Miért nem szeretik Magyarországot? 2011.11.15.

Az elmúlt napokban már többször is a magyar gazdaság aktuális problémáitól volt hangos a világ. Ennek ellenére hasznos áttekintést nyújt a Reuters hírügynökség friss összefoglalója arról, hogy az elmúlt hetekben miért romlott az ország megítélése.

A hírügynökség friss írásában azt gyűjtötte össze, hogy mi áll ennek hátterében.

1. Bóvli minősítéssel kapcsolatos aggodalmak: múlt hét vége óta mindhárom nagy hitelminősítőnél a befektetési kategória szélén, negatív kilátással táncol Magyarország. Nagyon valószínű, hogy a Standard and Poor’s (aki szombaton negatív figyelőlistára helyezte Magyarországot a gyenge növekedés és a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika miatt) lép elsőként, akár már november végéig bóvliba vághatja a magyar adósbesorolást. Jövőre 5 milliárd eurónyi forrást kell megújítson a magyar állam, és egy esetleges bóvli minősítés nehezebbé teheti a forrásbevonást - emlékeztet a Reuters. Rövid távon azonban rendelkezik elegendő pénzzel az állam. A Portfolio.hu saját (hozzávetőleges) számításai:

2. Lassuló gazdaság: elemzők és az Európai Bizottság is kétségesnek látja a kormány 2012-re vonatkozó 1,5%-os növekedési feltételezését. A belső kereslet jövőre gyenge maradhat, miután a munkanélküliségi ráta magasan ragadt és a forint nagyon gyenge a frankkal szemben. A növekedés egyik lehetséges motorja, a hitelezés pedig hiányozni fog, miután a kormány bünteti a szektort - írja a hírügynökség.

3. Adósság és költségvetés: júliusban 77%-ra csökkent az államadósság GDP-arányos értéke a korábbi 81%-ról a nyugdíjpénztári vagyonnak köszönhetően, és a kormány céljai szerint 2014-re 70%-ra esik az adósságráta. Annak érdekében, hogy fennmaradjon a csökkenő adósságpálya, a kormánynak ragaszkodnia kell az eredeti hiánycéljaihoz. A piaci konszenzus és az Európai Bizottság előrejelzése viszont azt mutatja, hogy a jelenlegi információk szerint minimális elcsúszást szenvedhet el a kormány, vagyis év közben újabb lépésekre lesz szükség (a már betervezett 1400 milliárd forintos kiigazítás mellett).

4. Svájci frank alapú hitelek: ez az egyik legérzékenyebb pontja a magyar gazdaságnak és az elmúlt hetekben ezért került a nemzetközi figyelem középpontjába is számtalanszor. A háztartások 4800 milliárd forintnyi devizaadóssággal rendelkeznek, ami eléri a GDP 17%-át. Emellett számos vállalat és önkormányzat szintén devizában adósodott el. A kormány devizahiteleseket megsegítő törekvései már többször rengették meg a Magyarországgal kapcsolatos piaci bizalmat, ezt követően jelentette be a kormány, hogy közös megoldásra törekszik a bankokkal. A végtörlesztés lehetősége százmilliárdos veszteségeket okozhat a magyar bankoknak és növeli a deviza iránti keresletet.

5. A külföldi befektetők magas aránya az állampapírpiacon: az elmúlt hónapokban látványosan megnövekedett a külföldi befektetők állampapírpiaci állománya. Az elmúlt napokban viszont látványosan emelkedtek az állampapírhozamok.

6. Pénzügyi háló hiánya: a jelenlegi kormány 2010 júliusában megszakította a kapcsolatokat az IMF-fel, és jelenleg is határozottan elzárkózik egy új hitelcsomagtól. Friss piaci felmérésünk azt mutatja, hogy a forint- és állampapírpiaci nyomás enyhítését az elemzők többsége nem a jegybanktól, hanem a kormányzattól várja, az IMF bevonását hatékony, sőt a többség szükséges eszköznek tartja, akár személyi konzekvenciákkal együtt is.

7. Nem működik együtt a kormány és a jegybank: idén négy új monetáris tanács tag került a jegybankba - emlékeztet a Reuters. A későbbiekben még növekedhetnek a különbségek az új tagok, valamint a belső tagok között. Közben a kormány tovább támadja a jegybankelnököt a korábbi off-shore ügyek miatt.

Forrás: www.portfolio.hu