Csak két ország van bóvli kategóriában az Európai Unió keleti felén, de a hosszú távú kilátások alapján a magyar gazdaság gyengébb, mint bármelyik versenytársa a régióban. Magyarország a leglassabb, itt a legnagyobb az államadósság, nyár eleje óta a forint a leggyengébb, és a költségvetés helyzete is csak átmenetileg kedvező.
Csupán két ország, Románia és Magyarország van bóvli kategóriában az Európai Unió kelet-európai tagállamai közül. Románia kedden kapott újabb lefokozást a Standard & Poor's hitelminősítőtől, igaz, az a lejben kibocsátott papírokra vonatkozik, amely kevésbé fontos befektetői szempontból. Románia devizaadósságának besorolása viszont már korábban a bóvli kategóriába került (szintén a Standard & Poor's-nál), de mivel az ország kilátását stabilnak gondolja a hitelminősítő és a legfőbb makromutatók is javulást mutatnak, Románia már kifelé tart a befektetésre nem ajánlott minősítésből. Magyarország viszont csak most halad befelé.
Magyarország hiteleit befektetésre nem ajánlott kategóriába minősítette a Moody's hitelminősítő múlt csütörtökön, amit alapvetően két tényezővel magyarázott. Egyrészt bizonytalannak tartotta, hogy az ország képes lesz-e a középtávú költségvetési célok megvalósítására, azaz a hiány, illetve az államadósság leszorítására a növekedési kilátások romlását követően. Másrészt kiemelték az ország külföldi befektetőktől való függését és az államadósságból eredő piaci kockázatokat.
Végignézve a főbb gazdasági mutatókat, kiderül, Magyarország csak egy mutatóban, az államháztartási hiányban tud felmutatni pozitív eredményeket, de ott is csak a jelen szép, az uniós becslés szerint két év múlva ismét kezdődhetnek a bajok.
Hitelminősítői besorolás
|
Ország |
Standard & Poor's |
Moody's |
Fitch |
|||
| Bulgária | BBB stabil | 5. | Baa2 stabil | 5. | BBB- stabil | 5. |
| Csehország | AA- stabil | 1. | A1 stabil | 2. | A+ pozitív | 2. |
| Lengyelország | A- stabil | 4. | A2 negatív | 4. | A- stabil | 4. |
| Románia | BB+ stabil | 7. | Baa3 stabil | 6. | BBB- stabil | 5. |
| Szlovákia | A+ pozitív | 3. | A1 stabil | 2. | A+ stabil | 2. |
| Szlovénia | AA- stabil | 1. | Aa3 negatív | 1. | AA stabil | 1. |
| Magyarország | BBB- negatív | 6. | Ba1 negatív | 7. | BBB- stabil | 5. |
Forrás: [origo]-gyűjtés
Dőlt betűvel kiemelve a befektetésre nem ajánlott, bóvli minősítés
A hitelbesorolás alapvetően az adott ország adósságának kockázatosságát mutatja: azaz milyen valószínűséggel tudja visszafizetni az ország a felvett kölcsönöket a hitelezőknek. A bóvli kategória nem azt jelenti, hogy egy ország nem tud törleszteni, hanem azt, hogy csak nagy kockázatokat vállaló spekulációra alkalmas.
Gyengébb a forint, mint a régiós devizák
Ha egy külföldi befektető forintban vezetett magyar állampapírt vagy más értékpapírt vásárol (és épp nincs rendelkezésre álló forintforrása), akkor forintot is jegyez, vagyis erősíti a forint árfolyamát. Ez fordítva is működik: ha egy külföldi alap úgy dönt, hogy csökkenti vagy megszünteti magyarországi kitettségét, akkor forintját is eladhatja, amellyel gyengíti az árfolyamot. Ezáltal a forint, illetve más országok esetén az adott deviza árfolyamának ingadozása egyfajta mutatója annak, hogy mennyire kedvelt befektetési célpont az ország.
A régió országaiból Szlovénia és Szlovákia eurót használ, Bulgária pedig nemzeti valutáját az euróhoz kötötte. A többi négy ország devizája azonban veszített értékéből az euróval szemben július eleje, az eurózóna adósságválságának felerősödése óta. A július eleje és Magyarország leminősítése között eltelt időben az érintett négy deviza közül a forint gyengült a legtöbbet, mintegy 15 százalékkal ért kevesebbet az euróhoz képest. Emögött részben a magyar állampapírok iránti gyenge kereslet áll, ősszel több alkalommal is előfordult, hogy az Államadósság Kezelő Központ nem tudott, illetve a magas hozamok mellett nem akart kötvényeket kibocsátani. (A magas hozam ezen a piacon azt jelenti, hogy az állam csak drágán tud forrást bevonni.) A leminősítés után ráadásul a másodlagos piacon elszálltak az addig is magas hozamok, miközben az ország kockázatosságát kifejező mutató rekord magasságba emelkedett.
A második legnagyobb gyengülést a lengyel zloty szenvedte el annak ellenére, hogy az állami intézmények szeptember óta folyamatosan vásárlásokkal támogatták az árfolyamot. A Wall Street Journal (WSJ) szerint az állami Gospodarstwa Krajowego Bank és a jegybank is vásárolt a piacon zlotyt. A lengyel jegybank egy elnöki nyilatkozat szerint az emelkedő inflációtól tartva lépett közbe, a kormány által felügyelt bank pedig az infláció miatt emelkedő államadósságot akarta kordában tartani. A lengyel alkotmány szerint az adósság GDP-arányos szintje nem lépheti át az 55 százalékot, márpedig a WSJ és az Európai Bizottság szerint is erre év végére van esély, ezért a kormány aktív euró-eladóként, zloty-vevőként léphet fel év végéig.
A legkisebb veszteséget Románia szenvedte el, annak ellenére, hogy az állampapír-kibocsátásban szintén nehézségekkel küzd. Hétfőn Románia 6,65 százalékos hozam mellett adott el egyéves papírokat, de kevesebbet mint amennyit tervezett. Igaz, számukra biztosítékot jelent a Nemzetközi Valutaalaptól idén kért mintegy 1100 milliárd forint értékű hitelkeret, amelyből még nem használtak fel összegeket. Románia 2009-ben kötött először hitelkeret-megállapodást, amely idén márciusban járt le, de a pénzügyi stabilitás érdekében rögtön meg is hosszabbították a védelmet egy új megállapodással.
Árfolyamok változása az euróval szemben július 1. és november 24. este között
(Magyarország 25-én hajnalban kapta meg a bóvli minősítést a Moody'stól)
|
Ország |
2011.07.01. |
2011.11.24. |
Változás százalékban |
|
| Bulgária (leva)* | - | - | - | - |
| Csehország (korona) | 24,223 | 25,714 | -5,8 | 2. |
| Lengyelország (zloty) | 3,9381 | 4,4908 | -12,3 | 3. |
| Románia (lej) | 4,2391 | 4,3541 | -2,6 | 1. |
| Szlovákia (euró) | - | - | - | - |
| Szlovénia (euró) | - | - | - | - |
| Magyarország (forint) | 264,3 | 310,8 | -15 | 4. |
Forrás: [origo]-gyűjtés
* a levát az euró árfolyamához kötötték
Hiányzik a növekedés is
A Moody's Magyarország leminősítésekor a növekedési kilátások romlására hivatkozott. A középtávú fizetőképességet ugyanis végső soron az befolyásolja, hogy az egyes országok a növekedéssel és ezáltal a nagyobb állami bevételekkel tudják-e fedezni a hitelfelvételeiket. A magyar kormány 0,5-1 százalékos növekedést vár jövőre, az Európai Bizottság azonban a sávon belül a legpesszimistább forgatókönyvet jósolja, az OECD pedig azt állította, hogy Magyarország jövőre recesszióba fordul.
Már idén is a régió leglassabbjai közt van Magyarország, a következő években azonban még inkább elszakadhat a többi országtól - legalábbis az Európai Bizottság becslése szerint. Az IMF-program keretében kemény megszorításokon áteső Románia két év múlva éllovassá válhat a régióban, több ország is 3 százalék körüli ütemben bővülhet. A válság alatt egyedüli uniós tagállamként végig növekedésben maradó Lengyelország ugyan fékezhet jövőre, de 2013-ban így is kétszer gyorsabb ütemben növekedhet, mint Magyarország.
GDP-növekedés (százalék)
|
Ország |
2011 |
2012 |
2013 |
|||
| Bulgária | 2,2 | 3. | 2,3 | 2. | 3 | 2. |
| Csehország | 1,8 | 4. | 0,7 | 6. | 1,7 | 5. |
| Lengyelország | 4 | 1. | 2,5 | 1. | 2,8 | 4. |
| Románia | 1,7 | 5. | 2,1 | 3. | 3,4 | 1. |
| Szlovákia | 2,9 | 2. | 1,1 | 4. | 2,9 | 3. |
| Szlovénia | 1,1 | 7. | 1 | 5. | 1,5 | 6. |
| Magyarország | 1,4 | 6. | 0,5 | 7. | 1,4 | 7. |
Forrás: Európai Bizottság őszi kitekintése
Magas az államadósság
A fizetőképesség megőrzésének egyik fontos eleme a már meglévő adósságállomány, amelyet a gazdasági teljesítményhez, a GDP-hez mérnek a leggyakrabban. Magyarország ebben is a leggyengébben szerepel, a GDP-hez mérve messze a legnagyobb az eladósodottság mértéke. A kormány felismerte az adósság csökkentésének szükségességét, ugyanakkor - főleg az alacsony ütemű gazdasági növekedés és a gyenge forintárfolyam miatt - a szándék ellenére tovább emelkedhet az eladósodottság mértéke.
A régió tagállamainak mindegyikében növekvő államadósságot vár az Európai Bizottság, azonban ennek mértéke mindenhol máshol elmarad a maastrichti kritériumok közt lefektetett 60 százalékos szinttől. Így a legtöbb ország még megengedheti, hogy túlköltekezzen, azaz viszonylag nagy államháztartási hiánnyal tervezze a költségvetését. Lengyelországot az alkotmányában lefektetett 55 százalékos szint korlátozza, Romániát pedig az IMF-megállapodás, amely a költségvetési hiány leszorításával fogja vissza az adósság emelkedését.
Államadósság (a GDP százalékában)
|
Ország |
2011 |
2012 |
2013 |
|||
| Bulgária | 17,5 | 1. | 18,3 | 1. | 18,5 | 1. |
| Csehország | 39,9 | 3. | 41,9 | 3. | 44 | 3. |
| Lengyelország | 56,7 | 6. | 57,1 | 6. | 57,5 | 6. |
| Románia | 34 | 2. | 35,8 | 2. | 35,9 | 2. |
| Szlovákia | 44,5 | 4. | 47,5 | 4. | 51,1 | 4. |
| Szlovénia | 45,5 | 5. | 50,1 | 5. | 54,6 | 5. |
| Magyarország | 75,9 | 7. | 76,5 | 7. | 76,7 | 7. |
Forrás: Európai Bizottság őszi kitekintése
A hiányban jól állunk egyelőre
Az egyetlen mutató, amely a térségben Magyarországon a legkedvezőbb, az államháztartás GDP-ben kifejezett aránya. Románia a korábbi tervek szerint 2013-ban érte volna el a 3 százalék alatti deficitet, a román kormány azonban rátett egy lapáttal és november 25-én elfogadta azt a költségvetési javaslatot, amely jövőre 1,9 százalékos hiányt tartalmaz 2,1 százalékos növekedés mellett. Jövőre és 2013-ban a legjobb pozícióban a szigorúan gazdálkodó Bulgária áll, amely idén csak azért nem első a hét régiós tagállam közül, mert Magyarország a magán-nyugdíjpénztári vagyon állami kézbe vonásával papíron többletet fog felmutatni az uniós elszámolás szerint.
A nyugdíjpénzek nélkül is viszonylag jó helyen állna azonban
Magyarország, ezért is idézi szívesen a kormány a deficitmutatót.
Matolcsy György úgy fogalmazott, hogy Magyarország "megnyerte az első csatát",
mivel az Európai Bizottság elismerte, hogy 3 százalék alá kerül a jövő
évi hiány. Az EB valóban 3 százalék alatti hiányt becsült jövőre, de
novemberben előzetes figyelmeztetést is
adott Magyarországnak (négy másik országgal együtt), mert kockáztatja
az uniós költségvetési szabályokat. Az uniós tagállamoknak ráadásul nem
csak egyszerűen 3 százalékos hiányt kell elérniük, hanem biztosítaniuk
kell a deficit tartós leszorítását is. Magyarország 2004, vagyis uniós
csatlakozása óta úgynevezett túlzottdeficit-eljárás alatt áll, és a
bizottság őszi előrejelzése szerint 2013-ban ismét elszaladhat a hiány.
Államháztartási hiány (a GDP százalékában)
|
Ország |
2011 |
2012 |
2013 |
|||
| Bulgária | -2,5 | 2. | -1,7 | 1. | -1,3 | 1. |
| Csehország | -4,1 | 3. | -3,8 | 4. | -4 | 5. |
| Lengyelország | -5,6 | 5. | -4 | 5. | -3,1 | 3. |
| Románia | -4,9 | 4. | -3,7 | 3. | -2,9 | 2. |
| Szlovákia | -5,8 | 7. | -4,9 | 6. | -5 | 6. |
| Szlovénia | -5,7 | 6. | -5,3 | 7. | -5,7 | 7. |
| Magyarország | 3,6 | 1. | -2,8 | 2. | -3,7 | 4. |
Forrás: Európai Bizottság őszi kitekintése
Magyarország éppen a túlzottdeficit-eljárás miatt jár élen a hiánymutatóban. Tagsága óta folyamatosan eljárás alatt állt, de a válság előtt az uniós források elvételének fenyegése nem vált komollyá, 2008 előtt a magyar kormányok sem vették ezt komolyan. 2009-ben, a válság hatására azonban a vezető uniós politikusok keményebb hangnemre váltottak, a maastrichti kritériumokat (3 százalék alatti hiány, 60 százalék alá törekvő államadósság, uniós átlaghoz közelítő infláció) erősebb eszközökkel vasalták be. Magyarországnak így vállalnia kellett, hogy 2011-re tartósan leszorítja a hiányát, ami idén a nyugdíjvagyonnal sikerül is.
Jövőre a kormány adóemeléssel és kiadáscsökkentéssel 1000 milliárdos kiigazítást hajt végre, 2013-tól pedig a különadók kivezetése mellett a Széll Kálmán-tervtől várja a hiány leszorítását. Ez utóbbi azonban még csak körvonalazódik, az Európai Bizottság így nem is számolhatott ennek érdemi hatásaival, két év múlva ezért ismét uniós szabályokat sérthet Magyarország a 4 százalékot közelítő hiányával. Igaz, 2013 a lassú növekedés miatt is több országnak romló államháztartási egyenleget hozhat az EB becslése szerint.
Forrás: www.origo.hu
