A központi bankok világszerte alacsony kamatokkal szembesülnek, amelyek jól jelzik a mélyen fekvő problémákat, és a gazdaságok sebezhetőségét. Míg ultraalacsony kamatlábakra nincs, addig hatékony fiskális, és monetáris politikára van szükség –a gyorsabb növekedés érdekében – nyilatkozta tegnap a Fed alelnöke, Stanley Fischer.Az EKB berkeiből kiszivárgott információk szerint a testület már azon dolgozik, hogy kivezesse a 80 milliárd eurós eszközvásárlási programot. Az értesülések még egy dátummal is szolgálnak, miszerint 2017 márciusban 10 milliárddal csökkenthetik ezt a keretet, vagy még az is a forgatókönyv része lehet, hogy minden marad, változatlanul. A piac természetesen ettől sokkot kapott, hiszen a befektetők európai lazítással számolnak még, a gazdaságot illetően. Igaz, az EKB cáfolta a fenti pletykákat, de a félelem mérges gázként a piacokon maradt.
Heti rendszeresség helyett három havonta fog aukciót tartani az MNB, a három hónapos beteétekre, sőt szeptembertől a monetáris tanács a befogadható mennyiségről is dönteni fog, negyedévente – jelentette be tegnap a jegybank a váratlanul összehívott sajtótájékoztatón. Ezekkel a lépésekkel a bankokat a rövid lejáratú állampapírok vásárlására a bankközi piacra és az „overnight” betét használata felé lökik, amelyek az effektív hozamokat tovább nyomják lefelé. A forint árfolyamára mindez negatívan hathat, persze sok függ a szeptemberben meghatározandó limitektől is.
Tegnap zárás után megérkeztek a Magyar Telekom – valóban – szerencseszámai. A negyedik negyedéves gyorsjelentés főleg az árfolyamnyereségnek köszönhetően jobb lett a vártnál. A társaság bejelentette, hogy a 2016-os eredmény után 25 forintos osztalékot fog fizetni, aminek a mértéke szintén meghaladja a konszenzusban jósoltakat.
Aktívan töltötte a tegnapi napot az MNB. Meglepetésre áprilisig eltörlik a kéthetes állampapírt. Ezen kívül 20%-kal megnövelik a kamatcsere-tenderek összegét, aminek hatására elsősorban a hosszú kötvényhozamok csökkenhetnek minimális mértékben. A bejelentések után a forint erősödni tudott.
A görögök ügyében továbbra sincsen előrelépés, de talán a mai brüsszeli találkozás után némi megnyugvás érkezik a piacokra. A befektetők ugyanis negatív hangulatban vannak, mi sem mutatja ezt jobban, mint a CDS felár, amely 26,9%-ra ugrott.
Jövő héten elkezdődik az állampapír vásárlás, havonta 60 milliárd euró kerül elköltésre, s a program legalább jövő szeptemberig tart – végre világosabb a kép, már ami a QE-t illeti. Az EKB ülésének örültek a befektetők, ennek hála a DAX újabb csúcsra ugrott.
A nagy mágus elvarázsolta tegnap a piacokat! Mario Draghi bejelentése megpezsdítette a világ tőzsdéit. Az EKB döntött, a várakozásoknak megfelelően. Havi 60 milliárd eurót költenének államkötvényekre. A program addig tartana, míg a kijelölt 2%-os inflációs cél nem teljesül. Eközben Görögországból a Sziriza párt előnyéről szóló hírek érkeznek. Vasárnap minden eldől, s korántsem mindegy sem az euró, sem Európa szempontjából, hogy hogy végződik a választás.
A várva várt nap, elérkezett. Az EKB ma felfedi lapjait. Igaz, már némi információ-morzsa kiszivárgott. Summázva úgy tűnik, hogy 2016-ig mintegy 1100 milliárd eurót költenének államkötvényekre. A hangsúly, azonban mégis a részleteken van, amelyeket toporogva várnak a piacok.
Mario Draghi olyan, mint egy nagy varázsló: igéket hint el, amelyeket ígéretekbe burkol, a piac pedig csüng a szavain, amik csak fokozzák a várakozásokat. Az EKB mágusa talányosan fogalmaz az eszközvásárlási program kibővítéséről… De azt vajon tudjuk, hogy eddig mit tett az Európai Központi Bank az európai növekedés beindításáért?
Mario Draghi felvillanyozta a japán GDP miatt lelombozódott befektetőket, hiszen kommunikációja szerint állampapír vásárlás is jöhet a fedezett kötvény, és eszközfedezetű értékpapír beszerzés mellett.
Tudtad, hogy a tőzsdézésben ökölszabály, hogy a tőkepiaci befektetéseidnek a korodnak megfelelő százalékát állampapírban tartsd? 80 évesen jobb a biztosra menni, míg fiatalon, jó pozícionálással a kockázatos út is járhatóvá válhat.
