A tárgyalások megkezdődtek ugyan az európai hitelezők, és Görögország között, de az athéni tőzsde miniszteri döntésig zárva tart. A piaci stabilitáshoz határozatokra lenne szükség, amelyekhez bizonyosan kelleni fog az EKB segítsége is.
Tegnap jóváhagyták a Görögországnak szánt hitelcsomagot, jelképes mértékben ugyan, de megemelték az ELA keretösszegét, sőt bizonyos híresztelések szerint a bankok már hétfőn kinyithatnak, a fennmaradó tőkekorlátozások mellett. Már csak a német parlament rábólintása van hátra. Eközben Ukrajnában elfogadták azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy megkapják az IMF, Japán, a Világbank, és Németország hitelcsomagjait. Ez mind az OTP-nek, mind a Richternek pozitív fejlemény!
A befektetők egyik szeme Athénra, a másik Janet Yellen szenátusi meghallgatására szegeződött. Előbbi esetében – tüntetés ide, agresszív tömeg oda döntő többségű szavazatot láthattunk a görög parlamenttől. Utóbbiban az idei kamatemelésről esett szó, a Fed elnök szerint javuló gazdasági környezetet látnak, amire ráerősít az optimista hangvételű Bézs könyv is.
Ciprasz elismerte, hogy a népszavazás nem érte el a célját, nem sikerült jobb feltételeket kicsikarni. Így aztán a jelenlegi helyzettel sem ő, sem a görög nép nem elégedett. Bónuszként ilyen környezetben kell szavaznia ma a görög parlamentnek a megszorításokról, amik érintik az ÁFA, vagy épp a nyugdíj rendszerét is. Eddig külső harcból láthattunk eleget, most megkezdődhet a belső küzdelem.
Ünnepeltek tegnap a tőzsdék, hála a hellén híreknek. Alekszisz Ciprasz úgy látszik mégis a józanész nyomvonalán halad tovább, és nem viszi csődbe országát. Persze azért mindennek ára van, így az időhúzásért cserébe az EU keményebb reformcsomagot terjesztett elő. Hogy azért ne legyen minden ennyire egyértelmű, fontos tudni, hogy a javaslatot még el kell fogadni az euró zóna országainak, és a görög parlamentnek is. Talán felesleges is írni, hogy utóbbi lesz a nehezebb ügy…
Ötven milliárd eurós privatizációs alap felállítása – „csak” ebben az egy tételben nem egyeztek meg még a felek. Az EU szabta határidő vasárnap éjfél volt, ami jött, ütött, és el is múlt. Megállapodás pedig sehol. A görögök legalább olyan komolyan veszik a dátumokat, mint amennyire a kiszabó fél. Semennyire. Most épp szerda a következő mérföldkő, de Draghi már augusztus 20-ról is beszélt, szerinte addig adhatnának fizetési haladékot a helléneknek. A bizalom hiánya, valószínűleg ez az egyetlen ok, amiért nem születik megállapodás, bár egyes kommentárok szerint ma pont kerül az ügy végére.
A tengerentúli mutatók látványos emelkedéssel fejezték be a hétzáró kereskedést. Janet Yellen kamatemelésről beszélt pénteken. Szerinte ugyan kis lépésekben, de hamarosan elindulhat a kamatemelési ciklus.
A hét végére az európai indexek is belehúztak, és jelentős pluszokban búcsúztak a forgalomtól. Ma döntenek az ELA keret sorsáról, bár egyes híresztelések szerint az EKB szerdáig kiterjeszti a likviditási keretet, hogy addig ne menjenek csődbe a görög bankok.
Júniusban a kínai export 2,8%-ot emelkedett, felülmúlva az 1,0%-os piaci várakozást. Az import pedig a vártnál jóval kevésbé esett vissza. Import tekintetében 6,1%-os volt a visszaesés, míg a piac 15,5%-os zuhanásra számított. Így a külkereskedelmi többlet a várt 56,7 milliárd dollár helyett 46,5 milliárd dollár lett.
Későbbre halasztotta a Magyarországra vonatkozó minősítését a Moody’s. A következő felülvizsgálat ősszel várható. Az NGM úgy tudja, hogy a hitelminősítő addig nem is tesz közzé véleményt, amíg a görög helyzet meg nem oldódik. Nagyot ugrott a forint, az euróval szemben pénteken. Míg hétköznap a 317,7-es szintet is súrolta az árfolyam, addig pénteken 312 alatt is járt.
Ugyan csak tegnap nyújtották be reformjavaslataikat a görögök, máris kiszivárgott egy-kettő „biztos” információ. Jól látszik, hogy a kidolgozott beadvány az EU bizottság tervezetén alapszik, s pl. a nyugdíjak tekintetében végre engedni látszik a hellén kormány.
A görögök hallgatnak, egyelőre nagy a csend a reformcsomagot illetően – péntek reggeli határidő ide, vagy oda. Az adó- és nyugdíjrendszer átalakítása mellett az adósság átstruktúrálása is lényeges eleme kell, hogy legyen a tervezetnek.
Vasárnap az utolsó időpont, pontosabban a sokadik utolsó időpont, amit Görögország kap az EU-tól. Összehívták a pénzügyminisztereket, és az EU csúcsot is, de a hellének új pénzügyminiszter ide, közelítő államcsőd oda nem érezték fontosnak, hogy reformjavaslatokkal álljanak elő. Tehát kb. ugyanott topog a tánc, mint 2-3-4 héttel ezelőtt, egyet előre, sokat hátra alapon…
Változatlanul, 89 milliárd eurón maradt a sürgősségi likviditási keret, azaz az EKB nem vállalta fel a hóhér szerepét a görögökkel szemben. Viszont ez a helyzet egyértelműen nem kielégítő a számára, így az eddigieknél magasabb diszkonton fogad csak el bizonyos eszközöket, fedezetként. Mindezek ellenére a görög bankok zárva tartását két nappal meghosszabbították.
A görög dráma képes fokozódni, hiszen semmi sem a remélt forgatókönyv szerint halad. Jött a népszavazás, megérkeztek a hellének, és 61:39 arányban nemet mondtak az IMF-nek, nemet a hitelezők ajánlatának, és igent, a járatlan útra. Ciprasz tehát megkapta a nép támogatását mindahhoz, amit eddig tett, sőt amit tenni fog: legyen az államcsőd, vagy még keményebb hangvétel az EU-val szemben. A kormány eddig sem akarta elfogadni a hitelezők ajánlatát, ezek után erkölcsi okokból sem teheti meg, ráadásul az IMF sem lehet túl engedékeny, mert ezzel azt üzenné a többi országnak, hogy bátran feszegessék a korlátaikat. Ezek után nehéz elképzelni, hogy megállapodással zárul majd a dráma.
A görög dráma utolsó felvonásához közelít, a jelek szerint. Vasárnap megtartják a népszavazást, addig pedig az unió pénzügyminiszterei úgy döntöttek, hogy nem lépnek semmit. Ezt már kivárják. Azért az üzengetés továbbra is megy, így a piacokon volatilitás tapasztalható.
A görögök nem fizettek az IMF-nek, így késedelembe estek. Ebben semmi meglepő nincsen, nem ez az első eset… Az EKB eközben emeli az ELA keretét, a baj majd akkor toppan be, ha ez a fedezet megszűnik. Egyes értesülések szerint amúgy, ha a hellének népszavazásra bocsájtanák a kérdést, akkor inkább a megszorításokat választanák, mert szeretik az eurót, nomeg a vele járó stabilitást. Így még bármi történhet…
A görög dráma a tragikusnak tűnő véghez közelít. A történet dramaturgiájára nem lehet panasz, izgalmasra sikeredett a befejezés. Ciprasz népszerűsége otthonában töretlen, a hellének már újra a drachmával számolnak, egyelőre fejben. Eközben a tőkekorlátozások, a tegnapi bevezetést követően tovább szigorodnak, a görög államadósságot még mélyebbre minősítették, és a CDS felár 36% fölött is járt, vagyis annak a kockázata, hogy egy éven belül leeresztik a függönyt 50%-ra ugrott.
15,5 milliárd euró, négy lépcsőben, tálcán kínálva a hitelezőktől. De Görögországnak ez sem kell. Nagyon úgy fest, hogy Ciprasz ingerküszöbét, csak a „hitelleírás” szókapcsolat üti meg. Népszavazás a határidők után, talán ez volt az utolsó csepp a pohárban, aminek hála felkeltek a hitelezők az asztaltól. Hogy ezek után mi lesz? Az EU-ból való távozás sem lehetetlen, s a befektetők eladói nyomás alatt tartanak mindent, amit kockázatosabbnak ítélnek.
Szeptemberben nem valószínű, hogy lesz kamatemelés, sőt akár a jövő évre is átcsúszhat ez a lépés figyelembe véve a jelenlegi gazdasági helyzetet – sugalta tegnapi beszédében Janet Yellen. Ráadásul, ha jön is az emelés az is kis léptekben fog megvalósulni. Eközben a hellén dráma tovább folytatódik, az EU arra számít, hogy nem tudnak hó végéig fizetni a görögök, így tőkekorlátozásokat vezetnének be.
A görög bankok ideiglenes bezárásával járhat a tőkekorlátozás, amellyel fenyegetik a helléneket, ennek ellenére a pénzügyminiszterek találkozójáig, tehát holnapig nem valószínű, hogy lesz egyesség. A görögök várják a hitelezők válaszát, a pénteki EU-s találkozásig, azonban nem valószínű bárminemű előrelépés. A CDS felár ehhez képest nem ugrott tovább, 27,6%-on maradt.
27,6%-on is járt tegnap a görög CDS felár, ami sok jót nem jelent. Továbbra is folytatódik a soha véget nem érő történet, miközben az európai piacok esnek a bizonytalanságnak „köszönhetően”.
A görög CDS felár emelkedik, ami persze nem meglepő, hiszen vasárnap sem tudtak megegyezni a felek. Háromnegyed óra után szakadt meg a tárgyalás, amely csütörtökön folytatódhat. A németek már elvesztették a türelmüket, s inkább a hellén államcsődre készülnek.
Az IMF képviselői hazáig repültek a görögöktől – besokalltak, és felálltak a tárgyalóasztaltól. A hírre alapvetően nem reagált érzékenyen a piac, a CDS felár 22,5%-on zárt. A lehetséges török nagykoalíciónak, viszont annyira megörültek a befektetők, hogy magukkal rántották a török lírát, így a forint is izmosodni tudott az euró ellenében.
83 milliárd euróra bővítette a görög kereskedelmi bankoknak nyújtott sürgősségi likviditási csatornáját az EKB. Eközben úgy tűnik, hogy a németek megenyhültek, vagy legalábbis már mindent megtennének a megállapodás érdekében.
A görögök ügyében továbbra sincsen előrelépés, de talán a mai brüsszeli találkozás után némi megnyugvás érkezik a piacokra. A befektetők ugyanis negatív hangulatban vannak, mi sem mutatja ezt jobban, mint a CDS felár, amely 26,9%-ra ugrott.
A befektetők mindennél jobban utálják a bizonytalanságot, mi sem fémjelzi ezt jobban, mint hogy tegnap A török líra 3,4%-kal gyengült a dollárral szemben és a török részvényindex is 5%-ot zuhant. A negatív hangulat pedig az európai kereskedésre is kihatott.
Meglepetés született a török parlamenti választásokon. Erdogan pártja nem szerzett többséget, így koalícióban tud csak kormányozni, vagy új választásokat írnak ki. Az eredményeket látva úgy tűnik elúszik az elnöki rendszer bevezetésének lehetősége.
1,6 milliárd euró, ennyit kell június végén kifizetnie Görögországnak. Élnek ugyanis az egyben fizetés lehetőségével, így a mai 300 milliót a határidővel együtt kitolták a hó végére. A legrosszabb esetben a piacok három hétig még tördelhetik a kezüket, hogy mi lesz a görög drámának a vége.
Juncker, és Ciprasz találkoztak, beszélgettek, de megegyezés továbbra sem született. Mindketten jelezték, hogy értik a másik álláspontját. Ez, azonban kevés a „boldogsághoz”. Arra a kérdésre, miszerint holnap ki tudja-e fizetni Görögország a soron következő IMF részletet, Ciprasz mosolyogva válaszolt: eddig is megoldották, most sem lesz ez másképp. Így továbbra sincs előrelépés.
A Bloomberg TV adásában többször feltűnt tegnap az a hibás headline, hogy a görögök megegyeztek a hitelezőkkel. Ez is arról tanuskodik, hogy már mindenki szeretne a megállapodásról hallani. A hellének CDS felára lassan emelkedik, jelenleg 23,3%-on áll, ami a piac félelméről, de nem pánikról árulkodik. Mindenesetre tovább folynak az egyeztetések, s lassan a pénteki határidő küszöbéhez érkezünk.
A határidő közeleg, és elvileg növekszik a feszültség a piacokon. Utóbbi legfeljebb a görög CDS növekedésében érhető tetten, a felár tegnap 22,7%-ra ugrott. Mindenesetre a tárgyalások folynak, és állítólag Ciprasz egyre engedékenyebb, főleg ami a nyugdíjrendszer átalakítását illeti.
Továbbra is a görögök körüli huza-vona szolgáltatja a témát a piacoknak. A hétvégén sem sikerült megegyezni a hitelezőkkel. A kommunikáció a szokásos forgatókönyv szerint alakul: a hellének szerint közelednek, nemsokára itt a megegyezés, míg az EU, és az IMF egészen más szemmel, borúsabban látja a történteket. Mindenesetre nagyon közeledik a pénteki határidő, így előbb-utóbb megállapodásra kell jutniuk.
Christine Lagarde szerint előfordulhat, hogy Görögország végül kilép az eurózónából. A kemény nyilatkozat hatására sem változott a hellén CDS felár. Az igazság pillanatáig már nem kell sokat várni, június 5-én lesz esedékes a következő IMF törlesztőrészlet befizetése…
Felvásárolták tegnap az európai, és amerikai tőzsdéket arra a hírre, hogy olyannyira sikeres volt a brüsszeli megbeszélés, hogy már a megállapodás tervezetét készítik elő. Persze ez leginkább a görögök szerint van így, az EU még kicsit borúsabban látja az eseményeket. Emellett Steinmaier német külügyminiszter elmondta, hogy senkinek sem lenne jó, ha a görögök kikerülnének az EU-ból. A fentiek fényében nem meglepő, hogy a hellén CDS felár 2%-ot csökkent.
Vajon alámegy a magyar alapkamat a lengyel 1,5%-nak? Ezt találgatják az elemzők, a tegnapi kamatvágó MNB döntés után, tehát a konszenzus még egy júniusi, 15 bázispontos csökkentéssel számol. A görög CDS eközben továbbra is 22%-on strázsál, a hellén ügy pedig folyik tovább: most a júniusi tartozás „összecsomagolásáról” szólnak a hírek, amit a kormány csak június végén, egyben fizetne ki. A javaslat állítólag az IMF-től származik.
A görögök drámáznak – fizetésképtelenségtől tartanak, amire egyébként egyre nagyobb az esély. Hazánkban legalább volt ok az örömre, hiszen a Fitch hitelminősítő pozitív kilátást adott a magyar államadósságra. Így ő lehet az első, aki az év végén, vagy a jövő év elején talán újra a befektetői kategóriába rak minket.
Folynak a rigai tárgyalások, amelyek részleteit ma este publikálják. A piaci szereplők egyre optimistábbak, de azért sok mindent elmond a befektetők hangulatáról, hogy Görögország CDS felára ismét 24%-on tartózkodik. Ráadásul a Bloomberg számításai szerint a bankok május végéig kifogynak az állampapírból, ha továbbra is így folytatódik a betétkivonás a bankokból.
Ugyan csak minimális volt az emelkedés tegnap a tengerentúli piacokon, de pl. az S&P 500-nak ez a pici is elegendő volt ahhoz, hogy történelmi csúcson zárja a kereskedést. A friss segélykérelmek száma 10 ezerrel 274.000 darabra bővült a tengerentúlon múlt héten, ami 4 ezerrel haladja meg a piac által várt értéket. Az áprilisi használt lakás értékesítési adatok meglehetősen gyengén sikerültek, a várt 0,8%-os bővülés helyett 3,3%-kal estek vissza az értékesítések. A feldolgozóipari beszerzési menedzser index májusi előzetes 53,8 pontos értéke is gyengébb lett a vártnál, mert a piac 54,5 pontra számított. A Hewlett-Packard 25,45 dolláros árbevételt és 87 centes egy részvényre jutó eredményt ért el a második negyedévben. Az elemzők 25,45 milliárd dolláros bevételt és 86 centes EPS-t vártak. A teljes évre a menedzsment 3,53-3,73 dolláros EPS-t vár a piac által várt 3,66 dolláros értékkel szemben. A régóta várt két részre szakadás (személyi számítógép és nyomtatási üzletág, valamint vállalati hardverek és szolgáltatás üzletág) a következő három évben 2,75 milliárd dolláros leírást okozhat a könyvekben, amiből 950 millió dollár az adóvonzat. A költségmegtakarítás mértéke ezzel szemben 1 milliárd dollárt tehet ki. A gyorsjelentés mellett az is kiderült, hogy az adathálózatok üzletág 51%-os többségi részesedéséért a kínai Tsinghua Holdings 2,3 milliárd dollárt fizetett.
Minimális pluszokkal búcsúztak a tegnapi kereskedéstől az európai börzék.
Ma forog utoljára osztalékszelvénnyel a MOL. A részvényenkénti 485,49 forintot június 3-tól fizeti a társaság. A Fitch felülvizsgálja Magyarország adóbesorolását, osztályzatunk jelenleg BB+ stabil kilátással. A bejelentés ma éjszaka várható. A keddi erőteljes erősödést követően két napig gyengült a forint, az euróval szemben.
A görög helyzet egyre csak fokozódik… A Moody’s már a bankbetétek befagyasztásáról beszélt, Schauble német pénzügyminiszter szerint pedig elképzelhető a görög csőd. A hírek különösebben nem mozgatták meg a nyugat-európai piacokat.
16,25%-ra csökkent Görögország CDS felára Jean-Claude Juncker szavaira, aki egy új ötlettel rukkolt elő, amely öt milliárd eurót biztosítana a görögök számára. A piac kitörő örömmel fogadta a fejleményeket.
A befektetők továbbra sem aggódnak jobban a hellén helyzet miatt, mint eddig. A CDS felár 22,5%-on stabilan tartja magát. Ciprasz szerint sokat közeledtek az álláspontok, míg az IMF belső feljegyzéseket készít arról, hogy június elején nem fognak tudni fizetni a görögök…
A görög pénzügyminiszter szerint nemes egyszerűséggel, akár később is kifizethetnék a tartozásukat, azaz folytatódik az ötletelés, már ami az időhúzást illeti. Eközben a németeknek egyre kevésbé tetszik, hogy az EKB kitettsége csak nő, az ELA-n keresztül. Érdekes, a piac továbbra sem aggódik túlságosan, Görögország CDS felára 22,5% környékén mozog.
A görög GDP tovább csökken, miközben folytatódik az alkudozás. Egyes hírforrások szerint jelenleg 3 milliárd eurós elsődleges egyenleg az uniós javaslat. Az EKB eközben járja a maga útját, és emeli a készenléti keretet (ELA) a görög jegybank felé. Így már 80 milliárd eurónál jár.
Összességében a várakozásoknak megfelelő eredményt publikált a Magyar Telekom. Az árbevétel 3,3%-kal emelkedett elsősorban a készülékértékesítés növekedése miatt és az energia üzletág magasabb árbevételének a következményeként.
A görög dráma tovább folytatódik. A tegnapi tárgyaláson igaz közeledtek egymáshoz az álláspontok, sőt a hellének az esedékes IMF tőketörlesztésüket is rendezték, de a görög pénzügyminiszter szerint két héten belül kifogynak a forrásokból, így addig jó lenne megoldást találni.
Örömöt okozott a brit választások eredménye, ahol nem várt többséget szereztek a konzervatívok, így megindult a vételi hullám. Azért izgalom is akadt bőven, a befektetők egyik szeme folyton a görög eseményeket figyeli: ma tárgyalás, holnap IMF törlesztés, miközben az IMF vészforgatókönyveken dolgozik, a görög csőd esetére.
Az Egyesült Királyságban az exit poll szerint a jelenleg is kormányzó konzervatívok nyertek. Így egyrészt maradhat a piacbarát konzervatív politika, másrészt jön a népszavazás az unióról. Az utóbbi esetében a válaszadók 70 százaléka a benn maradás mellett dönthet. Eközben Tovább kúszik fölfelé a görög csődkockázat, ahogy közeledik a hétfői csúcstalálkozó. Így a CDS most 22,5 százalék körül van.
Görögország CDS felára kúszik felfelé, miközben egyes híresztelések szerint a kormánynak sikerült 2,5 milliárd eurót előteremtenie az állami szervezetektől, sőt még a piacról is folytak be kisebb összegek, így az IMF kamatfizetését is tudták teljesíteni. Ha ez igaz, akkor a történetnek – hétfői csúcstalálkozó ide, vagy oda nem mostanában lesz vége.
Megérkezett a Richter első negyedéves gyorsjelentése, amely minden várakozást felülmúlt. Ugyan az árbevétel kis mértékben visszaesett, és az orosz és az ukrán értékesítést nem tudta kompenzálni a kínai vagy amerikai értékesítés felfutása. Viszont az erősödő rubel illetve az áremelések plusz az Esmya (magasabb marzs) értékesítés további 45 százalék körüli bővülése mind segítették a bruttó marzs javulását. Ugyanakkor a sikeres költségcsökkentésnek és a Stada-tól kapott mérföldkőfizetésnek köszönhetően az üzemi eredményhányad is jelentősen javult. A pénzügyi tételekben a bekövetkezett átértékelés is pozitívumot hozott.
2%-ra, azaz történelmi mélypontra vágta az alapkamatot az ausztrál jegybank. A jegybank elnöke elmondta, hogy az inflációs pálya lehetővé tette a kamatvágást, és azt, hogy ezzel is támogassák az erősödő fogyasztói keresletet.
200 bázisponttal ismét csökkent a görög CDS felár, így 20% alatti a mérőszám. Eközben az ukrán kockázati felár 33%-on stagnál, ami jól mutatja, hogy a befektetők a görögökben bíznak.
A vezető tengerentúli indexek 1% feletti pluszokban zárták a pénteki kereskedést. A feldolgozóipari beszerzési menedzser index áprilisi értéke az előzetes 54,2 pontról 54,1 pontra esett, ami némileg alulmúlja a várakozásokat is. A Tesla pénteken bemutatta lakossági, és ipari felhasználásra szánt akkumulátorát, amitől nem voltak elájulva a befektetők. Jól fémjelzi ezt, hogy a részvény nem emelkedett tovább.
A hét utolsó napján a francia, és a német piac zárva tartott, míg a brit index pozitívban búcsúzott.
A második félévtől emeli díjait a Magyar Telekom. A havidíjas csomagok előfizetési díja 200 forinttal drágul, ami 5-10% emelést (átlagosan 6%) jelent
a csomag típusától függően. A perc- és sms díjak 2-4 forinttal emelkednek, ami 10% körüli emelésnek felel meg. A Telenor már korábban emelte díjait. A pénteki munkaszüneti napon oldalazott a forint, az euróval szemben.
A Moody’s leminősítette Görögországot, tehát szerintük nemsokára tényleg itt a csőd. Eközben a hellén kormány mindent megtesz a korrupció visszaszorítása érdekében, így már vasárnap megegyezés születhet
A német piac zuhanórepülésbe fogott tegnap, hála a tovább fodrozódó görög drámának. Ciprasz a népszavazásra esküszik, míg Angela Merkel szerint, ha valakinek pénz kell, akkor előbb tegye meg a szükséges lépéseket, „írja meg a házi feladatot”. A CDS felár tovább esett, míg az ukránok mérőszáma nem változott, annak ellenére, hogy az ukrán elnök szerint ismét háborús helyzet uralkodik Ukrajnában.
Növekedni látszik a görögök kompromisszum készsége, aminek nagyon megörült a piac tegnap. A CDS felár cirka 200 bázispontot csökkent. Ciprasz ugyanis meneszti az eddigi tárgyaló delegációt, és akár még új választásokra is sor kerülhet.
A hitelezők, ahogy az várható volt visszautasították a görögök javaslatát, miszerint a hiteleket részletekben hívnák le. A CDS felár ennek hatására csak kis mértékben, hatvan bázisponttal nőtt. A piac szerint tehát a csőd lehetősége nem változott.
75,5 milliárd euróval növelte az EKB a görög bankok keretét. A lakosság veszi ki a pénzét a bankokból, az EKB pedig teszi be, helyettük. Szóval, ha csőd lesz, akkor a hellének 75,5 milliárd euróval beljebb lesznek, míg az EKB ugyanennyivel kijjebb… Igaz,a CDS felár csökkent, „csak” 90% alatti az öt éven belüli csőd esélyének mérőszáma.
Nem túlságosan bizalomgerjesztő Németország ZEW indexe, amelynek a jelenre vonatkozó komponense az egekbe szökött, míg a jövőt illető összetevő a várakozások alatt maradt. Elemzők szerint ez nem kifejezetten jó jel, ami a folytatást illeti.
93%-ra nőtt annak az esélye, hogy öt éven belül csődbe megy Görögország. A helléneknek több milliárd eurót kellene előteremteniük, záros határidőn belül. Az önkormányzatoknak minden felesleges pénzt be kell utalniuk a nemzeti bankhoz, hogy az állam fizetni tudja kötelezettségeit.
A görögöknek sokkal fontosabb, hogy a nyugdíjakat, illetve az egyéb, belföldi dolgokat fizessék, mint a hiteleket. Egyes nyelvek szerint a hellének még az IMF-nél is puhatolóztak, némi időkérés reményében. Ezekre a hírekre 8 százalékpontot ugrott a görög CDS felár, így már 89% a valószínűsége annak, hogy az állam öt éven belül csődbe megy.
Az EKB a szokásoktól eltérően ma tartja ülését. A kamatokban nem várható változás, viszont a fél háromkor startoló sajtótájékoztatóból kiderül, hogy hogyan szerepel a kötvényvásárlási program.
A kínai export márciusban meglepetésre 15%-kal esett vissza, miközben az elemzők 9%-os növekedésre számítottak. Az import 12,7%-kal maradt el a tavalyi értéktől, míg a várakozás 10%-os visszaesés volt. A gyenge adatok a kínai újév torzító hatásának köszönhetőek.
Elindult az amerikai gyorsjelentési szezon. Az Alcoa egy részvényre jutó eredménye 28 cent lett, amely jobb, mint a várt 26 cent, ráadásul a globális alumínium iránti keresletben már nem 7, hanem 9 százalékos növekedést vár a cég az idei évre nézve. Mindezek ellenére a részvény több mint 3 százalékot esett a zárás utáni kereskedésben, ugyanis az árbevétele elmaradt a várakozásoktól.
A görög dráma tovább folytatódik: a hellének folyamatosan tárgyalnak az IMF-el, kommunikálják, hogy minden rendben, és rendezve lesznek az esedékes kifizetések. A piac egyelőre erre nem reagál, a befektetők inkább a héten kezdődő amerikai gyorsjelentési szezonra koncentrálnak.
Kína stimulálja a lakáspiacát, csökkentve az önerő szükségletet és javítva az adózási szabályokon. Nem is maradt el a piac reakció, a shanghai tőzsde kismértékben emelkedett. Az USA piacai is száguldottak, ami leginkább az olajcégeknek volt köszönhető, annak ellenére, hogy az olaj árfolyam tovább csökkent, még ha minimálisan is.
Benyújtották a görögök a terveket a nemzetközi hitelezőknek. A 18 pontból álló csomag leglényegesebb elemei az adóelkerülés csökkentése és a privatizáció újraindítása. Ugyanakkor a 23 százalékos ÁFA-t nem tervezik megemelni. Összesen 3 milliárd euró plusz bevételt, azaz a GDP mintegy 1,7 százalékát reméli a görög kormány a csomagtól. Ez elég lehet az egyezséghez, persze a kérdés az, hogy ezeket a lépéseket mennyire tekintik a nemzetközi hitelezők strukturális, a görög gazdaság versenyképességét növelő csomagnak. A Fitch azért nem kockáztat, és tovább vágta a görögök minősítését.
Eladta az OTP Oroszországban, a mintegy 17 milliárd rubel értékű nem teljesítő hitelállományának nagy részét. A hír ugyan pozitív, de nagyobb hatással nem volt a befektetőkre.
Folyamatosan érkeznek a friss információk a Lufthansa balesettel kapcsolatban. Egyre inkább feltételezhető, hogy nem a géppel volt a baj, hanem az emberi tényezők okozták a tragédiát. Ez az érintettek fájdalmát ugyan nem enyhíti, de azt jelzi, hogy továbbra is bízhatunk a német légitársaságban.
Az MNB tegnap a vártnál kisebb mértékben, 15 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, ráadásul az inflációs célon is puhított. Ez azt jelenti, hogy a jövőben akkor sem kell újra megvágnia a kamatot, hogyha csak 2%-os lesz, miközben 3% a cél. Több sem kellett a forintnak, hét éves trendvonalat tört át tegnap!
Továbbra sincs előrelépés a görögök ügyében, legalábbis a tegnapi Merkel-Ciprasz találkozó nem hozott új fordulatot. Így marad a nemzetközi feszültség, és a kivárás.
A Standard & Poor’s hitelminősítő BB-ről egy fokozattal feljebb, BB+-ra emelte a magyar államadósságra vonatkozó minősítését. Így hazánk már csak egy fokozatra van a befektetési kategóriától!
A Fed csodája három helyett, csak egy napig tartott: a dollár újra izmosodik, az olaj ára esik, és az amerikai börzék lefelé csordogálnak. Eközben az EU türelem rózsát terem elvére alapozva (türelem görög reformtervet terem) várják a hellének tervét, a jövő héten. Már az is mindegy, hogy mikorra, csak legyen meg. Hazánkban pedig a keddi jegybanki ülésre fókuszál a befektetők írisze, sok múlhat a kamatvágás mértékén.
A Buda Cash, és a Quaestor botrányától hangos az ország, már hetek óta. A kár jelentős. Évekre visszavetheti a befektetési kultúrát a csalás, amely tízezreket érintett. Nem csak multimilliomosok vesztették el a pénzüket. Rengeteg kisbefektető bukta el a nagy nehézségek árán összekuporgatott kis vagyonát. De miért futunk bele újra, és újra ugyanazokba a csapdákba? Mire kell odafigyelnünk, ha pénzügyeink biztonságáról van szó?
Tegnap ért véget a Fed kétnapos kamatdöntő ülése. Janet Yellen felrázta a piacokat. Egyrészt kinyitották a kapukat a kamatemelés előtt, de ennek az élét elvette, hogy ezzel párhuzamosan a kamatemelési pályára vonatkozó kilátásokat jelentősen csökkentették az erős dollár miatti lassabb gazdasági kilátások miatt.
Hatalmas rallyba kezdett tegnap a DAX, amire az olaj árának mélyrepülése is rásegített. A WTI típusú üzemanyag ára a kitermelési adatok emelésének hírére kezdett zuhanni.
A befektetők lazán kezelik a globális, illetve lokális problémákat, annyira nem hatják meg őket a gazdasági események. Hiába volt például rosszabb a vártnál a Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi indexe, ami elvileg azt az oldalt erősíti, hogy a kamatemelés csúszni fog, a befektetők az eladói oldalra álltak, és ott is maradtak. A DAX is tovább szárnyalt hála a dollár erősödésének, görög problémák ide, vagy oda. Nem érdekes.
A kiskereskedelmi értékesítések csökkenő tendenciát mutatnak az USA-ban, aminek hála nem kell inflációs nyomástól tartani, így a korai kamatemelés esélye egyre kisebb. A pozitív információknak köszönhetően az utóbbi napok búkereskedései után némi emelkedést láthattunk a tengerentúli tőzsdén.
Az USA-ban tart a negatív hangulat a kamatemelés körüli aggodalmak miatt, míg a DAX index, a dollár, és a forint is hatalmas rallyt mutatott be, az euró gyengélkedésének köszönhetően.
A türelem fonala elszakadni látszik az EU-s pénzügyminisztereknél… Legalábbis erre utal az az ultimátum, amit Görögországnak adtak: vagy megteszik végre a szükséges lépéseket a hellének, vagy szedhetik a sátorfájukat. Ez éles, határozott fordulat az eddigi negédes hangulathoz képest.
A Moodish a konszenzussal összhangban nem változtatott Magyarország adósbesorolásán, és a hozzá tartozó kilátásokon. Július 10-én lesz esedékes az újabb felülvizsgálat.
Jövő héten elkezdődik az állampapír vásárlás, havonta 60 milliárd euró kerül elköltésre, s a program legalább jövő szeptemberig tart – végre világosabb a kép, már ami a QE-t illeti. Az EKB ülésének örültek a befektetők, ennek hála a DAX újabb csúcsra ugrott.
7%-os növekedést tűztek ki célul a kínaiak, amely az elmúlt 15 év legalacsonyabb várakozása. Az ázsiai piacok gyengültek a hírre, de alapvetően a lépés nem meglepő, hiszen várható volt, hogy az elmúlt 10 év 10% körüli növekedése után lassulni kezd a folyamat.
30%-ra emelte az ukrán jegybank az alapkamatot, a döntés a márciusi esetleges újabb IMF mentőcsomagot érintő döntést támogathatja. Eközben a negyedik legnagyobb ukrán pénzintézet, a Delta Bank fizetésképtelenné vált.
Négy hónappal meghosszabbítják a görög hitelcsomagot – ezt szavazták meg pénteken nagy arányban a németek. Ciprasz azt nyilatkozta, hogy mindent meg fognak tenni, hogy teljesíteni tudják a feltételeket. Látszólag tehát nagy az egyetértés, az összhang. A börzéket egyelőre nem kötik le a hellén események, inkább a kínai alapkamat 25 bázispontos csökkenésének örültek a befektetők.
Csupa jó hírrel gazdagodott a világ tegnap, aminek hála az amerikai indexek csúcsokig szaladtak. Kezdődött minden azzal, hogy egyes híresztelések szerint a görögök, mégis bevállalnának egy fél éves, átmeneti időszakot, mely alatt egy új keretrendszert alkotnának meg. Erre jöttek habként a ZEV által tegnap publikált hangulat index adatai, melyek folyamatos emelkedésről tanúskodnak. Az intézet szerint az európai mennyiségi bővítés indikálta a pozitív számokat.
Fél évre sem hajlandóak követni a szigort a hellének, azaz továbbra sem született egyezség a felek között. Ezt a fajta rugalmatlanságot a piacok nem szeretik, az athéni tőzsde hatalmasat siklott lefele a hírek hatására.
Bikapiac van. No meg tűzszünet. A papírokat pedig széttépték, legalábbis, ami az OTP-t, és a Richter-t illeti. A minszki megállapodás örömre lobbantotta a vevők szívét. Érdekes, pedig már túl vagyunk néhány megállapodáson, békén, amik után mégis háború következett. A hrivnya, és a rubel különösebben nem reagált a hírre, a befektetők mégis lecsaptak a tőzsdékre – megoldatlan görög helyzet ide, vagy oda.
Tegnap óta folynak Minszkben a tárgyalások, Franciaország, Németország, Ukrajna, és Oroszország részvételével. Kezdetben az egyeztetést nehezítette, hogy Putyin mereven kitartott álláspontja mellett. Ma délelőtt közel 16 órányi tanácskozás után, azonban bejelentették, hogy február 15-től életbe lép a tűzszünet Oroszország, és Ukrajna között.
A bankadó csökkentésének híre ráncba szedte a megfáradt börzéket, továbbra is tart a jó hangulat. Eközben ma beindul a nemzetközi tárgyalás daráló: porondon lesz a görög helyzet, de találkoznak a politikusok az orosz-ukrán feszültség miatt is, tehát több releváns információ alakíthatja majd az elkövetkezendő napok kereskedését.
A bankadót több lépésben fogja csökkenteni a kormány, 2016-ban 60 milliárd forinttal, míg a rá következő évben ismét egy kisebb összeggel. Az adó jelenlegi nagysága évi 144 milliárd forint. Az adónem alapja, és mértéke is átalakul. Emellett a kormány megpróbál tartózkodni az olyan intézkedésektől, amik gátolják a bankszektort. Mindezekért cserébe a hitelezés élénkítését várják. A közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor, Andreas Treichl az Erste Bank AG vezérigazgatója, és Suma Chakrabarti, az EBRD elnöke elmondták, hogy a magyar állam, és az EBRD 15-15% tulajdonrészt vásárol az Erste Bank Hungary-ben.
Az orosz-ukrán feszültségben továbbra sincs enyhülés, a görögök ügyében sem történt előre lépés, ráadásul gazdagabbak lettünk a Richter hatalmas veszteségével is. Szebben is el lehetne képzelni a hétkezdést…
A hidegháborús hangulat fokozódik, súlyosbodni látszik az ukrán-orosz helyzet. A NATO több, mint kétszeresére emeli, az azonnal bevethető katonák számát, Amerika egyre inkább azon morfondírozik, hogy támadófegyvereket szállítson Ukrajnának, míg Oroszország nehéz harcjárműveket küld Kelet-Ukrajnába. Kijevben a diplomáciai nagyüzem beindult, ég a kilincs a politikusok keze alatt. A fokozódó állapotokról a piac egyelőre nem vesz tudomást…
A görögök nyilatkozata alapján a tárgyalások az EU-val gyümölcsözően alakulnak. A hangsúly a görögök „szerint”-en van, ugyanis tegnap az EKB nem lacafacázott, este beszüntette a normál finanszírozást, és áttette a helléneket az ELA-ba, ami sokkal szigorúbb feltételeket teremt, például a refinanszírozási kamatláb február 11-től 0,5%-ról 1,6%-ra növekszik. Az üzenet tehát egyértelmű: ha kell a közös pénz Görögországnak, akkor jobb, ha nem húzogatja a látszólag alvó oroszlán bajszát.
Az MNB továbbra is egyre lazább monetáris politikáról kommunikál, azaz a kamatcsökkentés itt áll a küszöbön, erre csak ráerősített a jegybank elnökének, és a monetáris tanács egyik tagjának nyilatkozata, habként pedig megérkeztek a monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatójának szavai.
A görög pénzügyminiszter bizakodó nyilatkozata után (nemsokára megállapodás születhet, a befektetők vesztesége nélkül) a DAX index csúcsig szárnyalt. Ezzel párhuzamosan a kőolaj ára is emelkedni tudott, ami rántotta magával az amerikai tőzsdéket is. Az energetikai szektorok felértékelődve lőttek ki, az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően a távközlési cégek is rallyztak, és a pénzügyi szektor sem maradt le a felfelé ívelésben.
Az orosz jegybank meghökkentette a befektetőket, az alapkamatot 15%-ra csökkentette. A lépés hatására gyengülni kezdett a rubel, majd rendeződött a deviza árfolyama. A hírre adni kezdték az OTP, és a Richter papírjait. Eközben Görögországgal továbbra sincs rendben minden. Az első EU-s megbeszélés igaz barátira sikerült, de kiderült, hogy a hellének nem kérnek a mentőcsomagokból. Jó kérdés, hogy akkor vajon miből akarják visszafizetni a tetemes mértékű hitelüket? – Vélhetően erre a kérdésre még ők sem tudják a választ…
A görögöknél elmentek otthonról, a fehéroroszok a csőd szélén egyensúlyoznak, eközben Oroszországgal szemben újabb szankciók érkezhetnek – címszavakban a hét eseményei. A szerencse, hogy ezekre a hírekre nem különösebben reagálnak a fejlett börzék.
Szociális juttatások, minimálbér emelése, privatizáció leállítása – néhány intézkedés, melyeket Ciprasz, a hétvégén megválasztott elnök hozott Görögországban, s melyekre 10%-os zuhanással reagált a görög tőzsdeindex. Ez talán annak fényében nem is meglepő, hogy a nehezen elért költségvetési egyensúly a fentiek miatt veszélybe kerülhet.
Oroszországot leminősítette az S&P hitelminősítő, a Richter megállapodást kötött a Bayerrel, hazánkban veszik a Magyar-Telekomot, és az OTP-t – na ilyen, egy sűrű hétkezdés.
Bejött a papírforma Görögországban, a hétvégi választásokon nagy fölénnyel nyert a Sziriza. 149 helyet szereztek meg, így valamiféle koalícióra lesz szükségük, az abszolút többség eléréséhez, ez valószínűleg nem fog problémát okozni. Alekszisz Ciprasz a párt vezetője újra kívánja tárgyalni a hitelfeltételeket, miközben a görög állam a február küszöbén toporog, amikor 3,7 milliárd eurót kell visszafizetnie. Hitel nélkül ez nem fog menni, így kérdéses, hogy hogyan alakulnak a tárgyalások, az európai intézményekkel.
A nagy mágus elvarázsolta tegnap a piacokat! Mario Draghi bejelentése megpezsdítette a világ tőzsdéit. Az EKB döntött, a várakozásoknak megfelelően. Havi 60 milliárd eurót költenének államkötvényekre. A program addig tartana, míg a kijelölt 2%-os inflációs cél nem teljesül. Eközben Görögországból a Sziriza párt előnyéről szóló hírek érkeznek. Vasárnap minden eldől, s korántsem mindegy sem az euró, sem Európa szempontjából, hogy hogy végződik a választás.
