Szombathely, Aréna utca 4.

Mit mondanak az elemzők az inflációra és GDP-re? 2011.03.11.

A vártnak illetve az előzetes adatoknak megfelelő a ma megjelent infláció és a GDP-adatok. Az elemzők szerint egész évben nem számíthatunk az infláció számottevő emelkedésére, bár az élelmiszer- és energiaárak felől nem tűnt el a kockázat, de inflációs kockázatot hordozhat a kormány gazdaságpolitikája is. A GDP fő motorjai egész évben az ipar és az export maradhatnak, a beruházásokat a bizonytalan környezet és a válságadók húzzák le, a fogyasztás pedig a magas munkanélküliség, súlyos lakossági eladósodottság miatt nem tud fellendülni.


Egész évben 4% körül maradhat az infláció

Februárban 4,1 százalékos volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon, amely éppen megegyezik a Portfolio.hu által készített felmérés eredményével, tehát nincs meglepetés a számban. Elsősorban az élelmiszerek és az energiaárak húzták felfelé az inflációt februárban.

A várakozásoknak megfelelően alakult februárban az infláció, és továbbra is külső ársokkoknak van kitéve, az olajárak elmúlt hetekben megfigyelt meredek emelkedése komolyabb felfelé irányuló kockázatot jelent - jegyzi meg Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A következő hónapokban az élelmiszer- és üzemanyagárak további emelkedése 4,2%-ra emelheti az inflációt, azonban az év közepétől bázishatások miatt az infláció mérséklődését várja. Kisebb kockázatot ugyan jelenthet a bérek esetleges várakozásokat meghaladó emelése - teszi hozzá -, azonban tekintve, hogy az elmúlt négy évben gyakorlatilag folyamatosan esett a fogyasztás, nem várható, hogy komolyabb inflációs nyomást okozzon. Ezért az alapkamat változatlan maradhat.

Hasonlóképpen vélekedik a Nordea is, a februári inflációs adatok várhatóan nem idéznek elő változást a monetáris politikában.

Egész évben 4% körül maradhat az infláció Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője szerint, mielőtt decemberben 3,5%-ra ereszkedne. A csökken inkább bázishatások miatt következhet be. Nem elhanyagolhatóak a kormány gazdaságpolitikájának inflációs kockázatai sem, a közösségi közlekedés és a gyógyszerkasszák tervezett reformja akár 0,5 százalékponttal is emelheti az inflációt, de az élelmiszer- és energiaárak felőli kockázat is megmarad. Azonban a maginfláció és a piaci szolgáltatások továbbra sem mutatnak számottevő inflációs nyomást a gazdaságban, így a jegybank várhatóan az infláció miatt nem fog kamatot emelni a következő hónapokban. A jegybank korábbi inflációs előrejelzésében (a frisset márciusban fogja kiadni az MNB - a szerk.) 2011 első negyedévében 4,5%-os inflációt prognosztizált, azonban kisebb csoda kellene ahhoz, hogy a fogyasztói árak ilyen magas növekedést produkáljanak az elemző szerint.

Ugyancsak 4% körüli inflációt vár a következő hónapokra Németh Dávid, az ING elemzője. Az alacsony inflációs pálya azt jelentheti, hogy a jegybank a következő hónapokban csak akkor reagálhat a kamat változtatásával, ha az inflációs várakozások, a bérek emelkedése, a szolgáltatói szektor és a kereskedelmi áruk árnövekedése gyorsulni kezdene.

Idén még nem gyengék a növekedési motorok

Tavaly a negyedik negyedévben - szezonálisan és munkanap hatással igazítva - 0,2 százalékkal haladta meg a bruttó hazai termék az előző negyedéves szintet, amely megegyezik az előzetesen közzétett adatokkal. Az éves alapon számított GDP-bővülés mértéke - naptári hatás szűrésével - 1,7 százalék. Ez az adat (miként a nyers szám is) 0,1 százalékponttal kisebb az előzetesen közöltnél.

A háztartások fogyasztása 0,3 százalékponttal esett vissza, amely meghaladja a várakozásokat - kommentálja a GDP-adatokat Kondrát Zsolt, az MKB elemzője. A vártnál gyengébben alakult a beruházások hozzájárulása, de a készletek pozitív irányban tértek el a várakozástól, valamint a nettó export is kedvezőbben alakult. Gyengébb volt a mezőgazdasági termelés, a kis- és nagykereskedelem, miközben a kormányzat és a pénzügyi szolgáltatások a vártnál erősebben járultak hozzá a GDP-hez. A szolgáltatások és az ipar, ezen belül az építőipar előrejelzéseikkel összhangban alakultak.

Előretekintve Kondrát Zsolt pesszimistább a konszenzusos és hivatalos GDP-előrejelzéseknél. 2011-ben mindössze 2%-kal nőhet a magyar gazdaság előrejelzése szerint, főleg a gyenge beruházási aktivitás és a gyenge fogyasztás eredményeképpen. A beruházásokat a szabad kapacitások, a bizonytalan kilátások és a válságadók is lehúzzák. A fogyasztást a magas munkanélküliség, a súlyos lakossági eladósodottság és az emelkedő élelmiszer- és energiaárak húzzák le. Épp ezért az adóváltozásokból keletkező extra jövedelmet a háztartások várhatóan megtakarítják. Mindezek következtében a növekedés fő motorja az ipar és a nettó export maradhat.

Forrás: www.portfolio.hu