A vártnak illetve az előzetes adatoknak megfelelő a ma megjelent
infláció és a GDP-adatok. Az elemzők szerint egész évben nem
számíthatunk az infláció számottevő emelkedésére, bár az élelmiszer- és
energiaárak felől nem tűnt el a kockázat, de inflációs kockázatot
hordozhat a kormány gazdaságpolitikája is. A GDP fő motorjai egész évben
az ipar és az export maradhatnak, a beruházásokat a bizonytalan
környezet és a válságadók húzzák le, a fogyasztás pedig a magas
munkanélküliség, súlyos lakossági eladósodottság miatt nem tud
fellendülni.
Egész évben 4% körül maradhat az infláció
Februárban
4,1 százalékos volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon,
amely éppen megegyezik a Portfolio.hu által készített felmérés
eredményével, tehát nincs meglepetés a számban. Elsősorban az
élelmiszerek és az energiaárak húzták felfelé az inflációt februárban.
A várakozásoknak megfelelően alakult februárban az infláció, és továbbra
is külső ársokkoknak van kitéve, az olajárak elmúlt hetekben megfigyelt
meredek emelkedése komolyabb felfelé irányuló kockázatot jelent -
jegyzi meg Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A következő
hónapokban az élelmiszer- és üzemanyagárak további emelkedése 4,2%-ra
emelheti az inflációt, azonban az év közepétől bázishatások miatt az
infláció mérséklődését várja. Kisebb kockázatot ugyan jelenthet a bérek
esetleges várakozásokat meghaladó emelése - teszi hozzá -, azonban
tekintve, hogy az elmúlt négy évben gyakorlatilag folyamatosan esett a
fogyasztás, nem várható, hogy komolyabb inflációs nyomást okozzon. Ezért
az alapkamat változatlan maradhat.
Hasonlóképpen vélekedik a Nordea is, a februári inflációs adatok várhatóan nem idéznek elő változást a monetáris politikában.
Egész évben 4% körül maradhat az infláció Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője szerint,
mielőtt decemberben 3,5%-ra ereszkedne. A csökken inkább bázishatások
miatt következhet be. Nem elhanyagolhatóak a kormány
gazdaságpolitikájának inflációs kockázatai sem, a közösségi közlekedés
és a gyógyszerkasszák tervezett reformja akár 0,5 százalékponttal is
emelheti az inflációt, de az élelmiszer- és energiaárak felőli kockázat
is megmarad. Azonban a maginfláció és a piaci szolgáltatások továbbra
sem mutatnak számottevő inflációs nyomást a gazdaságban, így a jegybank
várhatóan az infláció miatt nem fog kamatot emelni a következő
hónapokban. A jegybank korábbi inflációs előrejelzésében (a frisset márciusban fogja kiadni az MNB - a szerk.)
2011 első negyedévében 4,5%-os inflációt prognosztizált, azonban kisebb
csoda kellene ahhoz, hogy a fogyasztói árak ilyen magas növekedést
produkáljanak az elemző szerint.
Ugyancsak 4% körüli inflációt vár a következő hónapokra Németh Dávid, az ING elemzője.
Az alacsony inflációs pálya azt jelentheti, hogy a jegybank a következő
hónapokban csak akkor reagálhat a kamat változtatásával, ha az
inflációs várakozások, a bérek emelkedése, a szolgáltatói szektor és a
kereskedelmi áruk árnövekedése gyorsulni kezdene.
Idén még nem gyengék a növekedési motorok
Tavaly a
negyedik negyedévben - szezonálisan és munkanap hatással igazítva - 0,2
százalékkal haladta meg a bruttó hazai termék az előző negyedéves
szintet, amely megegyezik az előzetesen közzétett adatokkal. Az éves
alapon számított GDP-bővülés mértéke - naptári hatás szűrésével - 1,7
százalék. Ez az adat (miként a nyers szám is) 0,1 százalékponttal kisebb
az előzetesen közöltnél.
A háztartások fogyasztása 0,3 százalékponttal esett vissza, amely meghaladja a várakozásokat - kommentálja a GDP-adatokat Kondrát Zsolt, az MKB elemzője.
A vártnál gyengébben alakult a beruházások hozzájárulása, de a
készletek pozitív irányban tértek el a várakozástól, valamint a nettó
export is kedvezőbben alakult. Gyengébb volt a mezőgazdasági termelés, a
kis- és nagykereskedelem, miközben a kormányzat és a pénzügyi
szolgáltatások a vártnál erősebben járultak hozzá a GDP-hez. A
szolgáltatások és az ipar, ezen belül az építőipar előrejelzéseikkel
összhangban alakultak.
Előretekintve Kondrát Zsolt
pesszimistább a konszenzusos és hivatalos GDP-előrejelzéseknél. 2011-ben
mindössze 2%-kal nőhet a magyar gazdaság előrejelzése szerint, főleg a
gyenge beruházási aktivitás és a gyenge fogyasztás eredményeképpen. A
beruházásokat a szabad kapacitások, a bizonytalan kilátások és a
válságadók is lehúzzák. A fogyasztást a magas munkanélküliség, a súlyos
lakossági eladósodottság és az emelkedő élelmiszer- és energiaárak
húzzák le. Épp ezért az adóváltozásokból keletkező extra jövedelmet a
háztartások várhatóan megtakarítják. Mindezek következtében a növekedés
fő motorja az ipar és a nettó export maradhat.
Forrás: www.portfolio.hu
