A görögök szerint már holnap megállapodhatnak a hitelezőkkel a harmadik mentőcsomagról, aminek valóban itt az ideje, hiszen igencsak közeleg az augusztus 20, amikor fizetnie kell a helléneknek.
A vártnál jobb eredményről számolt be tegnap zárás után a Magyar Telekom. A nettó eredmény 8,1%-kal nőtt, elsősorban az árbevétel javulásának köszönhetően. A vártnál nagyobb mértékben nőtt az IT és az energia szegmensek bevétele, a cég jelentős IT projekteket nyert el a II: negyedévben. A mobil üzletág bevétele a végződtetési díjak drasztikus visszaesése ellenére csak minimális mértékben csökkent, ami a készülékértékesítésnek és az adatforgalomnak köszönhető. Az EBITDA 5,2%-kal nőtt, az EBITDA marzs 32,9% volt. A működési költségek az IT és az energiaszegmenshez köthetően 4%-kal nőttek. Nőttek az amortizációs költségek is, az új frekvenciahasználati licenszek magasabb értékcsökkenése, valamint az új számlázási rendszerhez kapcsolódó szoftver aktiválása következtében. A pénzügyi eredmény is nőtt, elsősorban a származékos ügyletek valós értékelésének nyeresége és a forint euróval szembeni gyengülése következtében. Az effektív adókulcs a társasági adó és az iparűzési adó miatt 27,5% volt. A szabad cash flow -1,4 milliárd forintra romlott a GTS Magyarország akvizíciója (14,2 milliárd forint) miatt. A nettó eladósodottsági ráta 45,6% volt 2015. második negyedév végén. A menedzsment megerősítette a 2015-ös várakozásokat.
A MOL második negyedéve nagyon jól sikerült, a 179,5 milliárd forintos tisztított EBITDA meghaladja a 167,3 milliárd forintos konszenzust. Főleg a feldolgozás-kereskedelem üzletág emelkedett ki: a magas finomítói árréseknek, petrolkémiai marzsoknak és a jelentős volumenbővülésnek köszönhetően a tisztított EBITDA 127.4 milliárd forint lett, amire 2007 óta nem volt példa. A kutatás-termelés 53,5 milliárd forintos eredménye megfelelt a vártnak. Az egyetlen negatív meglepetés a rendkívül magas, közel 40 milliárd forintos vállalati nyereségadó lett: a cég Magyarországon 51%-os adót fizet. A menedzsment is 2,2 milliárd dollár éves tiszta EBITDA-t vár a csoporttól, ami mintegy 10%-kal van a piaci becslés felett.
20%-os mínuszban is járt tegnap a görög tőzsde, végül -16%-nál megállapodott, így telt az athéni kereskedés első napja. A részvények shortolása a következő napokban sem lehetséges. A bankokba a szezonnak köszönhetően folynak be az idegenforgalmi bevételek, így egyelőre nincs szükség az ELA keret megemelésére.
Ma kinyit az athéni tőzsde. Az USA-ban kereskedett ETF-ek alapján 17 százalékos zuhanás várható, de valószínűleg ez csak az induló érték lesz. A szabályozói környezet úgy változott, hogy heves mozgások esetén sokkal könnyebb felfüggeszteni az egyedi részvényekkel a kereskedést, és a belföldi szereplőkre is vonatkoznak megszorítások.
A görög helyzet ismét kezd kibogozhatatlanná válni. Nem elég, hogy a Sziríza párt baloldala nem ért egyet Ciprasszal, az IMF nem akar beszállni a hitelezésbe, míg adósság elengedés nem történik, megfelelő kiigazító programmal természetesen. Utóbbit precedens értéke miatt az EU nem akarja, így viszont kezd Gordiuszivá válni a hellén csomó.
A görög dráma, azért folyik tovább. Ciprasz előrehozott választásokkal „fenyegetőzik”, mert pártja tagjainak egy része nem ért vele egyet a megszorítások tekintetében, bár az érintettek szerint minden másban megvan az összhang. A Fed eközben nyitott kapukat hagyott maga után: további adatokra van szükségük a pontosításhoz, így szeptember, de akár december is lehet a kamatemelés dátuma.
Pénteken kinyithat az athéni tőzsde, amennyiben addig a pénzügyminiszter szabályozza a piaci kereskedést. A külföldiek szabad kezet kapnak, míg a belföldiek bizonyos megszorítások mellett kereskedhetnek – határozott az EKB.
A tárgyalások megkezdődtek ugyan az európai hitelezők, és Görögország között, de az athéni tőzsde miniszteri döntésig zárva tart. A piaci stabilitáshoz határozatokra lenne szükség, amelyekhez bizonyosan kelleni fog az EKB segítsége is.
Tegnap jóváhagyták a Görögországnak szánt hitelcsomagot, jelképes mértékben ugyan, de megemelték az ELA keretösszegét, sőt bizonyos híresztelések szerint a bankok már hétfőn kinyithatnak, a fennmaradó tőkekorlátozások mellett. Már csak a német parlament rábólintása van hátra. Eközben Ukrajnában elfogadták azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy megkapják az IMF, Japán, a Világbank, és Németország hitelcsomagjait. Ez mind az OTP-nek, mind a Richternek pozitív fejlemény!
A befektetők egyik szeme Athénra, a másik Janet Yellen szenátusi meghallgatására szegeződött. Előbbi esetében – tüntetés ide, agresszív tömeg oda döntő többségű szavazatot láthattunk a görög parlamenttől. Utóbbiban az idei kamatemelésről esett szó, a Fed elnök szerint javuló gazdasági környezetet látnak, amire ráerősít az optimista hangvételű Bézs könyv is.
Ciprasz elismerte, hogy a népszavazás nem érte el a célját, nem sikerült jobb feltételeket kicsikarni. Így aztán a jelenlegi helyzettel sem ő, sem a görög nép nem elégedett. Bónuszként ilyen környezetben kell szavaznia ma a görög parlamentnek a megszorításokról, amik érintik az ÁFA, vagy épp a nyugdíj rendszerét is. Eddig külső harcból láthattunk eleget, most megkezdődhet a belső küzdelem.
Ünnepeltek tegnap a tőzsdék, hála a hellén híreknek. Alekszisz Ciprasz úgy látszik mégis a józanész nyomvonalán halad tovább, és nem viszi csődbe országát. Persze azért mindennek ára van, így az időhúzásért cserébe az EU keményebb reformcsomagot terjesztett elő. Hogy azért ne legyen minden ennyire egyértelmű, fontos tudni, hogy a javaslatot még el kell fogadni az euró zóna országainak, és a görög parlamentnek is. Talán felesleges is írni, hogy utóbbi lesz a nehezebb ügy…
Ötven milliárd eurós privatizációs alap felállítása – „csak” ebben az egy tételben nem egyeztek meg még a felek. Az EU szabta határidő vasárnap éjfél volt, ami jött, ütött, és el is múlt. Megállapodás pedig sehol. A görögök legalább olyan komolyan veszik a dátumokat, mint amennyire a kiszabó fél. Semennyire. Most épp szerda a következő mérföldkő, de Draghi már augusztus 20-ról is beszélt, szerinte addig adhatnának fizetési haladékot a helléneknek. A bizalom hiánya, valószínűleg ez az egyetlen ok, amiért nem születik megállapodás, bár egyes kommentárok szerint ma pont kerül az ügy végére.
A tengerentúli mutatók látványos emelkedéssel fejezték be a hétzáró kereskedést. Janet Yellen kamatemelésről beszélt pénteken. Szerinte ugyan kis lépésekben, de hamarosan elindulhat a kamatemelési ciklus.
A hét végére az európai indexek is belehúztak, és jelentős pluszokban búcsúztak a forgalomtól. Ma döntenek az ELA keret sorsáról, bár egyes híresztelések szerint az EKB szerdáig kiterjeszti a likviditási keretet, hogy addig ne menjenek csődbe a görög bankok.
Júniusban a kínai export 2,8%-ot emelkedett, felülmúlva az 1,0%-os piaci várakozást. Az import pedig a vártnál jóval kevésbé esett vissza. Import tekintetében 6,1%-os volt a visszaesés, míg a piac 15,5%-os zuhanásra számított. Így a külkereskedelmi többlet a várt 56,7 milliárd dollár helyett 46,5 milliárd dollár lett.
Későbbre halasztotta a Magyarországra vonatkozó minősítését a Moody’s. A következő felülvizsgálat ősszel várható. Az NGM úgy tudja, hogy a hitelminősítő addig nem is tesz közzé véleményt, amíg a görög helyzet meg nem oldódik. Nagyot ugrott a forint, az euróval szemben pénteken. Míg hétköznap a 317,7-es szintet is súrolta az árfolyam, addig pénteken 312 alatt is járt.
Ugyan csak tegnap nyújtották be reformjavaslataikat a görögök, máris kiszivárgott egy-kettő „biztos” információ. Jól látszik, hogy a kidolgozott beadvány az EU bizottság tervezetén alapszik, s pl. a nyugdíjak tekintetében végre engedni látszik a hellén kormány.
A görögök hallgatnak, egyelőre nagy a csend a reformcsomagot illetően – péntek reggeli határidő ide, vagy oda. Az adó- és nyugdíjrendszer átalakítása mellett az adósság átstruktúrálása is lényeges eleme kell, hogy legyen a tervezetnek.
Vasárnap az utolsó időpont, pontosabban a sokadik utolsó időpont, amit Görögország kap az EU-tól. Összehívták a pénzügyminisztereket, és az EU csúcsot is, de a hellének új pénzügyminiszter ide, közelítő államcsőd oda nem érezték fontosnak, hogy reformjavaslatokkal álljanak elő. Tehát kb. ugyanott topog a tánc, mint 2-3-4 héttel ezelőtt, egyet előre, sokat hátra alapon…
A görög dráma képes fokozódni, hiszen semmi sem a remélt forgatókönyv szerint halad. Jött a népszavazás, megérkeztek a hellének, és 61:39 arányban nemet mondtak az IMF-nek, nemet a hitelezők ajánlatának, és igent, a járatlan útra. Ciprasz tehát megkapta a nép támogatását mindahhoz, amit eddig tett, sőt amit tenni fog: legyen az államcsőd, vagy még keményebb hangvétel az EU-val szemben. A kormány eddig sem akarta elfogadni a hitelezők ajánlatát, ezek után erkölcsi okokból sem teheti meg, ráadásul az IMF sem lehet túl engedékeny, mert ezzel azt üzenné a többi országnak, hogy bátran feszegessék a korlátaikat. Ezek után nehéz elképzelni, hogy megállapodással zárul majd a dráma.
A görög dráma utolsó felvonásához közelít, a jelek szerint. Vasárnap megtartják a népszavazást, addig pedig az unió pénzügyminiszterei úgy döntöttek, hogy nem lépnek semmit. Ezt már kivárják. Azért az üzengetés továbbra is megy, így a piacokon volatilitás tapasztalható.
A görögök nem fizettek az IMF-nek, így késedelembe estek. Ebben semmi meglepő nincsen, nem ez az első eset… Az EKB eközben emeli az ELA keretét, a baj majd akkor toppan be, ha ez a fedezet megszűnik. Egyes értesülések szerint amúgy, ha a hellének népszavazásra bocsájtanák a kérdést, akkor inkább a megszorításokat választanák, mert szeretik az eurót, nomeg a vele járó stabilitást. Így még bármi történhet…
