Csupa jó hírrel gazdagodott a világ tegnap, aminek hála az amerikai indexek csúcsokig szaladtak. Kezdődött minden azzal, hogy egyes híresztelések szerint a görögök, mégis bevállalnának egy fél éves, átmeneti időszakot, mely alatt egy új keretrendszert alkotnának meg. Erre jöttek habként a ZEV által tegnap publikált hangulat index adatai, melyek folyamatos emelkedésről tanúskodnak. Az intézet szerint az európai mennyiségi bővítés indikálta a pozitív számokat.
Fél évre sem hajlandóak követni a szigort a hellének, azaz továbbra sem született egyezség a felek között. Ezt a fajta rugalmatlanságot a piacok nem szeretik, az athéni tőzsde hatalmasat siklott lefele a hírek hatására.
Bikapiac van. No meg tűzszünet. A papírokat pedig széttépték, legalábbis, ami az OTP-t, és a Richter-t illeti. A minszki megállapodás örömre lobbantotta a vevők szívét. Érdekes, pedig már túl vagyunk néhány megállapodáson, békén, amik után mégis háború következett. A hrivnya, és a rubel különösebben nem reagált a hírre, a befektetők mégis lecsaptak a tőzsdékre – megoldatlan görög helyzet ide, vagy oda.
Tegnap óta folynak Minszkben a tárgyalások, Franciaország, Németország, Ukrajna, és Oroszország részvételével. Kezdetben az egyeztetést nehezítette, hogy Putyin mereven kitartott álláspontja mellett. Ma délelőtt közel 16 órányi tanácskozás után, azonban bejelentették, hogy február 15-től életbe lép a tűzszünet Oroszország, és Ukrajna között.
A bankadó csökkentésének híre ráncba szedte a megfáradt börzéket, továbbra is tart a jó hangulat. Eközben ma beindul a nemzetközi tárgyalás daráló: porondon lesz a görög helyzet, de találkoznak a politikusok az orosz-ukrán feszültség miatt is, tehát több releváns információ alakíthatja majd az elkövetkezendő napok kereskedését.
A bankadót több lépésben fogja csökkenteni a kormány, 2016-ban 60 milliárd forinttal, míg a rá következő évben ismét egy kisebb összeggel. Az adó jelenlegi nagysága évi 144 milliárd forint. Az adónem alapja, és mértéke is átalakul. Emellett a kormány megpróbál tartózkodni az olyan intézkedésektől, amik gátolják a bankszektort. Mindezekért cserébe a hitelezés élénkítését várják. A közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor, Andreas Treichl az Erste Bank AG vezérigazgatója, és Suma Chakrabarti, az EBRD elnöke elmondták, hogy a magyar állam, és az EBRD 15-15% tulajdonrészt vásárol az Erste Bank Hungary-ben.
Az orosz-ukrán feszültségben továbbra sincs enyhülés, a görögök ügyében sem történt előre lépés, ráadásul gazdagabbak lettünk a Richter hatalmas veszteségével is. Szebben is el lehetne képzelni a hétkezdést…
A hidegháborús hangulat fokozódik, súlyosbodni látszik az ukrán-orosz helyzet. A NATO több, mint kétszeresére emeli, az azonnal bevethető katonák számát, Amerika egyre inkább azon morfondírozik, hogy támadófegyvereket szállítson Ukrajnának, míg Oroszország nehéz harcjárműveket küld Kelet-Ukrajnába. Kijevben a diplomáciai nagyüzem beindult, ég a kilincs a politikusok keze alatt. A fokozódó állapotokról a piac egyelőre nem vesz tudomást…
A görögök nyilatkozata alapján a tárgyalások az EU-val gyümölcsözően alakulnak. A hangsúly a görögök „szerint”-en van, ugyanis tegnap az EKB nem lacafacázott, este beszüntette a normál finanszírozást, és áttette a helléneket az ELA-ba, ami sokkal szigorúbb feltételeket teremt, például a refinanszírozási kamatláb február 11-től 0,5%-ról 1,6%-ra növekszik. Az üzenet tehát egyértelmű: ha kell a közös pénz Görögországnak, akkor jobb, ha nem húzogatja a látszólag alvó oroszlán bajszát.
Az MNB továbbra is egyre lazább monetáris politikáról kommunikál, azaz a kamatcsökkentés itt áll a küszöbön, erre csak ráerősített a jegybank elnökének, és a monetáris tanács egyik tagjának nyilatkozata, habként pedig megérkeztek a monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatójának szavai.
A görög pénzügyminiszter bizakodó nyilatkozata után (nemsokára megállapodás születhet, a befektetők vesztesége nélkül) a DAX index csúcsig szárnyalt. Ezzel párhuzamosan a kőolaj ára is emelkedni tudott, ami rántotta magával az amerikai tőzsdéket is. Az energetikai szektorok felértékelődve lőttek ki, az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően a távközlési cégek is rallyztak, és a pénzügyi szektor sem maradt le a felfelé ívelésben.
Az orosz jegybank meghökkentette a befektetőket, az alapkamatot 15%-ra csökkentette. A lépés hatására gyengülni kezdett a rubel, majd rendeződött a deviza árfolyama. A hírre adni kezdték az OTP, és a Richter papírjait. Eközben Görögországgal továbbra sincs rendben minden. Az első EU-s megbeszélés igaz barátira sikerült, de kiderült, hogy a hellének nem kérnek a mentőcsomagokból. Jó kérdés, hogy akkor vajon miből akarják visszafizetni a tetemes mértékű hitelüket? – Vélhetően erre a kérdésre még ők sem tudják a választ…
A görögöknél elmentek otthonról, a fehéroroszok a csőd szélén egyensúlyoznak, eközben Oroszországgal szemben újabb szankciók érkezhetnek – címszavakban a hét eseményei. A szerencse, hogy ezekre a hírekre nem különösebben reagálnak a fejlett börzék.
Szociális juttatások, minimálbér emelése, privatizáció leállítása – néhány intézkedés, melyeket Ciprasz, a hétvégén megválasztott elnök hozott Görögországban, s melyekre 10%-os zuhanással reagált a görög tőzsdeindex. Ez talán annak fényében nem is meglepő, hogy a nehezen elért költségvetési egyensúly a fentiek miatt veszélybe kerülhet.
Bejött a papírforma Görögországban, a hétvégi választásokon nagy fölénnyel nyert a Sziriza. 149 helyet szereztek meg, így valamiféle koalícióra lesz szükségük, az abszolút többség eléréséhez, ez valószínűleg nem fog problémát okozni. Alekszisz Ciprasz a párt vezetője újra kívánja tárgyalni a hitelfeltételeket, miközben a görög állam a február küszöbén toporog, amikor 3,7 milliárd eurót kell visszafizetnie. Hitel nélkül ez nem fog menni, így kérdéses, hogy hogyan alakulnak a tárgyalások, az európai intézményekkel.
A nagy mágus elvarázsolta tegnap a piacokat! Mario Draghi bejelentése megpezsdítette a világ tőzsdéit. Az EKB döntött, a várakozásoknak megfelelően. Havi 60 milliárd eurót költenének államkötvényekre. A program addig tartana, míg a kijelölt 2%-os inflációs cél nem teljesül. Eközben Görögországból a Sziriza párt előnyéről szóló hírek érkeznek. Vasárnap minden eldől, s korántsem mindegy sem az euró, sem Európa szempontjából, hogy hogy végződik a választás.
A várva várt nap, elérkezett. Az EKB ma felfedi lapjait. Igaz, már némi információ-morzsa kiszivárgott. Summázva úgy tűnik, hogy 2016-ig mintegy 1100 milliárd eurót költenének államkötvényekre. A hangsúly, azonban mégis a részleteken van, amelyeket toporogva várnak a piacok.
A tengerentúli cégek gyorsjelentéseikkel bombázták tegnap a piacokat, vegyes érzelmeket kiváltva. A Netflix vitte a prímet a várakozásokat 100%-kal meghaladó eredményével, nem csoda, hogy a 3,4%-os emelkedést zárás után 16%-kal megfejelte. Ezzel szemben az IBM vizes lepedőt húzott a befektetőkre, akik elborzadtak a cég kilátásain. A Morgan Stanley is alulmúlta a konszenzust, igaz a napközben összeszedett 3%-os esést zárásra szinte teljesen ledolgozta.
24 éve nem volt ilyen alacsony Kína gazdasági növekedése. A 7,4%-os bővülés még így is több a konszenzusnál. Az építőipar gyengélkedése is rányomta a bélyegét a GDP-re.
