény kibocsátása során nem vett igénybe tanácsadói szolgáltatást, a város közvetlenül tárgyalt a bankkal. A polgármester közölte, 2007-ben és 2008-ban az önkormányzat - a bank tanácsa és javaslata alapján, a pénzintézet állampapírok kereskedésével kapcsolatos szolgáltatásait igénybe véve - határidős opciós ügyleteket kötött. Az ügyleteken keletkező nyereségen a bank és a város megosztozott. A politikus szerint elvárható lenne, hogy "ha a jóban partnerek voltak, a veszteséget is közösen állják". A lakossági devizahitelek végtörlesztése kapcsán a bankszövetség és a kereskedelmi bankok maguk teremtettek precedenst, elismerve részbeni felelősségüket az árfolyamváltozás okozta károkért azzal, hogy a 180 forintos frankárfolyam feletti veszteség felét állják - mondta Lázár János. A közgyűlés arról döntött, hogy az önkormányzat folytatja az egyeztetéseket a bankkal. Úgy tudjuk, hogy a részletekről, így azátütemezésről, annak feltételéről hajlandó tárgyalni a pénzintézet.

A közgyűlés a tegnapi zárt ülésen fogadta el azt a határozatot, ami felhatalmazza a polgármestert arra, hogy tegyen meg mindent annakérdekében, hogy a svájci frank-forint árfolyam miatti veszteségek viseléséből az Erste Bank is vállaljon részt. A képviselők egyhangúlag felhatalmazták a polgármestert arra is, hogy szükség esetén forduljon az igazságszolgáltatáshoz, valamint kérje az Országgyűlés, illetve a kormány segítségét. Bírósági út esetén Lázár Jánosnak be kell mutatnia a keresetlevelet a testületnek jóváhagyásra.

Lázár János (Fidesz, b4) polgármester beszél a hódmezővásárhelyi közgyűlésülésén. Az alföldi város képviselő-testülete zárt ülésen tárgyal arról,milyen lépéseket tesz a város az önkormányzat által kibocsátott és az Erste Bank által lejegyzett svájci frank alapú kötvény ügyében.



Nem kis fordulat történt pár hónap alatt

Lázár János tavaly decemberben a svájci frank alapú kötvény kapcsán keletkező árfolyamveszteség megosztását kérte az Erste Banktól. Vagyis az önkormányzat ezzel nem tenne eleget teljes mértékben kötelezettségének, adóssága egy részének elengedését kérte a banktól, ami lényegében a csőd bekövetkezését jelentené.

Pedig a fideszes politikus tavaly nyári nyilatkozatából még nem ez volt kiolvasható. 2011 augusztusában Lázár János elárulta,hogy Hódmezővásárhely külön megállapodást kötött a hitelező bankkal, és ezt javasolja a többi önkormányzatnak is, mivel véleménye szerint az adósságrendezésben egyedi megoldásokban kellene gondolkodni. Az Állami Számvevőszék tavaly decemberben megjelent, Hódmezővásárhely pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről szóló jelentésből fény derül arra, hogy ez a szerződésmódosítás további háromnegyed év türelmi időt adott a tőke- és kamatfizetésre az eredeti 4,5 éven felül. Vagyis az önkormányzat lényegében több mint öt éven keresztül (2006 szeptemberétől 2011 decemberéig) kötelezettségek nélkül használhatta a kötvénykibocsátásból befolyó milliárdokat. Az első kötelezettségének december végén tett eleget az önkormányzat, 3,417 millió svájci frankot fizetett vissza.

Mi is történt 2008-ban?

Hódmezővásárhely fideszes polgármestere tavalyi,ultimátumszerű levelében azt is felrótta a kötvényeket lejegyző Erste Banknak, hogy kudarcba fulladt 2008-ban a frank alapú kötvény forint alapú kötvénnyel történő kiváltása. Lázár János tájékoztatása szerint "a város az akkori 141-145 forintos svájci frank árfolyam mellett egy forint alapú kötvény kibocsátásával vásárolta volna ki a CHF-kötvényt".Az alábbi grafikonról jól látszik, hogy 2008-ban csak rövid ideig(augusztusban és szeptemberben) volt a 141-145-ös szint körül a forint frankkal szembeni árfolyama, vagyis a hódmezővásárhelyi vezetés épp a számára legkedvezőbb (1998 óta a legerősebb forint) árfolyam idején találta ki: ideje lenne kiváltani frank alapú kötvényeit.

Információink szerint nem a bankon múlott, hogy 2008-ban nem valósult meg a forintkötvény kibocsátás, ami kiváltotta volna a frank alapú kötvényt. A forint alapú kötvénykibocsátás részleteiről ugyanis 2008 októberében született meg a közgyűlési döntés (ebben a hónapban szaladt el a forint frankkal szembeni árfolyama a 150-es szintről a 190-es szint fölé). Egy hónappal később azonban már maga a hódmezővásárhelyi önkormányzat is belátta, hogy a kedvezőtlen árfolyammozgások miatt nem érdemes forintra váltani, ezért elállt a forint alapú kötvény kibocsátásának szándékától.

Mi áll az Erste levelében? Veszélyes precedenst teremthet Vásárhely


Egyedül bezsebelte a nyereséget az önkormányzat

Azönkormányzati szektort 2006-ban érte el a forráskivonás újabb hulláma,így egyre nehezebb helyzetbe kerültek a települések. Az önkormányzatok erre úgy reagáltak, hogy idegen forrást vontak be, jellemzően devizában denominált kötvénykibocsátások mellett döntöttek. Az önkormányzatok számára ez azért is volt vonzó forrásbevonási lehetőség, mert a törlesztésre türelmi időt adtak a bankok, így több évre elhalaszthatták a helyhatóságok a problémák tényleges kezelését. A jellemzően 3-5 évre adott türelmi időszakok 2010 végétől fogva kezdtek lejárni, így a problémák egyre inkább a felszínre fognak törni az eladósodottönkormányzatoknál.

Mi áll az Erste levelében? Veszélyes precedenst teremthet Vásárhely


A kötvénykibocsátás alól nem volt kivétel Hódmezővásárhely sem, a pénzügyi egyensúlyt ugyanis rövid és hosszú lejáratú hitelfelvétellel,valamint kötvénykibocsátással kellett biztosítania. Ennek keretében 2006 szeptemberében került kibocsátásra 694 darab 100000 svájci frank névértékű "Hódmezővásárhely I. Kötvény", ami akkori árfolyamon számolva 12,069 milliárd forintot tett ki (vagyis a kibocsátáskori árfolyam 173,9 forint volt). Az Állami Számvevőszék 2009. decemberi ellenőrzése szerint kötvényt a korábban felvett - a kibocsátott kötvénynél kedvezőtlenebb kondíciókkal rendelkező - rövid- és hosszú lejáratúhitelek visszafizetésére, illetve az egyéb rövid- és hosszú lejáratúhitelek lejáratkori törlesztésére, továbbá az önkormányzat pályázataihoz, beruházásaihoz önerő biztosítására tervezték felhasználni.

Az ÁSZ vizsgálatából az is kiderül, hogy amíg nem volt szükség a kötvénykibocsátásból befolyt összegre, addig azönkormányzat betétben kamatoztatta a bevételt. Ezekhez a betétekhez először 2008 augusztusában nyúlt az önkormányzat, és a szeptemberi, majd az októberi forintra történő átváltással 1976 millió forinthoz jutott.Ezt a közel kétmilliárd forintos összeget az önkormányzat a hiteltörlesztés és kamatfizetés után (234 millió forint) forintbetétben kötötte le, valamint - ahogyan az ÁSZ fogalmaz - "a pénzpiaci feltételek bizonytalansága miatt kockázattal járó azonnali és opciós deviza műveleteket is végzett". Lázár János polgármester ezt a 2007. júliusi közgyűlési felhatalmazással tehette meg, majd novemberben a közgyűlés azt is engedélyezte a város vezetője számára, hogy "a továbbiakban is folyamatosan folytasson származékos deviza műveleteket". Az Állami Számvevőszék 2009-es vizsgálata szerint ezek az ügyletek 2007-ben 41,7 milliós, 2008-ban 127,2 milliós opciós díjbevételt hozott Hódmezővásárhely konyhájára.

A dokumentum szerint Hódmezővásárhelynek 2007-ben összesen 187 millió forintos, 2008-ban pedig 1424 millió forintos bevétele keletkezett "a devizában lévőkötvénnyel és a deviza alapú hitelekkel végrehajtott határidős származékos deviza műveletekből és devizanemek átváltásából származóárfolyamnyereségből, opciós díjbevételből". Ezek a bevételek azonban nem tudták kompenzálni az adósságok év végi értékelésekor elszámolt,illetve pénzügyileg realizált árfolyamveszteséget.

A polgármester egyébként még 2007-ben el is ismerte, hogy a kötvénykibocsátásból származó összeg fennmaradó részét befektették és azárfolyamváltozásból több mint egymilliárd forint bevételhez jutott azönkormányzat. Tegnapi nyilatkozatában pedig azt mondta, hogy 2007-ben és 2008-ban az önkormányzat - a bank tanácsa és javaslata alapján, a pénzintézet állampapírok kereskedésével kapcsolatos szolgáltatásait igénybe véve - határidős opciós ügyleteket kötött. Az ügyleteken keletkező nyereségen a bank és a város megosztozott - árulta el a politikus csütörtökön.

Veszélyes precedens lenne

Azönkormányzati szektor eladósodottságának mértékét tekintve nem meglepő,hogy az Erste Bank nem enged a hódmezővásárhelyi önkormányzat követelésének. Amennyiben ugyanis teljesítené a város kérését, az veszélyes precedenst jelentene, hiszen a többi önkormányzat is élni szeretne a lehetőséggel. Az önkormányzati szektor (az MNB harmadik negyedéves pénzügyi számlák adatai szerint) 1300 milliárd forintot meghaladó adósságállománnyal rendelkezik (ebből mintegy 650 milliárd forint kötvényadósság) és a teljes adósság 64%-a devizában denominált. Ha a bankok egy, a végtörlesztéshez hasonlóveszteséget kellene lenyeljenek az önkormányzatok esetében, akkor könnyen elképzelhető, hogy ennek mérete valahol 150-200 milliárd forint körül lesz (ez egy újabb bankadóval ér fel a pénzügyi szektor számára).

Mi áll az Erste levelében? Veszélyes precedenst teremthet Vásárhely


Ezért tehát nem véletlen, hogy kiemelt figyelem övezi Hódmezővásárhely adósságának ügyét. Ha ugyanis a város vezetésének sikerülne bármilyen könnyítést elérni, azon más önkormányzatok is felbátorodnának és úgy döntenének, hogy nem vállalják az elmúlt években hazárdjátékszerűeladósodásukért a felelősséget. Ez pedig lehangoló üzenetet küldene Magyarországról egy adósságválsággal sújtott időszak kellős közepén.
Mi áll az Erste levelében? Veszélyes precedenst teremthet Vásárhely

Forrás: www.portfolio.hu

Mi áll az Erste levelében? Veszélyes precedenst teremthet Vásárhely 2012.02.03.