Nem tévedés, 776 milliárd forintot, vagyis fejenként közel 5,5 millió
forintot gyűjtöttek össze a végtörlesztéshez január végéig a
devizahitelesek. A sokak képzeletét felülmúló összeg forrása jórészt
ismeretlen, cikkünkben azonban ismét kísérletet teszünk arra, hogy
megbecsüljük, hányad része honnan származhatott. A december végéig
áttekintett adatokból kiderül: a legnagyobb forrást a bankbetétek
jelenthették, de a hitelek és a befektetési jegyek részaránya is nőtt
decemberben. A lakáspiac is felpezsdült a végtörlesztés hatására, ez
azonban nem ad magyarázatot a valódi forrásra.
A szeptember 29-étől február 28-áig tartó végtörlesztés lehetséges forrásai közül hétről többé-kevésbé megbízható statisztikákkal rendelkezünk. Egyelőre azonban csak a 2011-es adatok ismertek teljesen, ezért most a december végéig lebonyolított végtörlesztésekhez összegyűjtött 468 milliárd forint forrásait vizsgáljuk. Részben ebből következtethetünk az említett 776 milliárd forint eredetére is. A hét lehetséges forrás az alábbi.
1. Hitel
Decemberben már csaknem négyszer annyi végtörlesztési célú hitelt vettek igénybe az adósok, mint októberben és novemberben összesen. Ezért míg az első két hónap során a források mindössze 7%-ára adtak magyarázatot a forinthitelek, decemberben már a végtörlesztéshez szükséges összeg 32%-a ilyen, jól nyomon követhető hitelből származott. A hitelintézetek által decemberben folyósított 70,2 milliárd forinthoz jönnek hozzá a munkáltatói kölcsönök, ezek összegéről azonban semmilyen információval nem rendelkezünk, arányuk mindenesetre valószínűleg nem volt igazán számottevő. Becsléseinkben marad ezért a 70 milliárd a hitel "soron".
2. Ingatlan
A Duna House becslései szerint az év utolsó három hónapjában a lakáspiaci tranzakciók közel ötödénél volt az eladó fél végtörlesztő, január végéig a teljes arányuk viszont már egyharmadra nőhetett. Mivel a végtörlesztés szeptember 29-én indult, a becsült adatok alapján októberben még csak 300, novemberben 1900, decemberben viszont már 2500 végtörlesztési célú ingatlaneladással számoltunk. Januárban jött el az abszolút rekord, ekkor már 7500 ilyen tranzakció történhetett. És hogy mekkora volt az így előteremtett összeg? A lakások negyedévi átlagára 13,1 millió forint volt, így decemberre 32,8 milliárd forintnyi végtörlesztéshez kapcsolódó lakástranzakció jut. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a vevők döntő többsége nem hitelből, hanem a cikkünk alábbi pontjaiban felsorolt megtakarításból vásárolhatta lakását, ráadásul a decemberben a bankok által kihelyezett jelzáloghitelek szinte kizárólag végtörlesztési célúak voltak. Az ingatlaneladás így decemberben lényegében nem jelentette a végtörlesztések végső forrását, csak a meglévő megtakarításokat csoportosította át a vevőktől a végtörlesztő eladók felé. Becsléseinkben ezért az ingatlaneladást mint forrást nem vettünk figyelembe. Ettől függetlenül persze fontos fejlemény, hogy januárban nagyon nagy szerepet játszott a végtörlesztés a lakáspiacon, és január végéig a 142 ezer végtörlesztő közel 9%-a túladott a lakásán, hogy végtörleszteni tudjon.
3. Bankbetét
Meglepő módon decemberben is jelentősen, 97,6 milliárd forinttal nőtt a lakosság banki betétállománya tranzakciós alapon annak ellenére, hogy a végtörlesztés javában folyt, és a közbeszéd alapján inkább nettó betétkivonásra lehetett következtetni. Érdemes azonban összevetni a decemberi nettó betételhelyezést az előz két évivel: 2009-ben 150,8, 2010-ben 164,9 milliárd forinttal nőtt tranzakciós értelemben a bankok lakossági betétállománya, vélhetően döntő mértékben az év végi munkahelyi javadalmazásoknak köszönhetően. A forrásbeáramlás révén korábban is és ezúttal is a forintbetétek gyarapodtak, hogy azonban idén kisebb mértékben, az durva feltételezésünk szerint a végtörlesztéssel áll összefüggésben, mégpedig 60 milliárd forint értékben. Az októberre jellemző agrárkifizetések ezúttal nem torzították jelentősen az állományt.
Ahogy korábbi cikkünkben már beszámoltunk róla, elmondásuk szerint a biztosítók is megszenvedik a végtörlesztést annak ellenére, hogy a biztosítások idő előtt általában csak nagyobb veszteséggel felszabadítható (kevésbé likvid) megtakarítások. A lakossági forrás-felszabadítás a Portfolio.hu-nak nyilatkozó biztosítók szerint azonban mérsékeltnek mondható. A PSZÁF korábban megállapította, hogy október-novemberben 24 milliárd forintnyi végtörlesztési forrás származott életbiztosításból. Február elején kiadott gyorselemzésükben pedig azt írták, hogy 41,5 milliárd nőtt meg szeptember vége óta a hosszú távú trendhez képest a biztosítások visszavásárlása. A december-januárra jutó összeg felével számolva becsléseinkben közel 9 milliárd forint lehetett a végtörlesztési célú szerződés-visszavásárlások decemberben, ám erről pontosabb számmal a korábbiakhoz hasonlóan nem rendelkezünk.
5. Befektetési jegyek
Decemberben közel kétéves mélypontra került a hazai befektetési alapok vagyona, az egy hónap alatt bekövetkezett 85 milliárd forintos vagyoncsökkenésből pedig 74 milliárd forint a jegyek visszaváltásából adódott. Ebből becsléseink szerint 65 milliárd forint a lakosság visszaváltása volt. 2009 decemberében forrásbeáramlás, 2010 végén viszont -kiáramlás jellemezte a piacot. Becslésünkben azzal a feltételezéssel élünk, hogy a 2011. decemberi pénzkiáramlás a végtörlesztés számlájára írható, ezért a befektetési jegyek becslésünkben 65 milliárd forintnyi végtörlesztéshez jelenthettek forrást. A BAMOSZ statisztikái szerint a legnagyobb összeg a pénzpiaci, a kötvény- és az ingatlanalapokból távozott.
6. Egyéb értékpapír
Állampapírok, banki kötvények, részvények és jelzáloglevelek teszik ki e tétel nagy részét. Az MNB egyik statisztikája szerint ezek közül a hitelviszonyt megtestesítő papírok (döntően kötvények) lakossági kézben lévő állománya (tranzakciós alapon) októberben 5,4 milliárd forinttal, novemberben pedig 10,8 milliárd forinttal nőtt, decemberben viszont 0,7 milliárd forinttal csökkent. A belföldi tőzsdei részvények állománya októberben 7,4 milliárd forinttal csökkent, novemberben 15,2 milliárddal nőtt, majd decemberben 13,9 milliárd forinttal ismét csökkent. A fenti adatok alapján azzal számoltunk, hogy ezek az értékpapírok e három hónap folyamán marginális szerepet játszottak a végtörlesztésekben, ezért számításainkban nem vettük figyelembe őket.
7. Készpénz
A "párnacihát" is tartalmazó forint készpénzállomány nagysága a háztartásoknál meglepő módon nemcsak októberben és novemberben, hanem 39,6 milliárd forinttal decemberben is nőtt. Ez még mindig jóval nagyobb növekedés, mint amekkora az első három negyedév átlagos havi növekedése. E fejlemény pontos okát nem ismerjük, de feltételezhető, hogy elsősorban nem a (belföldi) pénzügyi szektorhoz kapcsolódó jövedelemforrásokból származik. A végtörlesztési források között azonban folyamatos növekedése miatt a készpénzállományt nem vettük figyelembe.
Összegzés
Korábbi cikkünkhöz képest újdonság, hogy decemberben nőtt a hitelfelvételek és valószínűleg a a befektetési jegyek visszaváltásának részaránya is a végtörlesztés forrásai között, továbbra is jelentős lehet azonban az alábbi, statisztikákkal (részben csak egyelőre) nem alátámasztható források szerepe:
- nem tőzsdei vállalati üzletrészek és részvények
- valuta készpénz
- külföldi bankoktól felvett hitelek
- külföldi, statisztika elől rejtve maradt megtakarítások
- külföldi és fekete jövedelmek
- önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások
A végtörlesztés nem lakossági megtakarításból, hanem vállalati forrásból származó forrásairól szólva érdemes megjegyezni, hogy bár a vállalati szektor decemberben 220 milliárd forintnyi áfa-visszatérítést kapott, pénzügyi eszközei 46 milliárd forinttal csökkentek. Ebben szerepe lehetett a végtörlesztésnek, nem árt azonban a kötelezettségek változását is figyelembe venni. Ez is jelentős, 147 milliárd forintnyi összegben csökkent, vagyis a az áfa-visszatérítés jelentős részben tartozásrendezésre fordítódott. A fenti összegek különbözeteként adódó nagyjából 120 milliárdos vállalati pénzkiáramlás egy része szimpla személyi jellegű kifizetések (lakosság bankbetét-növekmény) mellett közvetlenül végtörlesztésre is mehetett, ami részben szintén magyarázatot adhat a statisztikákban tátongó lyukakra.
A szeptember 29-étől február 28-áig tartó végtörlesztés lehetséges forrásai közül hétről többé-kevésbé megbízható statisztikákkal rendelkezünk. Egyelőre azonban csak a 2011-es adatok ismertek teljesen, ezért most a december végéig lebonyolított végtörlesztésekhez összegyűjtött 468 milliárd forint forrásait vizsgáljuk. Részben ebből következtethetünk az említett 776 milliárd forint eredetére is. A hét lehetséges forrás az alábbi.
1. Hitel
Decemberben már csaknem négyszer annyi végtörlesztési célú hitelt vettek igénybe az adósok, mint októberben és novemberben összesen. Ezért míg az első két hónap során a források mindössze 7%-ára adtak magyarázatot a forinthitelek, decemberben már a végtörlesztéshez szükséges összeg 32%-a ilyen, jól nyomon követhető hitelből származott. A hitelintézetek által decemberben folyósított 70,2 milliárd forinthoz jönnek hozzá a munkáltatói kölcsönök, ezek összegéről azonban semmilyen információval nem rendelkezünk, arányuk mindenesetre valószínűleg nem volt igazán számottevő. Becsléseinkben marad ezért a 70 milliárd a hitel "soron".
2. Ingatlan
A Duna House becslései szerint az év utolsó három hónapjában a lakáspiaci tranzakciók közel ötödénél volt az eladó fél végtörlesztő, január végéig a teljes arányuk viszont már egyharmadra nőhetett. Mivel a végtörlesztés szeptember 29-én indult, a becsült adatok alapján októberben még csak 300, novemberben 1900, decemberben viszont már 2500 végtörlesztési célú ingatlaneladással számoltunk. Januárban jött el az abszolút rekord, ekkor már 7500 ilyen tranzakció történhetett. És hogy mekkora volt az így előteremtett összeg? A lakások negyedévi átlagára 13,1 millió forint volt, így decemberre 32,8 milliárd forintnyi végtörlesztéshez kapcsolódó lakástranzakció jut. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a vevők döntő többsége nem hitelből, hanem a cikkünk alábbi pontjaiban felsorolt megtakarításból vásárolhatta lakását, ráadásul a decemberben a bankok által kihelyezett jelzáloghitelek szinte kizárólag végtörlesztési célúak voltak. Az ingatlaneladás így decemberben lényegében nem jelentette a végtörlesztések végső forrását, csak a meglévő megtakarításokat csoportosította át a vevőktől a végtörlesztő eladók felé. Becsléseinkben ezért az ingatlaneladást mint forrást nem vettünk figyelembe. Ettől függetlenül persze fontos fejlemény, hogy januárban nagyon nagy szerepet játszott a végtörlesztés a lakáspiacon, és január végéig a 142 ezer végtörlesztő közel 9%-a túladott a lakásán, hogy végtörleszteni tudjon.
3. Bankbetét
Meglepő módon decemberben is jelentősen, 97,6 milliárd forinttal nőtt a lakosság banki betétállománya tranzakciós alapon annak ellenére, hogy a végtörlesztés javában folyt, és a közbeszéd alapján inkább nettó betétkivonásra lehetett következtetni. Érdemes azonban összevetni a decemberi nettó betételhelyezést az előz két évivel: 2009-ben 150,8, 2010-ben 164,9 milliárd forinttal nőtt tranzakciós értelemben a bankok lakossági betétállománya, vélhetően döntő mértékben az év végi munkahelyi javadalmazásoknak köszönhetően. A forrásbeáramlás révén korábban is és ezúttal is a forintbetétek gyarapodtak, hogy azonban idén kisebb mértékben, az durva feltételezésünk szerint a végtörlesztéssel áll összefüggésben, mégpedig 60 milliárd forint értékben. Az októberre jellemző agrárkifizetések ezúttal nem torzították jelentősen az állományt.
Ahogy korábbi cikkünkben már beszámoltunk róla, elmondásuk szerint a biztosítók is megszenvedik a végtörlesztést annak ellenére, hogy a biztosítások idő előtt általában csak nagyobb veszteséggel felszabadítható (kevésbé likvid) megtakarítások. A lakossági forrás-felszabadítás a Portfolio.hu-nak nyilatkozó biztosítók szerint azonban mérsékeltnek mondható. A PSZÁF korábban megállapította, hogy október-novemberben 24 milliárd forintnyi végtörlesztési forrás származott életbiztosításból. Február elején kiadott gyorselemzésükben pedig azt írták, hogy 41,5 milliárd nőtt meg szeptember vége óta a hosszú távú trendhez képest a biztosítások visszavásárlása. A december-januárra jutó összeg felével számolva becsléseinkben közel 9 milliárd forint lehetett a végtörlesztési célú szerződés-visszavásárlások decemberben, ám erről pontosabb számmal a korábbiakhoz hasonlóan nem rendelkezünk.
5. Befektetési jegyek
Decemberben közel kétéves mélypontra került a hazai befektetési alapok vagyona, az egy hónap alatt bekövetkezett 85 milliárd forintos vagyoncsökkenésből pedig 74 milliárd forint a jegyek visszaváltásából adódott. Ebből becsléseink szerint 65 milliárd forint a lakosság visszaváltása volt. 2009 decemberében forrásbeáramlás, 2010 végén viszont -kiáramlás jellemezte a piacot. Becslésünkben azzal a feltételezéssel élünk, hogy a 2011. decemberi pénzkiáramlás a végtörlesztés számlájára írható, ezért a befektetési jegyek becslésünkben 65 milliárd forintnyi végtörlesztéshez jelenthettek forrást. A BAMOSZ statisztikái szerint a legnagyobb összeg a pénzpiaci, a kötvény- és az ingatlanalapokból távozott.
6. Egyéb értékpapír
Állampapírok, banki kötvények, részvények és jelzáloglevelek teszik ki e tétel nagy részét. Az MNB egyik statisztikája szerint ezek közül a hitelviszonyt megtestesítő papírok (döntően kötvények) lakossági kézben lévő állománya (tranzakciós alapon) októberben 5,4 milliárd forinttal, novemberben pedig 10,8 milliárd forinttal nőtt, decemberben viszont 0,7 milliárd forinttal csökkent. A belföldi tőzsdei részvények állománya októberben 7,4 milliárd forinttal csökkent, novemberben 15,2 milliárddal nőtt, majd decemberben 13,9 milliárd forinttal ismét csökkent. A fenti adatok alapján azzal számoltunk, hogy ezek az értékpapírok e három hónap folyamán marginális szerepet játszottak a végtörlesztésekben, ezért számításainkban nem vettük figyelembe őket.
7. Készpénz
A "párnacihát" is tartalmazó forint készpénzállomány nagysága a háztartásoknál meglepő módon nemcsak októberben és novemberben, hanem 39,6 milliárd forinttal decemberben is nőtt. Ez még mindig jóval nagyobb növekedés, mint amekkora az első három negyedév átlagos havi növekedése. E fejlemény pontos okát nem ismerjük, de feltételezhető, hogy elsősorban nem a (belföldi) pénzügyi szektorhoz kapcsolódó jövedelemforrásokból származik. A végtörlesztési források között azonban folyamatos növekedése miatt a készpénzállományt nem vettük figyelembe.
Összegzés
Korábbi cikkünkhöz képest újdonság, hogy decemberben nőtt a hitelfelvételek és valószínűleg a a befektetési jegyek visszaváltásának részaránya is a végtörlesztés forrásai között, továbbra is jelentős lehet azonban az alábbi, statisztikákkal (részben csak egyelőre) nem alátámasztható források szerepe:
- nem tőzsdei vállalati üzletrészek és részvények
- valuta készpénz
- külföldi bankoktól felvett hitelek
- külföldi, statisztika elől rejtve maradt megtakarítások
- külföldi és fekete jövedelmek
- önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások
A végtörlesztés nem lakossági megtakarításból, hanem vállalati forrásból származó forrásairól szólva érdemes megjegyezni, hogy bár a vállalati szektor decemberben 220 milliárd forintnyi áfa-visszatérítést kapott, pénzügyi eszközei 46 milliárd forinttal csökkentek. Ebben szerepe lehetett a végtörlesztésnek, nem árt azonban a kötelezettségek változását is figyelembe venni. Ez is jelentős, 147 milliárd forintnyi összegben csökkent, vagyis a az áfa-visszatérítés jelentős részben tartozásrendezésre fordítódott. A fenti összegek különbözeteként adódó nagyjából 120 milliárdos vállalati pénzkiáramlás egy része szimpla személyi jellegű kifizetések (lakosság bankbetét-növekmény) mellett közvetlenül végtörlesztésre is mehetett, ami részben szintén magyarázatot adhat a statisztikákban tátongó lyukakra.
Forrás:www.portfolio.hu
