A spanyol szocialista párt a PSOE és a Podemos sem támogatja a győztes konzervatív Néppárt kormányalakítási szándékát és a miniszterelnök újraválasztását. Utóbbi személyéről parlamenti szavazást januárban tartanak majd, első körben abszolút többségre lenne szükség a megválasztásához, azonban ez a jelenlegi felállás szerint valószínűtlen. Második körben már egyszerű többség is elég lenne, de a kormányzás nehezen fog működni a többi párt támogatása nélkül, hiszen a 350 helyből csak 123-as szerzett a győztes párt, vagyis még egy nagy pártra szüksége lenne a stabil kormányzáshoz. Ezek a fejlemények bizonytalansággal töltik el a piacokat.
A nyersanyagok továbbra sem állnak valami fényesen. A kőolaj például 11 éve nem látott mélypontra zuhant, egyszóval az eladói nyomás határozottan tartja magát. Ráadásul Amerikában az olajfúró eszközök száma növekedett, ami a kínálati oldalt erősíti tovább.
A jókedv lufija kipukkadt a tengerentúlon. A nyersanyag árak zuhanása magával rántott több szektort is. Az olaj hat, míg az arany hét éve nem látott mélypontot ért el tegnap.
Hét év után a Fed tegnap 25 bázispontos kamatemelésről döntött, így véget ért a monetáris lazítás időszaka a tengerentúlon. A jegybank elnöke Janet Yellen kihangsúlyozta, hogy a monetáris politika továbbra is támogató marad, s nem kell gyors kamatemelési ciklustól tartani. A befektetők és a piacok már beárazták ezt a forgatókönyvet, így a főbb indexek még emelkedni is tudtak a bejelentést követően.
Hét év után ma este nyolckor a Fed döntéshozók 25 bázisponttal 0,5%-ra emelhetik az alapkamatot. A kamatdöntést követően fontos lesz a Fed kormányzóknak, hogy hogy alakul a kamatpálya. Ugyanis, ha ez megemelkedne, akkor negatívan érintené a feltörekvő piacok devizáit, így a forintot is.
Az MNB egy nappal a Fed döntése előtt ülésezik. A jegybank valószínűleg érintetlenül fogja hagyni az 1,35%-os alapkamatot, ám a nem konvencionális lazító lépéseket illetően akár bejelentésekkel is számolhatunk.
5%-ra csökken az új lakások ÁFÁ-ja. Ez mintegy 0,1% GDP arányos kiesés a költségvetésnek. Az intézkedés hatalmas lépést jelent az ingatlanfejlesztőknek, hiszen ez kb. három millió forintos csökkenést jelenthet egy új lakás árában (ha 17 milliós átlagárral számolunk). Piaci értesülések szerint a CSOK-ot is duplájára emelné a kormány. Azaz szinte minimális önerővel lehetne új lakáshoz jutni, ami nemcsak az új lakások építését, de a lakáshitelezést is jelentősen fellendítené.
Négy hónapos mélyponton a forint. A hazai fizetőeszköz árfolyama elérte a 318-as szintet. A régiós devizákkal összhangban változott a kurzus, de jól látható, hogy a gyengülés hátterében más is állhat – talán épp a jövő hétre tervezett nem konvencionális lépések bejelentésétől tart a piac.
Ewald Nowotny, az EKB kormányzótanácsának tagja szerint a jegybank jelenlegi monetáris politikája megfelelő, és picivel a 2%-os inflációs cél alatt maradhatnak. A piac által várt nagyobb mértékű lazítás után úgy látszik, hogy még inkább próbálják a kommunikációval hűteni a kedélyeket.
A Richter bejelentette, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) befogadta a cég által bioszimilárisként kifejlesztett pegfilgrastim törzskönyvezési kérelmét, amelynek referencia terméke az Amgen cég Neulasta márkanevű gyógyszere. A bioszimiláris pegfilgrastim a Richter saját fejlesztése. A pegfilgrastim az emberi granulocita kolónia stimuláló faktor pegilált származéka, amelyet a daganatos betegeknél alkalmaznak a kezelésükkel együtt járó egyes mellékhatások csökkentésére.
Az Opec meglepte a piacokat. Ahelyett, hogy a konszenzussal összhangban szinten tartotta, vagy csökkentette volna a kvótát inkább 1,5 millió hordóval megemelte a napi 31,5 millió hordós kitermelést. A hír hallatára mérsékelten reagált az olaj, padlóra került ugyan, de nem egyenes arányban a fenti bejelentés súlyával.
A csalódásé volt a főszerep a piacokon. Mario Draghi ugyanis a vártnál kevesebbet jelentett be. Az első hangulatrontó bejelentés az volt, hogy nem a hatvan milliárd eurós programot érintik a változások, hanem a kötvényvásárlási programot tolják ki fél évvel, amin ráadásul még később pluszban is módosíthatnak, amennyiben a 2%-os infláció elérhetetlennek tűnik. A keserű pirula csak ezek után érkezett, hiszen Janet Yellen újra utalt, s ki is állt a fenyegetően közeledő decemberi kamatemelés mellett.
Ma minden szem az EKB-ra szegeződik. A piacnak határozott elvárásai vannak: a legalább tíz pontos betéti ráta csökkentése mellett, az eszközvásárlási program kibővítését is várja. Eközben Janet Yellen kiállt a decemberi kamatemelés mellett, amire a Bézs könyvben szereplő értékek is ráerősítettek.
Két hét múlva jön a Fed kamatdöntő ülése, igaz a befektetők szeme most leginkább a holnapi EKB-s tanácskozáson függ. Amennyiben tíz bázispontnál nagyobb mértékben csökkentenék a betéti rátát, úgy igazi öröm robbanhatna ki a piacokon, a befektetők körében.
1999 óta először módosított az IMF az SDR devizakosár összetételén. A korábban megjelent híreknek megfelelően a jüan új tagként bekerült a devizakosárba, amely így már 5 tagúra bővült. Ráadásul a jüan egyből 10,92%-os súlyt kapott, és ezzel a harmadik legjelentősebb komponens lett megelőzve a fontot és a jent is. A jüan bekerülésének legnagyobb vesztese az euró, melynek súlya több mint 6 százalékponttal csökken 30,93%-ra. A jüan technikai értelemben 2016 októberétől válik a fizetőkosár részévé. A mostani döntés rendkívül fontos lépés a kínai gazdaság és pénzügyi rendszer globális integrálásában.
A Black Friday tavaly jobb számokat hozott, ez a pénteki nap konklúziója. Míg a tavalyi esztendei 11,6 milliárdos értékesítéssel szemben az idei szám 10,4 milliárdra zsugorodott. Ugyanakkor az online értékesítések 14%-kal gyarapodtak, amiknek 57%-át mobilról intézték a vásárlók.
A kereskedők nagy reménységekkel néznek szembe a mai nappal, hiszen ma van a „Black Friday”. 99,8 millió vásárlót várnak a tengerentúlra – a piaci konszenzus szerint, ami azt jelenti, hogy minden harmadik ember vesz valamit.
A mai napon a pulykák nagy bánatára az amerikaiak ünnepelnek. A Hálaadás miatt irány nélkül maradnak a tengerentúli börzék, míg holnap is csak rövidített lesz a kereskedés. Ami mindenképp érdekes lehet az a „Black Friday”, de az ezzel kapcsolatos számokra jövő hétig várni kell.
Itthon jó hírrel örvendeztette meg a gazdasági miniszter az OTP tulajdonosokat. A 45 százalékos plafon bevezetésével a jövő évi bankadóra, az OTP-re eső adó mértéke nem 18 Mrd forintra, hanem 13 Mrd forintra csökkenhet.
Korán reggel a várakozásoknak megfelelő harmadik negyedéves véglegesített német GDP adat érkezett. Az év/év alapú mutató 1,7%, míg a negyedév/negyedév alapú 0,3%-ot mutatott.
Stanley Fischer, a Fed alelnöke tegnap azt mondta, hogy a jegybank mindent megtett annak érdekében, hogy felkészítse a piacokat a várhatóan decemberben bekövetkező, kamatemelési lépésre. A jegybankárok természetesen dönthetnek másképp, amennyiben ezt indokolni fogják az addig beérkező makrogazdasági adatok.
Tegnap publikálta a Fed az októberi ülésének jegyzőkönyvét, amelyből kiderült, hogy a jegybankárok kilenc éve először járnak a legközelebb a kamatemeléshez. „A résztvevők többsége arra számít, hogy a kamatemelés feltételei teljesülnek a következő ülésig”. – Ami ugye december 15-16-án lesz esedékes, ahogy egyébként ezt már a Fed előre jelezte. Természetesen a döntés nem automatikus, amennyiben negatív adatok érkeznek úgy a bankárok is határozhatnak másképp, viszont a jegyzőkönyv szerint ehhez „váratlan sokkeseménynek” kellene történnie.
Ma nem jelent meg fontosabb adat Ázsiából, viszont a BoJ holnap tartja kamatdöntő ülését. A piaci várakozás, hogy a jegybank változatlanul hagyja a 80 ezermilliárd jen összegű eszközvásárlási programját és csak az év utolsó hónapjában jöhet további lazítás.
Nincs akadály, lehívhatják a görögök a 2 milliárd eurós hitelüket. A megegyezés ma hajnalban megszületett a további reformok tekintetében is, így már csak az eurózónás pénzügyminisztereken van a sor, akik pénteken áldásukat kell, hogy adják a megállapodásra.
A japán döntéshozókon egyre nagyobb a nyomás a harmadik negyedéves GDP adat után, ugyanis az évesített érték 0,8%-os mínuszt mutatott a várt 0,2%-os visszaesés helyett. A ludas a tőkeberuházások vártnál lényegesen nagyobb visszaesése volt (-0,4% helyett -1,3%), de a belső fogyasztás terén is voltak kérdőjelek. A csütörtöki kamatdöntés így még érdekesebbnek ígérkezik.
Ma hajnalban megérkeztek az OTP számai. Meglepetésnek tekinthető a román akció, amely prudens céltartalékolással 25,5 milliárdos költséget hozott a devizahitelek átváltásán. Ez abban az esetben reális, ha mindenki él az OTP által felkínált lehetőséggel. Hazánkban ezzel lezárult a devizahitel probléma korszaka. Sőt, az első negyedévben az NPL állományból kikerült 29 milliárd forintnyi nem fizető adós is visszakerült, egy projekt hitellel egyetemben. Ennek köszönhetően itthon újra emelkedett az NPL ráta 13,8 százalékra, de ha az egyszeri tételektől eltekintünk, akkor csökkenő pályát láthatunk a kétes kintlévőségek képződésében. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy itthon 3,7 százalék körül stabilizálódik a kamatmarzs.
A tegnapi kínai vásárlási lázat kihasználva 14,3 milliárd dolláros árbevételt ért el az Alibaba, ami magasan felülmúlja a tavalyi, 9 milliárd körüli árbevételét. Az Alibaba számai alapján kimondottan erős volt a kereslet a gazdasági növekedési aggodalmak ellenére is.
Kínában a kiskereskedelmi forgalom októberben 11 százalékkal bővült a konszenzusban szereplő 10,9 százalékkal szemben Ugyanakkor az ipari termelés 5,6 százalékkal bővült csak, miközben 5,8 százalékos bővülést várt a piac. 2010 elején ez még 20 százalék volt. Azóta csökken, és ezzel újabb lokális mélypontot ütött.
A Reuters értesülései szerint (EKB jegybankárokra hivatkozva) a következő kamatdöntő ülésen a testület nem 10, hanem 20 bázisponttal vághatja a betéti rátát. Az indoklás arra hivatkozik, hogy a 10 pontos vágást már beárazta a piac, így nem tudnának vele akkora hatást elérni, mint amit szeretnének.
A korábbi stabilról pozitívra módosította a BA1 besorolásunkhoz tartozó kilátásokat a Moody’s. Így, amennyiben tovább csökken az államadósság, a devizakitettség, valamint a költségvetési hiányt továbbra is kordában tudja tartani a kormány, akkor akár már tavasszal megérkezhet az egyébként a piaci szereplők által már régóta várt felminősítés.
A MOL ma hajnalban publikálta negyedéves számait. A gyorsjelentés olaj lehet a jó hangulat tüzére. Az amortizációval módosított üzemi eredmény rekord értékre, 198,7 milliárd forintra ugrott, ami a nagyon erős finomítói szegmens teljesítményének köszönhető. Itt egyrészt magas finomítói marzsot, másrészt növekvő volumeneket láthattunk (+5%). Ugyanakkor a kutatás termelés szegmens esetében a csökkenő árak és a kicsivel kisebb volumen mintegy 30 százalékkal csökkentette a tisztított eredményt. A kurdisztáni Akri-Bijeel blokkal kapcsolatban nem történt leírás, és mivel az adóterhelés is alacsonyan alakult, a publikált eredmény közel háromszorozódott 91,3 milliárd forintra.
Decemberben jön a kamatemelés – gyakorlatilag ezt mondta tegnap Janet Yellen. A piaci reakciók pedig nem maradtak el. Az elemzők már 60%-ot adnak a kamatemelés lehetőségének a Fed fund futures-ek alapján. A hírre a dollár erősödni, míg a forint gyengülni kezdett.
A vártnál sokkalta jobb Richter eredménnyel gazdagodtak a befektetők, ma hajnalban. A tisztított üzemi eredmény több, mint 100%-kal növekedett, amely jócskán felülmúlja az elemzői konszenzust. A várakozást ugyan a veszteségek meghaladják: 13,8 milliárd forint pénzügyi veszteség keletkezett az oroszországi kintlévőségekből.
A gyorsjelentési szezon hazánkat is eléri holnap: hajnalban a Richter, míg este a Magyar Telekom publikálja negyedéves számait. A rubel zuhanórepülés szerű gyengülése miatt nem kevés veszteséget könyvelhet el a Richter, és a Telekomnál is csökkenésre lehet számítani a megemelkedő amortizáció miatt.
Törökországban sikeresen zárultak a választások, s a 2002 óta Erdogan államfő nevével fémjelzett párt szerzett többséget. Ezzel csökkent a politikai bizonytalanság, ami a török líra árfolyamán is jól látszik.
Az OTP tartotta lázban tegnap a befektetőket. Az állam által eladásra kínált 14,092 millió darab részvény aukciója sikerrel zárult, az átlagárfolyam 5322 forint lett. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tájékoztatása szerint közel kétszeres volt a túljegyzés. Egyébként 4642 forinton voltak nyilvántartva az eladásra kínált részvények, így közel 10 milliárd forinttal többért sikerült az OTP papírjait értékesíteni.
14,09 millió darab, piaci árfolyamon közel nyolcvan milliárd forintnyi OTP részvényt értékesítenek ma – ez a hír tartja lázban a befektetőket. A részvény darabszáma gyakorlatilag megegyezik a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő csomagjával, így valószínűsíthető, hogy az állam adja el OTP részesedését.
Újra itt a „nagy nap”, a Fed ismét ülésezik. A döntés talán nem is annyira tartja lázban a piacokat, hiszen várhatóan továbbra sem lesz kamatemelés, mint a hozzá fűzött kommentár, ami már adhat némi plusz információt a jövőbeli terveket illetően. Nagy meglepetés lenne, azonban a „másik” véglet, azaz ha a Fed határozottan tavaszra tolná a lépést.
A kínai ipari vállalatok profitja szeptemberben 0,1%-kal csökkent, ami némi megnyugvást jelent az augusztusi 8,8%-os zuhanást követően. Eközben a kínai jegybank újabb likviditást nyújtott 7 napos repo keretében a pénzügyi intézmények számára.
Pénteken nemzeti ünnepünk miatt lemaradtunk a világ piacainak rally-járól. A száguldás Mario Draghinak volt köszönhető, aki az EKB ülésen ugyan túl sok konkrétummal most sem szolgált, mégis a megszokottnál bőbeszédűbb volt. Egyrészt megígérte, hogy decemberben felülvizsgálják az eszközvásárlási program keretösszegét, másrészt elárulta, hogy a kamatdöntő ülésen felmerült a betéti ráta további csökkentése.
Mario Draghi szavaira figyel ma a világ, hiszen az EKB ülése előtt állunk. A piac egyértelműen iránymutatást vár, elsősorban az eszközvásárlási programmal kapcsolatban. Kérdés, hogy a mai tárgyalás kitér-e majd a részletekre.
Ma Opec találkozó lesz Bécsben, a nem OPEC tagállamok képviselőivel. A kőolaj árfolyamának stabilizálása lesz a téma, de az OPEC vezetők előre tisztázták, hogy semmilyen a kitermelésüket negatív értelemben érintő ötletre nem vevőek. A cél ugyanis a piaci részesedés visszaszerzése. A tárgyalásra az azeriek, és a norvégok részvétele nélkül kerül sor.
Kamatdöntő ülést tart ma az MNB, de a konszenzus nem számít változtatásra, annak ellenére sem, hogy a világban (Fed, EKB) továbbra is a monetáris politika lazítása a jellemző.
A ma hajnalban megjelent adatok alapján a kínai GDP a harmadik negyedévben 6,9%-kal bővült, ezzel kismértékben, de felülmúlta a 6,8%-os konszenzust. A hivatalos 7%- os növekedési célt, azonban így sem érte el. A szolgáltató szektor 8,4%-os emelkedést mutatott, ami pozitív irányú szerkezetváltásra utal, és így már a GDP több mint felét ez a szektor adja.
Emelkedett az ázsiai részvénypiac, melyet részben a továbbra is pozitív részvénypiaci hangulatnak köszönhetjük, részben pedig annak, hogy a piaci szereplők egyre erősebben bíznak abban, hogy a kínai kormány reformintézkedéseket fog bejelenteni az állami tulajdonú vállalatok esetében.
A Fed tegnap publikálta a Bézs könyvet, mely szerint a tizenkét régióból kettőben (Richmond, Chicago) lassult a gazdasági növekedés, Kansas-ben pedig a gazdasági aktivitás csökkenése tapasztalható. A fentiek után talán nem meglepő, hogy a piac áprilisra árazta át a kamatemelést.
A szeptemberi adatok alapján a kínai infláció 1,6% lett, a múlt havi 2,0%-hoz és a várt 1,8%-hoz képest. Részben továbbra is az alacsony energiaárak miatt, a tegnapi rendkívüli import visszaesést követően azonban már sejteni lehetett, hogy az infláció is elmaradhat majd a várakozásoktól. Ugyanakkor az alacsony infláció azt is jelenti, hogy további tere van a jegybanknak. A piacnyitás érdekében Kína jüanban denominált államkötvény kibocsátásra készül Londonban, ami az első ilyen eset lenne.
3,7%-ot esett a kínai export, amely kisebb mértékű visszaesés, mint amivel a befektetők számoltak, emellett az import a konszenzustól eltérően nagyobb mértékben csökkent. Így a többlet összességében 12 milliárd dollárral több lett a vártnál. A hírek bár pozitívak az ázsiai indexek mégis lejtmenettel reagáltak.
A világ tőzsdéinek hangulatát a Fed jegyzőkönyve alakította, melyből a sorok között olvasva arra lehet következtetni, hogy a kamatemelési ciklus a jövő évre fog tolódni.
A német gazdasági adatok villámcsapásként söpörtek végig a piacokon. Augusztusban a várt 1,2%-os visszaesés helyett 5,2%-kal lassult az export hó/hó alapon, míg az import ugyancsak 1,2%-os mínusz helyett 3,1%-os visszaesést könyvelt el.
Az MNB a korábbi híreknek megfelelően az eddigi választható 2-5% tartalékolás helyett december 1-től egységesen 2%-ot ír elő a bankok számára. Bár maga a csökkentés nem volt váratlan lépés, az időzítés korainak tűnik. A hír enyhén negatív a bankok számára, hiszen a likviditást a jövőben kicsit kedvezőtlenebb feltételek mellett kell kezelniük.
A laza jegybanki monetáris politika szárnyakat adott a részvénypiacoknak, az egész világon. Egyre többen márciusra datálják a Fed kamatemelését, az EKB háza táján az eszközvásárlási program kibővítéséről "suttognak", és a BoJ esetében is további intézkedésekre lehet számítani.
Miután pénteken publikálták az extra gyenge amerikai munkanélküliségi adatokat két kézzel kezdték szórni a befektetők előbb a dollárt, aztán a részvénypiacokat sem kímélték. Ám, a fordulópontig nem kellett sokat várni, hiszen a kollektív rádöbbenés megtörtént, miszerint a rossz adat miatt tovább tolódhat a Fed kamatemelése, ami végtére is jó hír, így ezek után venni kezdték a tőzsdéket, egészen a pozitív tartományig rántva a mutatókat.
A hongkongi tőzsdén legjobban a kaszinóüzemeltető vállalatok szerepeltek, miután olyan hírek jelentek meg, hogy a kínai kormány támogatná a makaói turizmust, ezen keresztül élénkítené a kaszinók forgalmát is, ami az utóbbi hónapokban erőteljesen visszaesett. A kínai kormány más fronton is igyekszik élénkíteni a gazdaságot, a jelzáloghitelek enyhítésén túlmenően az autóvásárlásokat is igyekszik ösztönözni.
Stabilizálódni látszik a kínai beszerzési menedzser index értéke. A hivatalos, állami PMI értéke 49,8 pontra emelkedett a múlt havi 49,7 pontról, a független, Caixin PMI értéke pedig 47,2 pontra emelkedett a múlt havi 47,0 pontról. Mindkét esetben stagnálásra számítottak a piaci szereplők. A stabilizálódás pozitív jel, ugyanakkor továbbra is a kontrakciós tartományban vagyunk.
Japánban mind az ipari termelés, mind az augusztusi kiskereskedelmi forgalom a vártnál gyengébben alakult. Év/év alapon az ipari termelés mindössze 0,2%-kal bővült, míg a várakozás 1,8% volt. A kiskereskedelmi forgalom hó/hó alapon nem emelkedett, miközben a piaci várakozás 0,5% volt. A gyenge japán adatokat követően a JPMorgan arra számít, hogy az ázsiai szigetország recesszióba süllyedhetett a harmadik negyedévben.
A gazdasági miniszter elmondta, hogy a Magyarországon készült motorok nem érintettek a botrányban, viszont az indirekt hatás akár 0,3-0,6 százalék is lehet a GDP-re, hiszen az ipari termelés 22,2 százalékát adja az autóipar, miközben az export aránya 10 százalék. Más nyilatkozatok alapján pedig állítólag 2 millió motor érintett. Elég nagy tehát a bizonytalanság.
A függetlenségpártiak nyerték a katalán választást, azonban abszolút többséget nem sikerült szereznie az Együtt az igenért tömörülésnek. De a szintén függetlenségpárti Népi Egységgel együtt már megvan a szükséges többségük az elszakadáshoz. A koalíciós egyeztetést nehezíti, hogy egyedül Katalónia függetlenségében van egyetértés a két párt között. A végeredmény gyakorlatilag pontosan megegyezik az előzetes felmérésekkel. A spanyol kormány a szavazás eredményétől függetlenül ragaszkodik az egységes Spanyolországhoz és eszében sincs hagyni a legerősebb gazdasági tartományt függetlenedni.
A jegybank tegnapi bejelentése szerint megváltozik az egynapos (overnight, O/N) kamatfolyosó, ugyanis 25 bázisponttal lejjebb tolódik. Ennek megfelelően a jegybanki O/N betétre fizetett kamat 0,1%-ra, miközben az O/N hitelre fizetett kamat 2,1%-ra csökkent. Ezzel összhangban a kéthetes betétek kamatának elméleti alja is 0,1%-ra csökkent (0,35%-ról). A lépést így további lazító intézkedésként lehet értelmezni. Továbbá a döntés az önfinanszírozási programot is támogatja, és a bankokat ösztönzi az ebben való aktív részvételre. A közleményben kiemeli a jegybank, hogy amennyiben az alkalmazkodás nem lesz megfelelő, készek további lépéseket tenni. Ezekkel párhuzamosan a Monetáris Tanács a hetente meghirdetett, likviditásnyújtó fedezett hiteleszközeinek feltételrendszerét is módosította. A jelenlegi kéthetes futamidejű hitelt egyhetes futamidejű fedezett hitel váltja fel, melynek kamata alapkamat (1,35%) + 25 bázispontra csökken. Mindeközben a hat hónapos futamidejű hitel helyett a Nemzeti Bank három hónapos futamidejű fedezett hitelt vezet be. Nagy Márton, az MNB alelnöke emellett azt is megjegyezte, hogy a kötelező tartalékrendszer átdolgozásán is gondolkodnak, mely közeledhet az EKB gyakorlatához (ott egy ráta van, nem kettő).
A Volkswagen botrány egy része lezárult azzal, hogy Martin Winterkorn távozott a cég éléről. Várhatóan pénteken nevezhetik ki az új vezérigazgatót, a posztra jelenleg két jelölt pályázik. (A Porsche vezére, Matthias Müller, és a Volkswagen márkáért felelős vezető, Herbert Diess.) A Fitch negatív kilátást
fogalmazott meg az autógyártó jelenlegi „A” hitelminősítésére. A lépést a dízel autók körüli botránnyal indokolták, ami jelentős bírságot és reputációs veszteséget okozhat.
A világ tőzsdéire rányomta negatív bélyegét a tovább dagadó Volkswagen botrány. Az autógyártó közleménye szerint ugyanis összesen 11 millió autót szereltek azzal a dízelmotorral, ami megbukott az amerikai vizsgálatokon, igaz a többségénél nem okoz problémákat a szoftver. A vállalat a várt költségek miatt 6,5 milliárd euró (7,3 milliárd dollár) céltartalék képzéséről döntött, ami miatt felül kell vizsgálniuk a 2015-ös eredményvárakozásokat is. A most megképzett céltartalék azonban eltörpül a potenciális teljes költségekhez képest, hiszen csak az USA-ban 18 milliárd dolláros bírságot is kiszabhatnak a cégcsoportra.
Az S&P megerősítette Magyarország BB+ besorolását, a kilátásokat pedig stabilan hagyta. A hitelminősítő szerint a növekedés az elkövetkező években a régión belül nálunk lehet a legalacsonyabb. A GDP arányos államadósság pedig idén év végére meghaladhatja a tavalyi 76,9%-ot.
A Fed, a piaci várakozásoknak megfelelően nem emelt kamatot. Janet Yellen, azonban kihangsúlyozta, hogy a Fed még idén kamatot fog emelni, amennyiben a gazdasági kondíciók lehetővé teszik a lépést. A decemberi kamatemelés esélye 60% volt tegnap, mára ez az érték lecsökkent 44%-ra.
A Fed döntésére várnak a piacok. Az egység kézzel tapintható, sem a börzék, sem az elemzők nem számítanak kamatemelésre. Erre a várakozásra ráerősített a tegnap publikált amerikai inflációs adat is.
Egy nap, és minden kiderül, legalábbis, ami a Fedet, és a lehetséges kamatemelést illeti. A piaci várakozások most erősen afelé tendálnak, hogy nem lesz szeptemberi kamatemelés. Az elemzők véleménye is ezt erősíti meg. A szeptemberi emelés valószínűségének előrejelzése egyébként 32%, míg a decemberié 62%.
A kínai központi kormány 157 milliárd dollárnak megfelelő fel nem használt jüan forrást vett vissza az önkormányzatoktól, melyet újra fognak osztani és valószínűleg gazdaságélénkítésre fognak felhasználni infrastruktúra fejlesztési projekteken keresztül.
A végleges adatok szerint júliusban év/év alapon stagnált az ipari termelés Japánban, míg korábban az előzetes adatok még 0,2%-os növekedést mutattak. A hétvégén megjelent kínai adatok meglehetősen vegyesek lettek, de összességében ismét felerősítették a növekedési félelmeket. Augusztusban a kiskereskedelmi forgalom 10,8%-kal bővült, míg a várakozás 10,6% volt. Az ipari termelés viszont lényegesen elmaradt a várakozásoktól. Mindössze 6,1% volt a bővülés mértéke, míg a piac 6,5%-os bővülésre számított. A piaci hangulatot az sem javította, hogy a kormány ismét ígéretet tett arra, hogy az állami vállalatok hatékonyságát javítják.
Megfontolhatják Magyarország államadósságának felminősítését - ez szerepel a Moody's legfrissebb elemzésében. Ehhez persze kiszámítható gazdaságpolitika, pozitív növekedési kilátások, és csökkenő államadósság szükséges.
A kínai infláció 2,0% lett augusztusban, szemben a várt 1,8%-kal. - Eközben tovább enyhítették a jüanhoz hozzáférés korlátait, ugyanis megnyitották az onshore reminbi (jüan) piacát a világ jegybankjai számára, akik így könnyebben tarthatják devizatartalékuk egy részét reminbiben. A piacnyitás nagyon fontos lépés abban a folyamatban, hogy a jüan az IMF tartalék devizakosár részévé váljon.
A kínai részvénypiacot elsősorban az újabb kormányzati intézkedéssel kapcsolatos spekulációk hajtották. A pénzügyminisztérium be is jelentette, hogy az adók és díjak enyhítésén dolgoznak, valamint felgyorsítanak néhány jelentősebb építési projektet. A Nomura szerint a második félévet a fiskális reformok fogják dominálni Kínában.
A MOL ma reggel jelentette be, hogy jelentősen kisebb az Akri-Bijeel blokkban a kőolaj mennyisége, ezért csökkenti a kutatási aktivitását a mezőn. A cég a kitermelhető szénhidrogénvagyonra vonatkozó becslését mintegy lenegyedelte, és felhívta a figyelmet, hogy a lépés kapcsán jelentősebb egyszeri negatív tétel fog megjelenni a harmadik negyedéves eredményben.
A kínai statisztikai hivatal lefelé módosította a 2014-es GDP értékét. A módosítás szerint a kínai GDP csak 7,3%-kal növekedett, míg korábban 7,4%-ot közöltek. A pénzügyminiszter hétvégi beszédében megerősítette, hogy az idei évre továbbra is 7%-os növekedést várnak. Eközben a kínai értékpapír felügyelet szerint a tőkeáttételek nagy része már leépült, így mára egy sokkal stabilabb piac jött létre.
Mario Draghi varázslatos csütörtököt szerzett a befektetőknek. A kiterjesztett kötvényvásárlás, mellett a csökkentett inflációs prognózis, és az ahhoz kapcsolható további lazítási „vágyak” megnyugtatták a piacokat. Igaz tények nem hangoztak el, de a csökkentett növekedési jelzésre azonnali volt a reakció, így a hitelesség nem csorbult, s végre nem láthatóak időhúzásra utaló jelek sem.
A mai EKB ülésre figyelnek a befektetők. Egyes elemzők ugyanis már azon spekulálnak, hogy a varázsló, Mario Draghi utalást tehet további monetáris lazításra a gyenge inflációs nyomás, és a szintén gyenge BMI adatok miatt.
A világ egyik legnagyobb index szolgáltatója, az MSCI bejelentette, hogy sem a kínai részvények megnövekedett volatilitása, sem pedig a kínai hatóságok közvetlen részvénypiaci intervenciója nem akadálya annak, hogy a kínai „A” részvények bekerülhessenek a feltörekvő piaci részvényindexbe. A döntés meghozatalakor a piac nyitottságát fogják figyelembe venni.
A kínai termelői beszerzési menedzser index a júliusi 50 pontról a várakozásokkal összhangban 49,7 pontra csökkent. Az 50 pont alatti indexérték gazdasági visszaesést jelez. A szolgáltató szektorban is visszaesés volt tapasztalható. A korábbi 53,9 pontról 53,4 pontra esett vissza.
Rendkívüli kormányülést tartottak Kínában a hétvégén. Ezen a miniszterelnök a gazdasági növekedés ütemét ésszerűnek nevezte és véleménye szerint a kormány képes kezelni a kockázatokat. Az elmúlt hetek tőkepiaci turbulenciáit pedig igyekezett inkább külső tényezőknek tulajdonítani. Hangsúlyozta nincs szükség a jüan további leértékelésére, de új beruházási és finanszírozási formák bevezetését tartja szükségesnek.
Nem tartogattak túl sok izgalmat a tengerentúli börzék pénteken. Szűk sávon belül mozogtak, oldalaztak a kereskedés végéig. A Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi index augusztusi végleges értéke 91,9 pontra esett a várt 93 ponttal szemben. Jackson Hole-ban Stanley Fischerre irányult a befektetők figyelme. A Fed alelnöke nyitva hagyta a szeptemberi kamatemelés kérdését. Elmondta, hogy nem az első időpont a lényeges, hanem, hogy az azután következő lépéseket csak nagyon lassan fogják végrehajtani. Az átmeneti megtorpanást követően pedig gyorsulni fog az infláció – fejtette ki az alelnök az inflációval kapcsolatos véleményét.
A DAX 0,17%-os esésével kilógott az emelkedő indexek hétzáró sorából, pénteken. Az EKB elnök helyettese, Vitor Constancio szerint sikerült a kibocsátási rést csökkenteni a monetáris politika eszköztárával, továbbá a 2%-os középtávú inflációs cél elérésére is egyre nagyobb az esély. A reggeli német kiskereskedelmi adat a várt 1,5% helyett 3,3% lett. A nap folyamán az eurózónás augusztusi inflációs adatra lesz érdemes figyelni, amitől elemzők 0,1%-os növekedést várnak.
Erősödéssel zárt, majd kezdett a forint, az euróval szemben. Pénteken 314-en fejezte be a hetet az árfolyam, míg a ma hajnali kereskedésben az izmosodó trendet folytatta tovább.
A várakozásoknak megfelelően Vassziliki Tanu lett Görögország ideiglenes miniszterelnöke. Az új választások esetén egyre nehezebben áll össze a fejekben egy koalíciós kormány, mivel Ciprasz kijelentette, hogy a Sziriza nem működik együtt a konzervatív Új Demokráciával vagy a Pánhellén Szocialista Mozgalommal sem. Az eurózóna tagságot támogató To Potami balközép párttal való egyezkedés pedig fel sem merülhetett.
A kínai jegybank 140 milliárd jüan, átszámítva 21,8 milliárd dollárnyi többletlikviditást biztosított a pénzügyi rendszer számára a tegnapi piaczárást követően. A többletlikviditás rövidtávú, mindössze 6 napos futamidejű. Egyes információk szerint ma további 150 milliárd jüan értékű forrást biztosított a jegybank szintén rövid repok formájában.
A kínai jegybank tegnap huszonöt bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Így az egy éves hitelkamat 4,6%, míg a betéti ráta 1,75% lett. Ezzel párhuzamosan a kötelező tartalékrátát is csökkentették ötven bázisponttal. A tartalékráta csökkentését széles körben várta a piac, viszont a kamatvágás valamennyire váratlannak számított. November óta ez volt a jegybank ötödik kamatvágása. A bejelentésre elsősorban a bankpapírok reagáltak emelkedéssel. A piaci várakozások szerint a jegybank a közeljövőben további lazító intézkedésekről dönthet, ami akár ismételten érintheti a kamatot és a tartalékrátát is.
150 milliárd jüannal növelte a banki likviditást a kínai jegybank, hét napos repo eszköz segítségével. A likviditásbővítés lehetett a beharangozott újabb mentőcsomag első része. A piaci várakozások szerint hamarosan ennél is többet tehet majd a jegybank, ötven bázisponttal vághatja a kereskedelmi bankokra vonatkozó kötelező tartalékrátát.
Csütörtökön lemondott tisztségéről Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök. Ezek után az előrehozott választások időpontját találgatják a piacok. Valószínű, hogy szeptember 20-án fogják megtartani a megbeszélést, hiszen a görög választási feltételek szerint az elnök a többi parlamenti párttal tárgyal arról képesek-e együtt dolgozni, kormányt alakítani. Hab a tortán, hogy Ciprasz pártja a sziriza kétfele szakadt, a kilépő 25 politikus pedig egy új pártot szeretne alapítani.
Jó hírek érkeztek a görögök háza tájáról. Az EKB 89,7 milliárd euróra mérsékelte az ELA keretét a csökkenő kereslet miatt. Ebből jól látszik, hogy a hellén bankok működése stabilizálódott, megállt a betétkiáramlás, sőt talán már visszaáramlásról is beszélhetünk. A Fitch felminősítette Görögországot, az államadósság korábbi CC hitelminősítését CCC-re javította. A lépést a harmadik mentőcsomagról való megállapodás tényével magyarázták. Eközben tegnap a spanyol parlament elfogadta a mentőcsomagot, ma pedig a németek dönthetnek, valószínűleg hasonló végeredménnyel.
A hellének már a héten megkaphatják a hitelcsomag első részletét. Ez azért is lényeges információ, mert augusztus 20-án 3,2 milliárd eurót kell a görögöknek törleszteni az EKB felé.
Úgy tűnik, hogy a görög dráma néhány újrarendezés, és visszatapsolás után végleg leköszön a színről. Elfogadták ugyanis a mentőcsomagot, mind a görög parlamentben, mind az eurózónás pénzügyminiszterek találkozóján. Pár ország ratifikációja után életbe is léphet a három éves terv. Egyedül talán a finn parlamenten lesz nehéz „keresztülverekedni”, hiszen alapvetően szkeptikusak a helléneket illetően, ráadásul a gazdaságuk a második negyedévben erősen hanyatlott.
Az OTP a várakozásokat felülmúló eredmény tett közzé ma hajnalban. Az adózott eredmény a konszenzusban szereplő 32 milliárd forint helyett 38 milliárd lett. A nettó kamatbevételek alul, míg a díj- és jutalék bevételek felülmúlták a várakozást, így a bevétel összességében a konszenzusnak megfelelően alakult.
A görög parlament ma este, míg az eurózónás pénzügyminiszterek pénteken bólinthatnak rá a megállapodásra. A Bild értesülései szerint, azonban Angela Merkelnek lennének kérdései, főleg a privatizációval, és az adósság fenntarthatósággal kapcsolatos témákban. Németország áthidaló hitellel oldaná meg a kérdést, ezzel időt nyerve a részletek aprólékosabb kidolgozására, míg Görögország gyorsan szeretne pontot tenni a „dráma” végére.
Nagyon úgy tűnik, hogy Görögország minden apró részletben megegyezett a hitelezőkkel. A parlament csütörtökön szavazhatja meg a megállapodást, cirka egy nappal az eurózónás pénzügyminiszteri találkozó előtt. Ezek után már csak a tagországok parlamentjeinek jóváhagyására kell várni. A fentiek fényében az augusztus 20-án esedékes, 3,5 milliárd eurós EKB visszafizetést teljesíteni tudják majd a hellének.
Egy százalék feletti mínuszokig zuhantak az amerikai tőzsdék, eddig tartott tehát a pozitív hangulat. A Dow Jones index fél éve nem látott mélyponton landolt. Az Apple részvényei is nagyot estek, mert a Jeffries 135 dollárról 130 dollárra vágta vissza a cégre vonatkozó célár előrejelzését.
Az autógyártók rossz szereplése miatt a német DAX padlóra került tegnap, 2,68% mínusszal, de a többi vezető mutató sem teljesített sokkal jobban.
A kínai jüant ismét leértékelték a dollárral szemben. A tegnapi 1,8%-os elmozdulást ma egy újabb 1,6% mértékű devalválás követte. A mai lépés abszolút meglepetésnek számított, hiszen a kínai jegybank tegnap jelezte, hogy egy egyszeri leértékelésről volt szó. A lépések egyrészt azt mutatják, hogy a kínai gazdasággal komoly problémák vannak, ha ilyen drasztikus intézkedésekkel igyekeznek javítani a gazdaság versenyképességét, másrészt felvet olyan aggályokat is, hogy devizaárfolyam háborút eredményez a kínai leértékelés. Az opciós devizapiacon hirtelen ötszörösére nőtt a volumen, és további leértékelésre spekuláló opciós pozíciókat nyitottak. Jegybanki illetékesek szerint a kínai jegybanknak interveniálnia kellett, hogy a leértékelést követően megállítsa a jüan további gyengülését, és ezzel sávon belül tartsa azt. A ma megjelent kínai makroadatok kisebb negatív meglepetést okoztak. Júliusban a kiskereskedelmi forgalom 10,5%-kal bővült, míg az ipari termelés 6,0%-kal növekedett, utóbbi esetben a piac 6,6%-os bővülésre számított.
Továbbra is gyengül a forint, az euróval szemben. Tegnap a 312,7-es szinten is járt, végül 311,5-ön zárt az árfolyam.
A küszöbön toporog a görög megállapodás. A pénzügyminiszter nyilatkozata szerint minden rendben, már csak apró simítások vannak hátra. Igaz, ilyen nüansznyi dolgokon már ment a huza-vona régebben is, de most mind a két fél nagyon eltökéltnek látszik.
A görögök szerint már holnap megállapodhatnak a hitelezőkkel a harmadik mentőcsomagról, aminek valóban itt az ideje, hiszen igencsak közeleg az augusztus 20, amikor fizetnie kell a helléneknek.
A vártnál jobb eredményről számolt be tegnap zárás után a Magyar Telekom. A nettó eredmény 8,1%-kal nőtt, elsősorban az árbevétel javulásának köszönhetően. A vártnál nagyobb mértékben nőtt az IT és az energia szegmensek bevétele, a cég jelentős IT projekteket nyert el a II: negyedévben. A mobil üzletág bevétele a végződtetési díjak drasztikus visszaesése ellenére csak minimális mértékben csökkent, ami a készülékértékesítésnek és az adatforgalomnak köszönhető. Az EBITDA 5,2%-kal nőtt, az EBITDA marzs 32,9% volt. A működési költségek az IT és az energiaszegmenshez köthetően 4%-kal nőttek. Nőttek az amortizációs költségek is, az új frekvenciahasználati licenszek magasabb értékcsökkenése, valamint az új számlázási rendszerhez kapcsolódó szoftver aktiválása következtében. A pénzügyi eredmény is nőtt, elsősorban a származékos ügyletek valós értékelésének nyeresége és a forint euróval szembeni gyengülése következtében. Az effektív adókulcs a társasági adó és az iparűzési adó miatt 27,5% volt. A szabad cash flow -1,4 milliárd forintra romlott a GTS Magyarország akvizíciója (14,2 milliárd forint) miatt. A nettó eladósodottsági ráta 45,6% volt 2015. második negyedév végén. A menedzsment megerősítette a 2015-ös várakozásokat.
A MOL második negyedéve nagyon jól sikerült, a 179,5 milliárd forintos tisztított EBITDA meghaladja a 167,3 milliárd forintos konszenzust. Főleg a feldolgozás-kereskedelem üzletág emelkedett ki: a magas finomítói árréseknek, petrolkémiai marzsoknak és a jelentős volumenbővülésnek köszönhetően a tisztított EBITDA 127.4 milliárd forint lett, amire 2007 óta nem volt példa. A kutatás-termelés 53,5 milliárd forintos eredménye megfelelt a vártnak. Az egyetlen negatív meglepetés a rendkívül magas, közel 40 milliárd forintos vállalati nyereségadó lett: a cég Magyarországon 51%-os adót fizet. A menedzsment is 2,2 milliárd dollár éves tiszta EBITDA-t vár a csoporttól, ami mintegy 10%-kal van a piaci becslés felett.
20%-os mínuszban is járt tegnap a görög tőzsde, végül -16%-nál megállapodott, így telt az athéni kereskedés első napja. A részvények shortolása a következő napokban sem lehetséges. A bankokba a szezonnak köszönhetően folynak be az idegenforgalmi bevételek, így egyelőre nincs szükség az ELA keret megemelésére.
Ma kinyit az athéni tőzsde. Az USA-ban kereskedett ETF-ek alapján 17 százalékos zuhanás várható, de valószínűleg ez csak az induló érték lesz. A szabályozói környezet úgy változott, hogy heves mozgások esetén sokkal könnyebb felfüggeszteni az egyedi részvényekkel a kereskedést, és a belföldi szereplőkre is vonatkoznak megszorítások.
A görög helyzet ismét kezd kibogozhatatlanná válni. Nem elég, hogy a Sziríza párt baloldala nem ért egyet Ciprasszal, az IMF nem akar beszállni a hitelezésbe, míg adósság elengedés nem történik, megfelelő kiigazító programmal természetesen. Utóbbit precedens értéke miatt az EU nem akarja, így viszont kezd Gordiuszivá válni a hellén csomó.
A görög dráma, azért folyik tovább. Ciprasz előrehozott választásokkal „fenyegetőzik”, mert pártja tagjainak egy része nem ért vele egyet a megszorítások tekintetében, bár az érintettek szerint minden másban megvan az összhang. A Fed eközben nyitott kapukat hagyott maga után: további adatokra van szükségük a pontosításhoz, így szeptember, de akár december is lehet a kamatemelés dátuma.
Pénteken kinyithat az athéni tőzsde, amennyiben addig a pénzügyminiszter szabályozza a piaci kereskedést. A külföldiek szabad kezet kapnak, míg a belföldiek bizonyos megszorítások mellett kereskedhetnek – határozott az EKB.
