Egy nap, és minden kiderül, legalábbis, ami a Fedet, és a lehetséges kamatemelést illeti. A piaci várakozások most erősen afelé tendálnak, hogy nem lesz szeptemberi kamatemelés. Az elemzők véleménye is ezt erősíti meg. A szeptemberi emelés valószínűségének előrejelzése egyébként 32%, míg a decemberié 62%.
A végleges adatok szerint júliusban év/év alapon stagnált az ipari termelés Japánban, míg korábban az előzetes adatok még 0,2%-os növekedést mutattak. A hétvégén megjelent kínai adatok meglehetősen vegyesek lettek, de összességében ismét felerősítették a növekedési félelmeket. Augusztusban a kiskereskedelmi forgalom 10,8%-kal bővült, míg a várakozás 10,6% volt. Az ipari termelés viszont lényegesen elmaradt a várakozásoktól. Mindössze 6,1% volt a bővülés mértéke, míg a piac 6,5%-os bővülésre számított. A piaci hangulatot az sem javította, hogy a kormány ismét ígéretet tett arra, hogy az állami vállalatok hatékonyságát javítják.
Megfontolhatják Magyarország államadósságának felminősítését - ez szerepel a Moody's legfrissebb elemzésében. Ehhez persze kiszámítható gazdaságpolitika, pozitív növekedési kilátások, és csökkenő államadósság szükséges.
A mai EKB ülésre figyelnek a befektetők. Egyes elemzők ugyanis már azon spekulálnak, hogy a varázsló, Mario Draghi utalást tehet további monetáris lazításra a gyenge inflációs nyomás, és a szintén gyenge BMI adatok miatt.
A világ egyik legnagyobb index szolgáltatója, az MSCI bejelentette, hogy sem a kínai részvények megnövekedett volatilitása, sem pedig a kínai hatóságok közvetlen részvénypiaci intervenciója nem akadálya annak, hogy a kínai „A” részvények bekerülhessenek a feltörekvő piaci részvényindexbe. A döntés meghozatalakor a piac nyitottságát fogják figyelembe venni.
Rendkívüli kormányülést tartottak Kínában a hétvégén. Ezen a miniszterelnök a gazdasági növekedés ütemét ésszerűnek nevezte és véleménye szerint a kormány képes kezelni a kockázatokat. Az elmúlt hetek tőkepiaci turbulenciáit pedig igyekezett inkább külső tényezőknek tulajdonítani. Hangsúlyozta nincs szükség a jüan további leértékelésére, de új beruházási és finanszírozási formák bevezetését tartja szükségesnek.
Nem tartogattak túl sok izgalmat a tengerentúli börzék pénteken. Szűk sávon belül mozogtak, oldalaztak a kereskedés végéig. A Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi index augusztusi végleges értéke 91,9 pontra esett a várt 93 ponttal szemben. Jackson Hole-ban Stanley Fischerre irányult a befektetők figyelme. A Fed alelnöke nyitva hagyta a szeptemberi kamatemelés kérdését. Elmondta, hogy nem az első időpont a lényeges, hanem, hogy az azután következő lépéseket csak nagyon lassan fogják végrehajtani. Az átmeneti megtorpanást követően pedig gyorsulni fog az infláció – fejtette ki az alelnök az inflációval kapcsolatos véleményét.
A DAX 0,17%-os esésével kilógott az emelkedő indexek hétzáró sorából, pénteken. Az EKB elnök helyettese, Vitor Constancio szerint sikerült a kibocsátási rést csökkenteni a monetáris politika eszköztárával, továbbá a 2%-os középtávú inflációs cél elérésére is egyre nagyobb az esély. A reggeli német kiskereskedelmi adat a várt 1,5% helyett 3,3% lett. A nap folyamán az eurózónás augusztusi inflációs adatra lesz érdemes figyelni, amitől elemzők 0,1%-os növekedést várnak.
Erősödéssel zárt, majd kezdett a forint, az euróval szemben. Pénteken 314-en fejezte be a hetet az árfolyam, míg a ma hajnali kereskedésben az izmosodó trendet folytatta tovább.
A kínai jegybank 140 milliárd jüan, átszámítva 21,8 milliárd dollárnyi többletlikviditást biztosított a pénzügyi rendszer számára a tegnapi piaczárást követően. A többletlikviditás rövidtávú, mindössze 6 napos futamidejű. Egyes információk szerint ma további 150 milliárd jüan értékű forrást biztosított a jegybank szintén rövid repok formájában.
Csütörtökön lemondott tisztségéről Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök. Ezek után az előrehozott választások időpontját találgatják a piacok. Valószínű, hogy szeptember 20-án fogják megtartani a megbeszélést, hiszen a görög választási feltételek szerint az elnök a többi parlamenti párttal tárgyal arról képesek-e együtt dolgozni, kormányt alakítani. Hab a tortán, hogy Ciprasz pártja a sziriza kétfele szakadt, a kilépő 25 politikus pedig egy új pártot szeretne alapítani.
A küszöbön toporog a görög megállapodás. A pénzügyminiszter nyilatkozata szerint minden rendben, már csak apró simítások vannak hátra. Igaz, ilyen nüansznyi dolgokon már ment a huza-vona régebben is, de most mind a két fél nagyon eltökéltnek látszik.
A MOL második negyedéve nagyon jól sikerült, a 179,5 milliárd forintos tisztított EBITDA meghaladja a 167,3 milliárd forintos konszenzust. Főleg a feldolgozás-kereskedelem üzletág emelkedett ki: a magas finomítói árréseknek, petrolkémiai marzsoknak és a jelentős volumenbővülésnek köszönhetően a tisztított EBITDA 127.4 milliárd forint lett, amire 2007 óta nem volt példa. A kutatás-termelés 53,5 milliárd forintos eredménye megfelelt a vártnak. Az egyetlen negatív meglepetés a rendkívül magas, közel 40 milliárd forintos vállalati nyereségadó lett: a cég Magyarországon 51%-os adót fizet. A menedzsment is 2,2 milliárd dollár éves tiszta EBITDA-t vár a csoporttól, ami mintegy 10%-kal van a piaci becslés felett.
A befektetők egyik szeme Athénra, a másik Janet Yellen szenátusi meghallgatására szegeződött. Előbbi esetében – tüntetés ide, agresszív tömeg oda döntő többségű szavazatot láthattunk a görög parlamenttől. Utóbbiban az idei kamatemelésről esett szó, a Fed elnök szerint javuló gazdasági környezetet látnak, amire ráerősít az optimista hangvételű Bézs könyv is.
Ötven milliárd eurós privatizációs alap felállítása – „csak” ebben az egy tételben nem egyeztek meg még a felek. Az EU szabta határidő vasárnap éjfél volt, ami jött, ütött, és el is múlt. Megállapodás pedig sehol. A görögök legalább olyan komolyan veszik a dátumokat, mint amennyire a kiszabó fél. Semennyire. Most épp szerda a következő mérföldkő, de Draghi már augusztus 20-ról is beszélt, szerinte addig adhatnának fizetési haladékot a helléneknek. A bizalom hiánya, valószínűleg ez az egyetlen ok, amiért nem születik megállapodás, bár egyes kommentárok szerint ma pont kerül az ügy végére.
A tengerentúli mutatók látványos emelkedéssel fejezték be a hétzáró kereskedést. Janet Yellen kamatemelésről beszélt pénteken. Szerinte ugyan kis lépésekben, de hamarosan elindulhat a kamatemelési ciklus.
A hét végére az európai indexek is belehúztak, és jelentős pluszokban búcsúztak a forgalomtól. Ma döntenek az ELA keret sorsáról, bár egyes híresztelések szerint az EKB szerdáig kiterjeszti a likviditási keretet, hogy addig ne menjenek csődbe a görög bankok.
Júniusban a kínai export 2,8%-ot emelkedett, felülmúlva az 1,0%-os piaci várakozást. Az import pedig a vártnál jóval kevésbé esett vissza. Import tekintetében 6,1%-os volt a visszaesés, míg a piac 15,5%-os zuhanásra számított. Így a külkereskedelmi többlet a várt 56,7 milliárd dollár helyett 46,5 milliárd dollár lett.
Későbbre halasztotta a Magyarországra vonatkozó minősítését a Moody’s. A következő felülvizsgálat ősszel várható. Az NGM úgy tudja, hogy a hitelminősítő addig nem is tesz közzé véleményt, amíg a görög helyzet meg nem oldódik. Nagyot ugrott a forint, az euróval szemben pénteken. Míg hétköznap a 317,7-es szintet is súrolta az árfolyam, addig pénteken 312 alatt is járt.
A görögök hallgatnak, egyelőre nagy a csend a reformcsomagot illetően – péntek reggeli határidő ide, vagy oda. Az adó- és nyugdíjrendszer átalakítása mellett az adósság átstruktúrálása is lényeges eleme kell, hogy legyen a tervezetnek.
Szeptemberben nem valószínű, hogy lesz kamatemelés, sőt akár a jövő évre is átcsúszhat ez a lépés figyelembe véve a jelenlegi gazdasági helyzetet – sugalta tegnapi beszédében Janet Yellen. Ráadásul, ha jön is az emelés az is kis léptekben fog megvalósulni. Eközben a hellén dráma tovább folytatódik, az EU arra számít, hogy nem tudnak hó végéig fizetni a görögök, így tőkekorlátozásokat vezetnének be.
A görög bankok ideiglenes bezárásával járhat a tőkekorlátozás, amellyel fenyegetik a helléneket, ennek ellenére a pénzügyminiszterek találkozójáig, tehát holnapig nem valószínű, hogy lesz egyesség. A görögök várják a hitelezők válaszát, a pénteki EU-s találkozásig, azonban nem valószínű bárminemű előrelépés. A CDS felár ehhez képest nem ugrott tovább, 27,6%-on maradt.
83 milliárd euróra bővítette a görög kereskedelmi bankoknak nyújtott sürgősségi likviditási csatornáját az EKB. Eközben úgy tűnik, hogy a németek megenyhültek, vagy legalábbis már mindent megtennének a megállapodás érdekében.
A görögök ügyében továbbra sincsen előrelépés, de talán a mai brüsszeli találkozás után némi megnyugvás érkezik a piacokra. A befektetők ugyanis negatív hangulatban vannak, mi sem mutatja ezt jobban, mint a CDS felár, amely 26,9%-ra ugrott.
1,6 milliárd euró, ennyit kell június végén kifizetnie Görögországnak. Élnek ugyanis az egyben fizetés lehetőségével, így a mai 300 milliót a határidővel együtt kitolták a hó végére. A legrosszabb esetben a piacok három hétig még tördelhetik a kezüket, hogy mi lesz a görög drámának a vége.
Juncker, és Ciprasz találkoztak, beszélgettek, de megegyezés továbbra sem született. Mindketten jelezték, hogy értik a másik álláspontját. Ez, azonban kevés a „boldogsághoz”. Arra a kérdésre, miszerint holnap ki tudja-e fizetni Görögország a soron következő IMF részletet, Ciprasz mosolyogva válaszolt: eddig is megoldották, most sem lesz ez másképp. Így továbbra sincs előrelépés.
Vajon alámegy a magyar alapkamat a lengyel 1,5%-nak? Ezt találgatják az elemzők, a tegnapi kamatvágó MNB döntés után, tehát a konszenzus még egy júniusi, 15 bázispontos csökkentéssel számol. A görög CDS eközben továbbra is 22%-on strázsál, a hellén ügy pedig folyik tovább: most a júniusi tartozás „összecsomagolásáról” szólnak a hírek, amit a kormány csak június végén, egyben fizetne ki. A javaslat állítólag az IMF-től származik.