Clinton a tegnapi vitának is köszönhetően, amelyet a felmérések szerint ismételten megnyert, tovább fokozta előnyét. A különböző statisztikák 9-11 százalékpontos előnyt mutatnak Clinton javára. Azaz eldőlni látszik a választási verseny. Persze korai lenne a medve bőrére inni, ám a piacok így is örülnek a fejleményeknek.
A legújabb mérések szerint a különbség Clinton és Trump között csak pici, nemzeti szinten 5,5 százalékpont. Az előbbi 47,5 százalékon áll,vagyis az utolsó, csütörtöki elnökjelölti vita továbbra is nagy jelentőséggel bír majd. A jó hangulat egyelőre, azonban adott, úgy látszik ez a minimális előny is elegendő a fenntartásához.
Új időszámítás indult Amerikában, hiszen mától lépett életbe a money market reform, mely az intézményi szereplők számára kezelt pénzpiaci alapoknál hozott látványos változásokat. Első ránézésre ugyan úgy tűnhet, hogy ez a megváltozott eszközértékesítési metódus nem hozott különösebb újdonságokat magával, a valóságban, azonban ez az új szabály teljesen felborította a szektort. A kérdés csupán csak az, hogy miután sikerült alkalmazkodni az új keretekhez, vajon csökkennek-e a bankközi kamatok.
A dollár erősödött, ami nem feltétlenül pozitív az amerikai vállalatok szemszögéből nézve. Persze mindez, látva a Fed jegyzőkönyvét nem meglepő, hiszen az olvasható ki a sorok közül, hogy már a küszöbön toporog a kamatemelés. Az már csak hab a tortán, hogy a gyorsjelentési szezon sem indult jól, s nagy a bizonytalanság a belügyi színtéren (amerikai elnökválasztás), és a külügyi porondon (olasz választás) is.
Az alcoa eredményei kettő centtel elmaradtak a várakozástól, ráadásul a vállalat jövőbeli kilátásai sem fényesek, szóval nem vett jó rajtot az amerikai gyorsjelentési szezon, ami az elemzők szerint nem túl jó előjel. Az Alcoa papírjai a gyorsjelentési korántsem mondható szerencseszámok hírére 12%-ot veszítettek értékükből.
Az Alcoa számaival (piacnyitás előtt publikálja őket) megkezdődik a tengerentúli gyorsjelentési szezon. A következő hetekben több vállalat fogja nyilvánosságra hozni elért adatait, míg Nyugat-Európában csak október végén veszi kezdetét a harmadik negyedéves gyorsjelentési szezon.
Holnap az Alcoa hajnali bejelentésével megkezdődik a harmadik negyedéves gyorsjelentési szezon Amerikában. Igaz már több tucat kis cég hozta nyilvánosságra szerencseszámait, az elkövetkezendő időszakban nagy volumenű cégek is felfedik lapjaikat. Holnap a piac kezdete előtt az Alcoa meg is kezdi a sort – a várakozások pozitív hangvételűek. Amennyiben a vállalat eredményei felfelé íveltek úgy egyes jósok szerint az egész gyorsjelentési szezon pozitív lesz.
Az EKB igazgatósági tagja, Yves Mersch igyekezett eloszlatni azokat az aggodalmakat, hogy az EKB laza monetáris politikája káros lenne az európai bankok számára. Szerinte a laza monetáris politika támogatta a hitelvolumen növekedését és ezen keresztül végső soron pozitív volt a bankok számára. Azonban elismerte, hogy elemzői vélemények szerint a bankok tőkearányos nyeresége (ROE) 2%-ra csökkenhet, ami rendkívül alacsony értéknek számít.
Nő az aggodalom a Deutsche Bank miatt. Nyolc esztendővel ezelőtt a Lehman csőd taszította kétségek közé a befektetőket, majdnem előidézve egy összezúzott világgazdaságot… Most a német kormány röghöz kötöttsége, és a bank környékén fordrozódó indulatok borzolják az amúgy is hullámzó kedélyeket. A kiváltó ok most az, hogy 10 fedezeti alap lecsökkentette a limiteket a Deutsche Bankkal szemben, mivel megnövekedett partneri kockázatot látnak, ami pl. az amerikaiak által kiszabható rekord pénzítélet miatt nem is fals elképzelés. A legnagyobb gond, hogy ami a bank alapja lenne azaz a bizalom, most elveszett.
Meglepetésre mégsem zárult eredménytelenül az algíri találkozó. Míg tegnap a non-OPEC tagok hallgattak, addig az OPEC államok bejelentették, hogy 750000 hordóval csökkentik a kitermelést, naponta. A részletes tervet a novemberi OPEC gyűlésig dolgozzák ki a felek. Nyilván ez nem jelent semmiféle biztosítékot, ám az a tény, hogy Irán, és Szaúd-Arábia között mérséklődött a feszültség, s hogy közeledtek az álláspontok igazi örömet hozott az olajpiacra.
A munkaerőpiac elérte az 5% alatti értékeket, azaz most kezd éretté válni az erős foglalkoztatottsági adatok gyümölcse – nyilatkozta (a kamatdöntő ülés óta először) Stanley Fischer. A Fed alelnöke a kamatemelésről nem beszélt, de kihangsúlyozta a bérek emelkedésének tényét, mely segíti az inflációs cél elérését.
A román lej, és a lengyel zlotyi sem panaszkodhatott tegnap, ám sem a régiós, sem a feltörekvő devizák nem emelkedtek akkorát, mint a forint. A hazai fizetőeszköz árfolyama másfél éve nem látott csúcsokig repült, áttörve két ellenállási szintet is, köztük a 306,8-as vonalat. Ebben a szárnyalásban nyilván szerepet játszott az S&P felminősítése is.
Idénre már csak egy kamatemelés várható, ennek pedig kifejezetten örült a piac. Az idei növekedési várakozásokat módosította a Fed 2%-ról 1,8%-ra, a jövő esztendőre vonatkozó értéket, azonban változatlanul hagyta. A 2017-es esztendőben maximum 1,25%-ig emelkedhet az irányadó kamatráta.
Csalódást okozott a német ZEW index. A jelenlegi helyzet megítélése a vártnál nagyobb mértékben csökkent, az index értéke 55,1 pontra esett a várt 56,0 pontról. A jövőbeli kilátások pedig nem tudtak emelkedni, a várakozások ellenére sem. A jövőbeli kilátások komponense 0,5 ponton stagnált, miközben a piac 2,5 pontot várt. Összességében az adatok továbbra is enyhe óvatosságot sugallnak.
Az elmúlt időszakban látott gyengébb adatok ellenére elégedett a gazdaság helyzetével, így itt az ideje, hogy a Fed komolyan foglalkozzon a kamatemeléssel – nyilatkozta tegnap Dennis Lockhart, atlantai Fed elnök. Hozzátette: a gazdaság mérsékelt ütemben bővül, amit részben a fogyasztói aktivitás növekedése táplál. A mérleg másik nyelvére, azonban nagyobb hatással volt Lael Brainard, a Fed kormányzója, aki elmondta: a jegybanknak nem kell elkapkodnia a kamatemelést, hiszen a globális problémák érinthetik Amerikát is.
Az elkövetkezendő napokban a csend percéig bizony több Fed jegybankár is meg fog szólalni, nyilvánvalóan a kamatemelést előtérbe helyező beszéddel. Ez az, amitől a piac szinte retteg, s amely lépést óriási hibának érezne. Bár a szeptemberi emelés valószínűsége jelenleg 30%, a piac akkor is bizonytalan, erre pedig csak lapátként rakódnak a jegybankáros beszédek. A decemberi lépés esélye már 60%. Ez nem segít a befektetőknek nyugodt légkört tartani a börzéken…
Az ISM szolgáltatóipari index 6 éves mélypontra esett. A várt 54,9 pont helyett 51,4 pontra csökkent a mutató. Ez több dolgot is magával vonzott. Egyrészt a piacok örültek, aminek hála a Nasdaq például történelmi csúcsig szaladt, s azt zárásig el sem hagyta. Valamint a decemberi kamatemelés valószínűsége az eddigi 60%-ról 50%-ra csökkent.
Abilene-paradoxon. Ez az, amitől a befektetők félnek. Ugyanis egyesek véleménye szerint ebbe a csapdába szaladhat bele a Fed, vagyis: igazán senki sem akar kamatot emelni, de mivel csoport szinten annyit beszéltek róla, hogy a jegybankárok úgy vélekedhetnek, hogy a közösség preferenciája a kamatemelés. Eközben elképzelhető, hogy egyéni szinten a többség a tartásra szavazna. Ez a paradoxon sejlik fel a decemberi emelés hátterében is, amiről azóta bebizonyosodott, hogy nem igazán jókor meglépett döntés volt… Ezek a tények, azonban egy cseppnyi nyugalomra sem adnak okot.
A világ szeme pénteken Jackson Hole-on függött, nomeg Janet Yellen-en, aki meg is szólalt a jegybankárok éves konferenciáján. Yellen szerint az elmúlt hónapok adatai alapján indokoltá vált egy újabb kamatemelés, ám nyilván továbbra is várják a beérkező számokat. Stanley Fisher sem rejtette véka alá véleményét. Interjújából kiderült, hogy akár még a szeptemberi emelésnek is van létjogosultsága, ám ehhez még szükségesek a pénteken befutó munkaerő-piaci adatok. A gazdaság közel van a teljes foglalkoztatottsághoz, és az infláció is jól alakul, így akár két kamatemelésnek is van tere az idei esztendőben.
