A várva várt nap, elérkezett. Az EKB ma felfedi lapjait. Igaz, már némi információ-morzsa kiszivárgott. Summázva úgy tűnik, hogy 2016-ig mintegy 1100 milliárd eurót költenének államkötvényekre. A hangsúly, azonban mégis a részleteken van, amelyeket toporogva várnak a piacok.
A tengerentúli cégek gyorsjelentéseikkel bombázták tegnap a piacokat, vegyes érzelmeket kiváltva. A Netflix vitte a prímet a várakozásokat 100%-kal meghaladó eredményével, nem csoda, hogy a 3,4%-os emelkedést zárás után 16%-kal megfejelte. Ezzel szemben az IBM vizes lepedőt húzott a befektetőkre, akik elborzadtak a cég kilátásain. A Morgan Stanley is alulmúlta a konszenzust, igaz a napközben összeszedett 3%-os esést zárásra szinte teljesen ledolgozta.
24 éve nem volt ilyen alacsony Kína gazdasági növekedése. A 7,4%-os bővülés még így is több a konszenzusnál. Az építőipar gyengélkedése is rányomta a bélyegét a GDP-re.
Csendes a hétkezdés a világ börzéin, hiszen a tengerentúli piacok ma zárva tartanak, Martin Luther King napja miatt. Közben az SNB lépésére reflektálva csordogálnak be információk a károk mértékéről. A Deutsche Bank például 150 millió dollár veszteséget könyvelhet el magának, emellett sok alapkezelő, és befektetési bank is pórul járt.
A svájci jegybank eltörölte az 1,20%-os árfolyamküszöböt, ami három és fél évig megakadályozta a svájci frank erősödését! Emellett a -0,25%-os betéti kamatot -0,75%-ra vágta, mintegy ellensúlyozva a hatást, bár ez a devizapiacokat nem érdekelte. Az EUR/CHF jegyzése 1,20-ról 0,85 alá szakadt, ahonnan 1-ig sikerült visszakúsznia.
Mostanában sok volt a pozícionáltság az EUR/CHF vétel irányába, így a lépést követően indokolt volt a svájci frank erősödése.
Magyarország kitettsége most már limitált, már ami a svájci devizát illeti. A lakossági gépjármű, és fogyasztói hitelállomány mintegy 2 milliárd svájci frankra, a vállalkozások kitettsége 2,2 milliárdra rúg. Ez a magyar GDP 3,5%-a, ami azt jelenti, hogy a lengyelekkel, osztrákokkal ellentétben védett államnak számítunk. A forint ugyan gyengült, de ez a zlotyi mélyrepülésének köszönhető, mert a lengyelek kitettsége a GDP 8%-a.
Konkrétumokban a hazai helyzet: a Magyar Telekom, és a MOL kitettsége 0, az FHB-nak elenyésző, 5 millió frank, az OTP-nek 1 milliárd, aminek a hatása limitált lehet, pláne a piac beárazása után. A Richternek már nagyobb az érintettsége, de a forint esése a cég nagy arányú export tevékenysége miatt sokat segített.
Szabad a pálya, jöhetnek az államkötvények! Így határoztak tegnap az Európai Bíróság jogászai. Ez azt jelenti, hogy akár már január 22-én a görög választásokat megelőzően születhet döntés az „európai KE”-t illetően. Bár az is igaz, hogy a bírák döntése az elkövetkezendő hónapokra datálható, ráadásul valószínűleg megengedő, és nem kötelező érvényű lesz, egyszóval a „színjáték” hatása így is – úgy is limitált.
Mario Draghi olyan, mint egy nagy varázsló: igéket hint el, amelyeket ígéretekbe burkol, a piac pedig csüng a szavain, amik csak fokozzák a várakozásokat. Az EKB mágusa talányosan fogalmaz az eszközvásárlási program kibővítéséről… De azt vajon tudjuk, hogy eddig mit tett az Európai Központi Bank az európai növekedés beindításáért?
Az EKB államkötvény vásárlási programja ellentétes az EU joggal? Erről dönt ma az Európai Bíróság. Néhány hónap távlatában hoznak döntést a bírák, amely nem kötelező érvényű, sokkal inkább egy útmutatás a német alkotmány számára.
A piacok bizonytalankodnak ugyan, de a pozitív vállalati híreknek mindenki örül. Jól teljesített a SAP, és az Alcoa is, utóbbi több ponton felülmúlta az elemzői konszenzust.
Egyes források szerint az EKB csak 500 milliárd dollárért vásárolhat kötvényeket, azok közül is csak a befektetői kategóriás állampapírokat. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a portugál, görög, és ciprusi kötvények nem kerülnek be a vásárolt állampapír körbe, így pedig kérdésessé válik az eszközvásárlási program hatásossága.
Közeledve a hétvégéhez összeszedték magukat a piacok: Európában, és Amerikában is felfelé görbültek a mutatók, sőt utóbbi börzéi ismét csúcsexpedícióra indultak. A magyar tőzsde is kezd éledezni hamvaiból, idén először, már ami a vételt illeti.
A Fed áprilisig kivár, nő a foglalkoztatottság aránya Amerikában, s ha még ez nem lenne elég az elmúlt napokban túladottá váltak a részvények, úgyhogy minden adva van ahhoz, hogy az indexek felpörögjenek.
Az olaj árfolyama nem állt meg a lejtőn, tovább folytatta lejtmenetét. Ez persze sem az inflációs várakozásoknak, sem a befektetőknek nem tesz jót. Ezek a fejlemények tolhatják az amerikai kamatemelési ciklus elindulását. A fentiek miatt zuhannak a hosszú hozamok, azaz emelkednek a kötvényárak.
A rubel tovább gyengül, a WTI típusú kőolaj ára 50 dollár alá szakadt, a német inflációs adat a vártnál kisebb – összefoglalva növekedési félelmek rezegtetik a lécet a piacok alatt, miközben az aranyat, a kockázatmentes állampapírokat viszik, mint a cukrot.
Mario Draghi szavai odacsaptak az évkezdésnek pénteken, már, ami a befektetéseket illeti. Az EKB elnöke szerint nagyobb a defláció kialakulásának veszélye, mint fél éve, ráadásul az EKB igazán semmit sem tesz ez ellen, az ígéretek suhogtatásán kívül.
Rally, a tegnapi kereskedés legpontosabb jelzője. Az orosz jegybank löketet adott a piacoknak, azzal a bejelentésével, hogy segíti a bankokat a devizához jutásban, sőt egyelőre nem kell átértékelni a veszteséges pozíciókat! A Richter, és az OTP tehát örvendezhet a jó hírnek. A MOL sem marad ki a buliból – már, ami az örömködést illeti, hiszen kezdenek az olajrészvények magukhoz térni, tegnap az amerikaiaknál száguldoztak, míg ma Ázsiába is elért a lendület.
Hamarosan elérkezünk karácsony ünnepéhez, és pillanatok múlva a 2014-es esztendőt is lezárjuk. Azért, hogy senki ne kapkodja idegesen a fejét, hogy „miért nincs árfolyam-mozgás”, lentebb közöljük a következő két hét tőzsdei nyitva tartását.
Hétfőn a zuhanásé volt a főszerep. Lejtmenetbe kapcsoltak a tengerentúli börzék, és tovább szakadtak az európai piacok is. Az olajár esése feltette az i-re a pontot az oroszoknál: a rubel a hét első napján több, mint 10%-ot gyengült, 1998 óta nem látott mélységekig zuhant, amire az orosz jegybank brutális (10,5%-ról 17%-ra) kamatemeléssel reagált. A kérdés, hogy ez elegendő lesz-e a rubel leértékelődésének megfékezéséhez?
A hétvégén minden volt: hideg, meleg egyaránt, és nem csak az időjárásban! 7,1%-ra kurtították a kínaiak a jövő évi növekedési kilátásukat. Az olaj körül is forr a helyzet, Líbiában két kikötőt be kellett zárni a harcok miatt, ez kb. 300 hordós kiesést jelent, ráadásul tovább zuhan az üzemanyag árfolyama.
Nem volt nagy a lelkesedés az EKB refinanszírozási programja iránt. A bankok mindössze 130 milliárd euró forrást igényeltek, a várt 170-200 milliárd euró helyett. Ez azt jelenti, hogy az európai bankok hitelezési aktivitása továbbra is gyenge, ami nem jó hír a gazdaság számára.
76% annak az esélye, hogy Ukrajna csődbe megy, hiszen 20%-ra emelkedett a CDS felára. Emellett az IMF-től is kb. 15 milliárddal több segítségre lenne szüksége. Bár Ukrajna csődje limitált hatással lenne a világra, mégis katalizátorként szolgálhat a korrekciókhoz.
Az amerikai tőzsde megmentőjévé avanzsált tegnap, a technológiai szektor, a Nasdaq index pluszban zárt, de a hétfői eladás hullám után az energia részvények sem szerepeltek rosszul, nyilván ez a vártnál jobb kínai inflációs adatnak, és a korrekciónak is köszönhető.
Tovább szakadt az olaj árfolyama tegnap. Eleinte úgy tűnt a befektetők nem reagálnak a hírre, miszerint Szaúd-Arábia tovább növelte az eladási ár diszkontot az általa kitermelt olajra, de aztán észhez tértek az eladók, és újabb mélypontra zuhant az olajár.
Parádés hétzárás jellemezte a tőzsdéket pénteken: csúcsok, és rekordok követték egymást. A DAX társult a Dow Jones, S&P 500 indexekhez. Az „eredményes” hangulatot az amerikai munkaerő-piaci adatoknak köszönhetjük, hiszen a konszenzusnál jobban alakultak. Az ázsiai börzék mozgása már árnyaltabb képet mutatott, hála a kínai gyengécske külgazdasági adatoknak, bár a shanghai indexet ez sem hozta zavarba, és menetelt tovább előre.
A piacok megdöbbentek, Mario Draghi továbbra is körülírásosat játszott, a tőzsdék mutatói furcsa mozgásokat produkáltak – címszavakban a tegnapi EKB kamatdöntő ülés. Konkrétumokkal nem lettünk gazdagabbak, már ami az eszközvásárlási program bővítését illeti, s bár ez várható fejlemény volt a börzék mégis meglepődtek.
A shanghai tőzsdén tegnap csúcsokat döntött a forgalom, miután a tervezettnél korábban hozzáférhetővé tették a piacot a külföldi befektetők számára is. Az index a 2000-es évek óta kb. ugyanott állt, így nem meglepő a most tapasztalt szárnyalás, amire a kőolaj alacsony ára is rásegített, a duplázó kínai GDP-ről nem is beszélve.
Az OPEC döntése után megállt az olajár esése, és az üzemanyagcégek meglepően látványos emelkedést produkáltak. A Dow Jones indexet gyakorlatilag ők rántották az újabb csúcsra. A MOL-nak sincs oka a búsulásra, hiszen a Barclays 14500-ra emelte a célárfolyamát, és alulsúlyozásról tartásra módosította ajánlását. A szektorban tehát olajozottan folynak az események.
Hálaadás napját követően rövidített kereskedés volt pénteken a tengerentúlon. A Black Friday, azonban nem hozta a remélt számokat, 11%-kal csökkent tavalyhoz képest a forgalom, ami alacsonyabb költekezésre, és kevesebb vásárlóra utal.
Az OPEC tagjai (az egész világ nagy örömére) úgy döntöttek, hogy nem csökkentenek az olaj kitermelésén. 6%-ot esett is a hírre az üzemanyag árfolyama, ami azonban stimulálhatja a világgazdaságot, ráadásul így egy darabig alacsony szinten maradnának a hozamok is.
Az amerikaiak egyik legfontosabb ünnepüket ülik, a Hálaadást. Előkerül a pulyka töltelékkel, és áfonya szósszal, de a mogyoró torta sem maradhat le az asztalokról. Ma tehát a tengerentúli piac nem fog irányt mutatni, így világszerte eseménytelenebb nap várható, holnap pedig a Black Friday miatt rövidített nyitva tartás lesz a tőzsdén.
A Mol felkavarta az álló tengert Horvátországban, ezzel az itthoni befektetőket is meglepve. Kezdeményezte, hogy az INA jelentős rendkívüli osztalékot fizessen ki. Az érintett kormány tanácstalan, nem akarják megvenni az INA 49%-át a MOL-tól, de további tárgyalásokra nyitottak.
Az MNB kamatdöntése mellett ma szavazhat a Parlament a forintosítást taglaló törvényről, ráadásul piaczárást megelőzően kerül sor az MSCI index átsúlyozására, de a magyar papírok esetében érdemi súlyváltozás nem várható.
Meglódult a kereskedés pénteken, egyrészt Mario Draghi szavai jól hatottak a piacokra (ugyan sok konkrétummal nem lettünk gazdagabbak, de az sejthető a nyilatkozatból, hogy az EKB hajlandó kibővíteni a mostani eszközvásárlásait), másrészt a kínai kamatvágás is támogatta a lendületet, aminek hála a DAX 200 pontos rallyt mutatott be.
A DAX lendületbe jött, hála Mario Draghi szavainak, és a ZEW indexnek, melynek a jövőre vonatkozó komponense fordulópontot mutat, ami arra enged következtetni, hogy a következő fél évben javuló gazdasági környezettel találkozhatunk. A jelenlegi helyzetet jellemző komponens, amely év közepe óta csökkent most kicsivel nulla felett megállt.
Mario Draghi felvillanyozta a japán GDP miatt lelombozódott befektetőket, hiszen kommunikációja szerint állampapír vásárlás is jöhet a fedezett kötvény, és eszközfedezetű értékpapír beszerzés mellett.
A japánok előzetes GDP adata kiverte a biztosítékot. 2,2%-os növekedést vártak a harmadik negyedévben, ezzel szemben 1,6%-os csökkenést rögzítettek. Egyes vélemények szerint ez még mindig az áprilisi ÁFA emelés számlájára írható. A fentiek hallatán a befektetők kikosarazták a Nikkeit, amely kezdett túlvetté válni az utóbbi időben.
Az OTP eredménysora a vártnál jobban alakult, de a kilátások folyamatosan romlanak: az orosz-ukrán konfliktus fokozódik, a rubel gyengül, a nyugati szankciók pedig tovább súlyosbítják a helyzetet. Így, bár a harmadik negyedév számai a konszenzusnál jobbak, de a negyedik negyedévben már láthatóak lesznek a geopolitikai feszültségek okozta károk.
Amerika csúcsokat dönt, Európában bizonytalankodnak, míg hazánkban esnek az indexek. Utóbbi állítás leginkább a Richterre igaz. Eközben Japánban előrehozott választásokat tartanak, mindezt a jelenlegi kormány megerősítésének érdekében.
Ma érkeznek a „fair bank” törvény részletei, hiszen a kormány a Parlament elé terjesztette a javaslatot, amely állítólag a német példára alapoz, ahol a hitelek referencia árazásúak.
Pár hete a Japánok okoztak meglepetést, most a kínaiaknál nagy az öröm, ugyanis a mai naptól a kisbefektetők is vásárolhatnak a kínai börzéken részvényeket.
Az EKB elnökének bejelentése, miszerint a nem konvencionális monetáris politika még két évig is elhúzódhat, sőt új eszközöket is bevethetnek – berúgta a tőzsdék motorját. Ehhez társult a jó amerikai munkaerő-piaci adat, így globális száguldozásba kezdtek az indexek.
Gyorsjelentés dömping zúdult a befektetői szférára: A Commerzbank, és az Adidas jól, míg a Siemens gyengén teljesített. Nem lehet panasz a Tesla számaira sem, el is kapkodták a papírokat, az árfolyama 7%-os pluszban zárt.
Itthon a mérleg egyik nyelvén szorong a Richter, amely negatív értékeket hozott. Nem elég, hogy gyenge a rubel, hogy egyre drágábbak a kutatások, de ezekkel szemben csupán remények, és ígéretek állnak. A másik nyelvben trónol a MOL, amely meglepetésként robbantotta be a számait. Az örömben fürdőzhet a Magyar Telekom is, hiszen a várakozásnak megfelelően javuló tendenciáról számolt be.
A folyamat, míg az emberek többsége megérti, és elfogadja a befektetés szükségességét hosszú, és göröngyös. S az elhatározás finisében jön az egyik legérdekesebb kérdés: bróker, vagy online tőzsde?
Magyarországon még mindig óriási tévedések, kényszerképzetek, negatív sztereotípiák övezik a befektetések világát. Az a tény, hogy az emberek jelentős része még mindig a dunyhában őrzi összekuporgatott pénzét ráerősít az akár „megtakarítás-vakságnak” is nevezhető népbetegségre.
Öröm a börzéken: a Japánok eszközvásárlási programjának kibővítéséről már írtunk, de a hazai jó hír is becsúszott: nem lesz internet adó, legalábbis a jelenlegi formájában biztosan nem. Záródhat ennél pozitívabban a hét?
Ma hajnalban meglepő döntést hozott a Bank of Japán monetáris tanácsa: 30000 milliárd jennel 80000 milliárd jenre bővíti éves Japán államkötvény vásárlási keretét, emellett az ETF, REIT érintő vásárlási keretét megháromszorozza. A hírre a Nikkei az „űrig” repült, 5%-ot erősödött.
Ma a délutáni órákban terjeszti a Parlament elé a jövő évi költségvetést Varga Mihály. Az adókról már múlt héten értesülhettünk, az internet adó megmozgatta a lakosságot: tüntetések, tiltakozások szerveződnek azóta is.
A Fed kétnapos kamatdöntő ülésének végeredményére figyel a világ. A tőzsdék alapvetően optimisták, a QE3 kivezetésére, és enyhe monetáris politikára számítanak.
Eladói nyomás nehezedett az egész világra, ami a tegnapi napot illeti. Egyelőre a hangulat változatlanul negatív, bár némi kíváncsiság is érzékelhető a szférában, hiszen a kereskedés zárását követően a facebook is felfedi negyedéves számait.
A hosszú hétvége alatt megpihent a hazai tőzsde, de a mai napon újra berúgták a piac motorját, és remélhetőleg a börzék tele tankkal, maximum sebességgel rajtolnak.
A gyorsjelentések csak úgy sorjáztak a tengerentúlon. Az IBM eredménye gyengébb lett, mint amire az elemzők számítottak, míg az Apple jobban teljesített a konszenzushoz képest. Az amerikai indexek hétfőn pozitív napot zártak.
Kedden az amerikai vállalati adatok mosolyt erőltettek a befektetők arcára. Az eredmények kivétel nélkül jobbak lettek, mint amire a konszenzus számított. Az Intel árfolyama a piacon kívüli kereskedésben 2,6%-ot emelkedett, de a JP Morgan, a Wells Fargo, és a City Group is jól teljesített.
A Fed bankárok borzolják a kedélyeket, a piacok zizegnek az idegességtől, a befektetők szórják a papírokat, és a héten még egy Putyin – Porosenko megbeszélés is várható.
Globális növekedési félelmek irányítják a befektetőket, így nem csoda, hogy világszerte mélyrepülésbe kezdtek a piacok. Az olaj ára például 2 éve nem látott szintre zuhant, amely több amerikai index mutatóját is rontotta (Dow Jones, Nasdaq).
A Fed jegyzőkönyvének publikálása rég nem látott szárnyalást indított el az amerikai piacokon. Már önmagában az is pozitív hangulatot generált volna, hogy a Fed aggódik a globális növekedés lassulása miatt, azaz szükséges még a támogató jegybanki környezet, de bónuszként kiderült, hogy több döntéshozó szerint is jelentős időnek kell még eltelnie a kamatemelésig.
A piacon számtalan lehetőség áll rendelkezésére azoknak, akik gondoskodni akarnak önmagukról, a nyugdíjukról. De mi a jó választás? NYESZ, biztosítás, vagy a dunyha?
Itt az idő – már, ami a gyorsjelentéseket illeti. A tengerentúlon az Alcoa a kereskedés zárását követően felfedi lapjait, ezzel elindítva a vállalati eredmények közzétételének sorát.
Türelmetlen várakozás jellemzi a mai napot. Mindenki az EKB bejelentésére vár az eszközvásárlási programot illetően. A részletekről több pletyka is napvilágot látott – ma kiderül, hogy mi igaz a szárnyra kapott információk közül.
Tegnap kihirdette az NMHH a frekvencia tender eredményét. A Magyar Telekom megkapta a megpályázott A, D, E csomagokat. Utóbbi kettőnek hála a cég könnyebben tudja kiépíteni az országos 4G hálózatot.
Az öngondoskodás igénye egyre inkább előtérbe kerül a hétköznapi emberek életében. A Nyugdíj-Előtakarékossági Számla (NYESZ) erre nyújt optimális, kedvező lehetőséget.
A világ szeme a héten az EKB-ra szegeződik: a döntéshozók Nápolyban tanácskoznak az eszközvásárlási programról, a konkrétumok bejelentésére csütörtökig kell várnunk.
Év végéig megszülethet itthon az új kamatszabályozás – jelentette be tegnap Rogán Antal. A törvény kialakításához a német mintát veszik alapul, azaz relatív plafont szabhatnak, amely szerint ügylettípusonként az átlagos kamat legfeljebb duplája számítható fel. A hír a várakozásoknak megfelelő, abszolút pozitív, hiszen új szabályozás nélkül 2016. április végéig kamatemelési tilalom maradt volna érvényben.
2,1% maradt az alapkamat, nagyot erősödött a forint valamint Varga Mihály bejelentése szerint öt százalékponttal csökkentené a kormány a költségvetési kiadásokat – egyszóval eseménydús napot zártunk tegnap.
Mario Draghi délután 3-kor kezdődő brüsszeli beszédére figyel a világ. Felszólalásában a várakozásoknak megfelelően érintheti az európai strukturális reformok témakörét, amire a devizapiac mellett az európai részvényindexek is reagálhatnak.
A skótok maradnak – 55% voksolt a brit fennhatóság mellett. Hazánkban fontos esemény, hogy a BUX ma kerül átsúlyozásra, aminek leginkább a Magyar Telekom nem örül.
A skótok ma szavaznak függetlenségükről, a lakosság 97%-a regisztrált, ebből várhatóan 80% el is megy voksolni. A brit FTSE 100 index negatívan, eséssel reagált a hírekre.
Szomorkás várakozás – talán ez a hangulat illik most leginkább a piacokra. Napok óta gyengén teljesítenek a börzék az egész világon. Ma ráadásul feszült várakozás kíséri a Fed kamatdöntő ülését is…
Kiújultak az ukrajnai harcok – erről számoltak be a legfrissebb hírek. A két fél természetesen egymásra mutogat, de nagyon úgy tűnik, hogy az orosz konvoj sértett határt. A világ másik szeme eközben a skótokra irányul, hiszen függetlenedésük ügyében csütörtökön történik meg a szavazás, amely akár további megoldatlan nemzeti feszültségeket hozhat felszínre Európában.
Az EU, és az USA is bejelentette az Oroszországgal szembeni szankciókat, az érintett fél visszavágáson gondolkodik. Hazánkban Rogán Antal keverheti fel az állóvizet, mai 11:15-kor kezdődő sajtótájékoztatójával.
A tengerentúlon, és Európában is elfogyott a lendület, az indexek gyengébben teljesítettek, az előző napokhoz képest. Az Apple bemutatója sem pörgette fel a piacokat.
Az orosz-ukrán konfliktus ugyan pillanatnyilag nyugvópontra ért, hála a tűzszünetnek, de az Unió tovább mélyíti a szankciók körét, azzal a megjegyzéssel, hogyha állandósul a béke hajlandóak eltörölni a megszorításokat. Oroszország válaszul kitilthatja légteréből az amerikai, és az európai repülőgépeket.
Az Apple nagy napja lehet a mai, a befektetőket főleg az új mobil fizetési rendszer dobhatja fel.
Az USA piacai folyamatosan csúcsra törnek – ezt próbálja követni a lemaradásból szépítő DAX index is. Utóbbi menetelését az EKB döntése, és a félig-meddig fennálló orosz-ukrán tűzszünet is támogatja.
Az EKB döntése berobbantotta az európai piacokat, míg Amerikában gyengébben teljesítettek az indexek. A mai napra várhatóak az orosz-ukrán, a NATO tárgyalások, illetve az újabb szankciók, amelyek fordulatot hozhatnak a börzéken.
Az orosz-ukrán konfliktus tovább gyűrűzik. Tűzszünetről szóltak tegnap a híradások, végül kiderült, hogy szó sincs ilyesmiről. Vlagyimir Putyin orosz elnök hét pontban foglalta össze békefeltételeit. Eközben Amerika lépett, Nyugat-Ukrajnában hadgyakorlaton vesz részt. Az Európai Bizottság sem tétlenkedik, érkeznek az újabb szankciók.
Tűzszünet- a varázsszó, aminek hallatára megindultak a piacok. Ez persze nem csoda, hiszen egy hónapok óta a befektetőket béklyóba kötő bizonytalansági tényező szűnhet meg. Az orosz, és az ukrán oldalról is hivatalos bejelentések születtek, miszerint közös nevezőre jutott Putyin, és Porosenko a krízis rendezésében.
De most nézzük a tegnapi eseményeket.
A munka ünnepe miatt ma zárva lesznek a tengerentúli piacok, eközben az EU vezetői nem hoztak döntést a szankciók tekintetében, így a piacok úgy döntöttek nem vesznek tudomást az orosz-ukrán konfliktusról.
Új rovatunkban napi rendszerességgel képet adunk a globális gazdasági eseményekről. A „világcsokor” bokrétába szedi mindazt, ami az elmúlt napon történt, a tőzsdék életében.
