Az
eurózónában recesszió várható az idei év végén, ez pedig a
külkereskedelmi kapcsolatokon keresztül jelentős negatív hatással lesz a
magyar gazdaságra - fejtette ki meglátását a Portfolio.hu-nak adott
interjúban Timothy Ash. A Royal Bank of Scotland feltörekvő piaci elemző
részlegének ügyvezető igazgatója, aki a múlt héten Budapesten járt,
rontotta a magyar gazdaság növekedésével kapcsolatos jövő évi
előrejelzését és egyre inkább látja a kockázatát egy jövő évi magyar
recessziónak. Véleménye szerint a negatív külső környezet és a romló
magyar kilátások miatt egyértelműen hasznos lenne egy külső pénzügyi
csomag Magyarországnak. Timothy Ash szerint amennyiben a magyar kormány
folytatja a nem piacbarát lépéseket, akkor azzal fokozza az esélyét egy
nagymértékű tőkekivonásnak az országból.
Portfolio.hu:
Reálisnak látja-e, hogy az eurózóna gazdasági lassulása recesszióba
csap át? Hogyan látja a Magyarország két nagy exportpiacának számító
Németország és Franciaország következő egy-két évi GDP-kilátásait?
Timothy Ash:
Igen, reálisnak látom, hiszen a negyedik negyedévre technikai
értelemben vett recessziót várunk az eurózónában (két egymást követő
negyedévben csökkenő GDP negyedéves alapon - a szerk.). Ennek jelentős
negatív hatása lesz a külkereskedelmi kapcsolatokon keresztül
Magyarországra.
P.: Hogyan érintheti Magyarországot az, ha
például a következő három hónap során Görögország a nemzetközi
hitelezőkkel egyeztetett államcsődöt jelent be? Melyek lehetnek magyar
szempontból a fertőzési csatornák?
T. A.:
Amennyiben valóban kontrollált államcsőd következik be, akkor az csak
korlátozottan negatív hatásokkal járhat. A fő kérdés az, hogy egy ilyen
helyzetet képes lesz-e elkülönítve kezelni a piac, vagy a negatív
megítélés felerősödik az eurózóna perifériájához tartozó más piacokon
is. Továbbra is úgy gondolom, hogy a görög lépés önmagában nem
változtatja meg jelentősen az európai gazdasági növekedési kilátásokat,
amelyeket egyébként lefelé mutató kockázatok terhelnek. Magyar
szempontból összességében a reálgazdasági csatorna lehet a legerősebb,
amelyen keresztül a fertőzés begyűrűzhet.
P.: Hogyan tud
Magyarország védekezni a negatív külső környezet ellen? Látja-e
szükségét annak, hogy külső pénzügyi mentőkeretet biztosítson magának a
kormány (például egy EU/IMF keretet)?
T. A.: Úgy
gondolom, hogy egy új elővigyázatossági IMF-hitelkeret, vagy egy
rugalmas hitelvonal (FCL, az IMF új pénzügyi támogató kerete - a szerk.)
bizonyára hasznos lenne. Az országoknak fokozni kell a védekező
képességüket, a pénztartalékaikat és a legrosszabbra kell felkészülniük.
Véleményem szerint egy új nemzetközi hitelprogram ismét erősítené a
befektetőkben a bizalmat, hogy a magyar reformfolyamatok helyes irányba
mennek.
P.: A külső környezet, a magyar szerkezeti
reformok (Széll Kálmán-terv, konvergenciaprogram) és a devizahitelek
végtörlesztési javaslata tükrében hogyan látja jelenleg a jövő évi
magyar GDP-kilátásokat?
T. A.: Lefelé módosítottam
az előrejelzésemet és jelenleg 0,5%-os GDP-növekedést várok, ugyanakkor
egyre nagyobb esélyét látom a jövő évi recessziónak. A nettó export
növekedéshez való hozzájárulása gyengülni fog, és a frankhiteleseket
célzó mentőprogramok összességében gyengítik a lakossági fogyasztást,
illetve rontják a bankok hitelnyújtási hajlandóságát. Mindez tehát
tovább tompítja a belső keresletet rövid távon. A 2012-es
GDP-teljesítménynél ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy a
mezőgazdaság esetén a jó terméseredmények miatt magas az idei évi bázis.
P.: Hogyan látja a jövő évi magyar államháztartási
folyamatokat? Meglátása szerint elegendőek lesznek-e a közelmúltban
bejelentett egyenlegjavító lépések a 2,5%-os deficitcél eléréséhez?
T. A.:
A GDP-növekedésen múlik, amennyiben ugyanis a tervezettnél alacsonyabb
lesz a növekedés, de a hiánycél változatlan marad, akkor nincs más
választás: vagy adóemelést, vagy kiadáscsökkentést kell végrehajtania a
kormánynak.
P.: Mit gondol a magyar reformcsomagról? Lát-e
különbséget a tavasszal bemutatott Széll Kálmán-terv és a 2012-es
költségvetési törvényjavaslatban bemutatott terv között. Milyen
Londonban a magyar reformfolyamattal kapcsolatos befektetői megítélés és
ezzel összefüggésben van-e arra kockázat, hogy csalódnak a befektetők?
T. A.:
Úgy gondolom, hogy mindannyian tudtuk: a megvalósítás a kulcs és az
átalakítások nehéznek bizonyulnak, mivel a reformok többlet kiadásokkal
és alacsonyabb azonnali előnyökkel járnak. A szerkezeti átalakítások
általános céljai összességében jók, de mindig is úgy gondoltam, hogy a
reformok radikális jellege rövid távon sokkot okozhat a gazdaságban,
tovább rontva a növekedési kilátásokat és lényegében ennek
megvalósulását látjuk most.
P.: Melyek lehetnek
makrogazdasági, illetve pénzügyi stabilitási szempontból a főbb előnyei,
illetve kockázatai a devizahitelek végtörlesztéséről szóló törvénynek?
T. A.:
A bankok kevesebb hitelt fognak nyújtani Magyarországon, mivel az
anyavállalatoknak van máshol is lehetőségük a tőkéjüket allokálni. Azt
azért nem gondolom, hogy egyes bankok kivonulnak majd az országból mivel
egyrészt kevés az új érdeklődő az ő operációjuk megvásárlására,
másrészt továbbra is keresnek még pénzt a magyarországi működésükkel,
harmadrészt sok tőkét fektettek már be Magyarországon és valószínűleg
mind az országban, mind a régióban hosszabb távon gondolkodnak. Annak
veszélyét látom a végtörlesztési törvény miatt, hogy tovább csökkenti
rövid távon a lakossági fogyasztást, recesszióba löki a gazdaságot és
emiatt további kihívásokat okoz a költségvetésnek a hiánycél tartásában.
P.: A végtörlesztési törvénnyel párhuzamosan a Magyar
Nemzeti Bank bejelentette, hogy a devizatartalékokból juttatna eurót a
kereskedelmi bankoknak a végtörlesztési tranzakció lebonyolításához. Az
emiatt bekövetkező jegybanki tartalékcsökkenés meglátása szerint
növeli-e az ország sérülékenységét és hozzájárulhat-e emiatt további
forintgyengüléshez?
T. A.: Véleményem szerint
érzékeny téma, hogy az MNB mérsékelni igyekszik a forint árfolyam
volatilitását. A gyenge magyar gazdasági növekedési kilátások és a
kihívásokkal teli külpiaci környezet miatt összességében további
forintgyengülésre van esély. A befektetők jelenleg tőkekivonást hajtanak
végre a feltörekvő piacokról és ez érinteni fogja a magyar piacokat is,
ahogy a lengyeleket is. Magyarország szempontjából kedvező, hogy
többletet mutat a folyó fizetési mérleg és a jegybanki tartalékok is
sokkal magasabbak, mint 2008-ban voltak.
P.: A gyenge forint tükrében valós veszélyét látja annak, hogy rendkívüli kamatemelést hajt végre a Magyar Nemzeti Bank?
T. A.:
Egyelőre nem. Már 75 bázisponttal emelt az elmúlt időszakban és a
gazdasági növekedési kilátások nagyon gyengék. Véleményem szerint az MNB
érzékenysége a forint gyengülésére enyhülhetett és azt is érdemes
figyelembe venni, hogy a régió többi devizája is gyengülést szenvedett
el. Meglátásom szerint továbbra is az a fő kérdés, hogy mikor csökkent
kamatot az MNB.
P.: A külföldi befektetők magyar
állampapír állománya történelmi csúcs közelében mozog. Van-e annak
kockázata, hogy egy hirtelen jelentős tőkekivonás következik be a magyar
piacokról hasonlóan a 2008 őszi fejleményekhez?
T. A.: Igen, ennek van kockázata, különösen akkor, ha a magyar
kormány nem piacbarát lépésekkel okoz meglepetéseket. Ez leértékelődési
nyomás alá helyezheti a forintot, de az is elképzelhető, hogy a kormány
egyébként is gyengébb forintot szeretne a gazdaság élénkítése érdekében.
forrás: www.portfolio.hu
