Hét év után ma este nyolckor a Fed döntéshozók 25 bázisponttal 0,5%-ra emelhetik az alapkamatot. A kamatdöntést követően fontos lesz a Fed kormányzóknak, hogy hogy alakul a kamatpálya. Ugyanis, ha ez megemelkedne, akkor negatívan érintené a feltörekvő piacok devizáit, így a forintot is.
Stanley Fischer, a Fed alelnöke tegnap azt mondta, hogy a jegybank mindent megtett annak érdekében, hogy felkészítse a piacokat a várhatóan decemberben bekövetkező, kamatemelési lépésre. A jegybankárok természetesen dönthetnek másképp, amennyiben ezt indokolni fogják az addig beérkező makrogazdasági adatok.
Tegnap publikálta a Fed az októberi ülésének jegyzőkönyvét, amelyből kiderült, hogy a jegybankárok kilenc éve először járnak a legközelebb a kamatemeléshez. „A résztvevők többsége arra számít, hogy a kamatemelés feltételei teljesülnek a következő ülésig”. – Ami ugye december 15-16-án lesz esedékes, ahogy egyébként ezt már a Fed előre jelezte. Természetesen a döntés nem automatikus, amennyiben negatív adatok érkeznek úgy a bankárok is határozhatnak másképp, viszont a jegyzőkönyv szerint ehhez „váratlan sokkeseménynek” kellene történnie.
A küszöbön toporog a görög megállapodás. A pénzügyminiszter nyilatkozata szerint minden rendben, már csak apró simítások vannak hátra. Igaz, ilyen nüansznyi dolgokon már ment a huza-vona régebben is, de most mind a két fél nagyon eltökéltnek látszik.
Szeptemberben nem valószínű, hogy lesz kamatemelés, sőt akár a jövő évre is átcsúszhat ez a lépés figyelembe véve a jelenlegi gazdasági helyzetet – sugalta tegnapi beszédében Janet Yellen. Ráadásul, ha jön is az emelés az is kis léptekben fog megvalósulni. Eközben a hellén dráma tovább folytatódik, az EU arra számít, hogy nem tudnak hó végéig fizetni a görögök, így tőkekorlátozásokat vezetnének be.
Vajon alámegy a magyar alapkamat a lengyel 1,5%-nak? Ezt találgatják az elemzők, a tegnapi kamatvágó MNB döntés után, tehát a konszenzus még egy júniusi, 15 bázispontos csökkentéssel számol. A görög CDS eközben továbbra is 22%-on strázsál, a hellén ügy pedig folyik tovább: most a júniusi tartozás „összecsomagolásáról” szólnak a hírek, amit a kormány csak június végén, egyben fizetne ki. A javaslat állítólag az IMF-től származik.
A görögök drámáznak – fizetésképtelenségtől tartanak, amire egyébként egyre nagyobb az esély. Hazánkban legalább volt ok az örömre, hiszen a Fitch hitelminősítő pozitív kilátást adott a magyar államadósságra. Így ő lehet az első, aki az év végén, vagy a jövő év elején talán újra a befektetői kategóriába rak minket.
2%-ra, azaz történelmi mélypontra vágta az alapkamatot az ausztrál jegybank. A jegybank elnöke elmondta, hogy az inflációs pálya lehetővé tette a kamatvágást, és azt, hogy ezzel is támogassák az erősödő fogyasztói keresletet.
A német piac zuhanórepülésbe fogott tegnap, hála a tovább fodrozódó görög drámának. Ciprasz a népszavazásra esküszik, míg Angela Merkel szerint, ha valakinek pénz kell, akkor előbb tegye meg a szükséges lépéseket, „írja meg a házi feladatot”. A CDS felár tovább esett, míg az ukránok mérőszáma nem változott, annak ellenére, hogy az ukrán elnök szerint ismét háborús helyzet uralkodik Ukrajnában.
A görögöknek sokkal fontosabb, hogy a nyugdíjakat, illetve az egyéb, belföldi dolgokat fizessék, mint a hiteleket. Egyes nyelvek szerint a hellének még az IMF-nél is puhatolóztak, némi időkérés reményében. Ezekre a hírekre 8 százalékpontot ugrott a görög CDS felár, így már 89% a valószínűsége annak, hogy az állam öt éven belül csődbe megy.
Elindult az amerikai gyorsjelentési szezon. Az Alcoa egy részvényre jutó eredménye 28 cent lett, amely jobb, mint a várt 26 cent, ráadásul a globális alumínium iránti keresletben már nem 7, hanem 9 százalékos növekedést vár a cég az idei évre nézve. Mindezek ellenére a részvény több mint 3 százalékot esett a zárás utáni kereskedésben, ugyanis az árbevétele elmaradt a várakozásoktól.
A görög dráma tovább folytatódik: a hellének folyamatosan tárgyalnak az IMF-el, kommunikálják, hogy minden rendben, és rendezve lesznek az esedékes kifizetések. A piac egyelőre erre nem reagál, a befektetők inkább a héten kezdődő amerikai gyorsjelentési szezonra koncentrálnak.
Benyújtották a görögök a terveket a nemzetközi hitelezőknek. A 18 pontból álló csomag leglényegesebb elemei az adóelkerülés csökkentése és a privatizáció újraindítása. Ugyanakkor a 23 százalékos ÁFA-t nem tervezik megemelni. Összesen 3 milliárd euró plusz bevételt, azaz a GDP mintegy 1,7 százalékát reméli a görög kormány a csomagtól. Ez elég lehet az egyezséghez, persze a kérdés az, hogy ezeket a lépéseket mennyire tekintik a nemzetközi hitelezők strukturális, a görög gazdaság versenyképességét növelő csomagnak. A Fitch azért nem kockáztat, és tovább vágta a görögök minősítését.
Jövő héten elkezdődik az állampapír vásárlás, havonta 60 milliárd euró kerül elköltésre, s a program legalább jövő szeptemberig tart – végre világosabb a kép, már ami a QE-t illeti. Az EKB ülésének örültek a befektetők, ennek hála a DAX újabb csúcsra ugrott.
7%-os növekedést tűztek ki célul a kínaiak, amely az elmúlt 15 év legalacsonyabb várakozása. Az ázsiai piacok gyengültek a hírre, de alapvetően a lépés nem meglepő, hiszen várható volt, hogy az elmúlt 10 év 10% körüli növekedése után lassulni kezd a folyamat.
Négy hónappal meghosszabbítják a görög hitelcsomagot – ezt szavazták meg pénteken nagy arányban a németek. Ciprasz azt nyilatkozta, hogy mindent meg fognak tenni, hogy teljesíteni tudják a feltételeket. Látszólag tehát nagy az egyetértés, az összhang. A börzéket egyelőre nem kötik le a hellén események, inkább a kínai alapkamat 25 bázispontos csökkenésének örültek a befektetők.
A várva várt nap, elérkezett. Az EKB ma felfedi lapjait. Igaz, már némi információ-morzsa kiszivárgott. Summázva úgy tűnik, hogy 2016-ig mintegy 1100 milliárd eurót költenének államkötvényekre. A hangsúly, azonban mégis a részleteken van, amelyeket toporogva várnak a piacok.
A tengerentúli cégek gyorsjelentéseikkel bombázták tegnap a piacokat, vegyes érzelmeket kiváltva. A Netflix vitte a prímet a várakozásokat 100%-kal meghaladó eredményével, nem csoda, hogy a 3,4%-os emelkedést zárás után 16%-kal megfejelte. Ezzel szemben az IBM vizes lepedőt húzott a befektetőkre, akik elborzadtak a cég kilátásain. A Morgan Stanley is alulmúlta a konszenzust, igaz a napközben összeszedett 3%-os esést zárásra szinte teljesen ledolgozta.
24 éve nem volt ilyen alacsony Kína gazdasági növekedése. A 7,4%-os bővülés még így is több a konszenzusnál. Az építőipar gyengélkedése is rányomta a bélyegét a GDP-re.
