900 milliárd forintra csökkenti decemberig az MNB a jegybanki betétben elhelyezhető banki fölös pénzeket. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 1500-1600 milliárd forintos szintről, októbertől három lépcsőben, lineáris módon közelítenek az új célhoz. A likviditás ezáltal nőni fog a piacokon, ami még jobban lefelé tolja a hozamokat, és a bankközi kamatlábakat, ami a forint árfolyamára is negatív hatást gyakorolhat. Ezáltal csökkenne a dezinfláció, és közelebb kerülnénk a 2-4%-os inflációs cél eléréséhez.
Ma tartja soron következő kamatdöntő ülését az MNB. Az alapkamatban valószínűleg nem lesz változás, ám a likviditás kezelését illetően fontos bejelentést várnak az elemzők. A forint iránti kereslet csökkenhet a tájékoztatást követően, a felminősítés utáni lendület ellenére is.
Nincs szükség a negatív kamatokra, hanem célzott monetáris eszközökkel kell élénkíteni és stabilizálni a magyar gazdaságot - nyilatkozta tegnap egy konferencián Nagy Márton, az MNB alelnöke. Hozzátette: a versenyképességet javító strukturális reformokra van szükség a nagyobb növekedéshez.
Meglepetést hozott Amerikában tegnap az évesített új lakásépítések száma! A piac csökkenést várt, ezzel szemben 654 ezerre emelkedett az érték, a korábbi 592 ezerről. Ilyen jó számot 2007 óta nem láthattak a piacok. Sőt! Az elmúlt negyven esztendő átlaga 650 ezer, ami annyit jelent, hogy ismét az átlag felett tartózkodunk. A csúcs 2005-ben volt, amikor ez a szám megközelítette az 1,4 milliós darabot. Az új lakások építése mindenképpen gazdaságélénkítő tényező.
Heti rendszeresség helyett három havonta fog aukciót tartani az MNB, a három hónapos beteétekre, sőt szeptembertől a monetáris tanács a befogadható mennyiségről is dönteni fog, negyedévente – jelentette be tegnap a jegybank a váratlanul összehívott sajtótájékoztatón. Ezekkel a lépésekkel a bankokat a rövid lejáratú állampapírok vásárlására a bankközi piacra és az „overnight” betét használata felé lökik, amelyek az effektív hozamokat tovább nyomják lefelé. A forint árfolyamára mindez negatívan hathat, persze sok függ a szeptemberben meghatározandó limitektől is.
Az alapkamat szintentartása mellett nem hagyományos eszközöket is bevethet az MNB a jövőben, tehát tovább lazulhatnak a monetáris kondíciók – erre a döntésre jutottak tegnap a jegybankárok.
A felmérések továbbra is eltérő képet mutatnak a Brexittel kapcsolatos tényeket illetően. Egyes kutatások szerint 44% menne, míg 42 maradna – a többiek hezitálnak. A fogadóirodákban, azonban egyértelműen a bennmaradók vannak többségben. Mindenesetre, ha ez nem lenne elég izgalom a piacoknak, hamarosan a spanyol választás küszöbén fogunk állni, így lesz min aggódni a továbbiakban Jelenleg a konzervatív néppárt tűnik a legesélyesebbnek, de nyomában van az egyesült baloldal koalíciója, és a baloldali Podemos is. Az eredmények pedig patthelyzetet mutatnak, amely az ország stabilizációját illetően nem megnyugtató fejlemény.is.
A várakozásoknak megfelelően az MNB tovább csökkentette az irányadó rátát 15 bázisponttal, így az alapkamat 0,9%-ra süllyedt. A kamatfolyosó felső szélét szintén 15 bázisponttal vágta lejjebb a Monetáris Tanács 1,15%-ra, a betéti kamat azonban maradt változatlanul -0,05%-on. A jegybanki közlemény szerint a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az alapkamat tartósan a 0,9%-os szinten maradhat.
Az MNB monetáris tanácsa újra összeül, és kiderül lesz-e újabb kamatvágás. A piac 15 bázispontos csökkentéssel kalkulál. Ezzel a lépéssel akár be is fejeződhet a jegybank kamatcsökkentési ciklusa is. Ám érdekes kérdés az is, hogyha az MNB „titkolt” célja, hogy a gyenge forinton keresztül stimulálja az exportot, akkor most hova lökhetik, az amúgy is gyengélkedő hazai deviza árfolyamát, amely csak ideiglenesen tudott a Fitch felminősítés hírére erősödni.
A hazai első negyedéves GDP sokkolta a piaci szereplőket. Az építőipar hatalmasat esett, ami azt sugallja, hogy eddig leginkább az uniós beruházások pörgették a GDP-t. Így, ahogy kevesebb lett a beáramlás a növekedés is megtorpant. Emellett a jegybanknak már csak limitált lehetősége van a forint gyengítésére, ami stimulálhatja az exportot.
Tegnap látott napvilágot az MNB legutóbbi ülésének jegyzőkönyve. A dokumentumból kiderült, hogy nem egységes döntés született, az egyik tag kisebb vágást javasolt. A jegyzőkönyv hangvétele hűti a túlzott kamatcsökkentési várakozásokat. Igaz a tanács szerint az inflációs cél tartásához további kamatcsökkentésre lesz szükség.
A Monetáris Tanács tegnap a kamatcsere ügyletek (IRS) megszüntetéséről döntött (a vártnak megfelelően). Nagy Márton, az MNB alelnöke tegnap arról is beszélt, hogy szerinte egy további kamatvágás jöhet még.f
Homályosan fogalmazott tegnapi kamatdöntő ülésén az MNB. Míg a jegybank egyik mondata arra engedett következtetni, hogy már csak egy kamatcsökkentésre van mód, addig egy másik kommentár szerint van még tere a jegybanknak. Mivel az inflációs cél elérésének dátuma elcsúszott 2018-ra, így feltételezhető a továbbiakban is az alacsony alapkamati környezet.
A Goldman Sachs elemzése szerint 50% az esélye annak, hogy az MSCI májusi felülvizsgálata során a shanghai tőzsdén forgó részvények is bekerülhetnek az indexcsaládba. Egy ilyen lépéssel a kínai részvények súlya a mostani körülbelül 5%-ról 37,5%-ra emelkedne az MSCI feltörekvő piaci indexen belül. Egy pozitív döntés kedvező lenne a kínai részvénypiacnak, ugyanakkor a kiszorítóhatás miatt negatív lenne az összes többi feltörekvő piac számára.
Tegnap publikálták a Fed várva várt jegyzőkönyvét. A jegybankárok tárgyaltak a kamatemelésről ugyan, de a globális gazdasági lassulás kockázata miatt a lépést egyelőre elvetették. Ez összhangban van Janet Yellen korábbi kijelentésével, miszerint a jegybanknak pozitív fejleményre könnyebb reagálni, mint adott esetben egy elkapkodott kamatemelést korrigálni.
Holnap szinte az egész világ zárva lesz. Míg az USA-ban csak pénteken lesznek zárva a börzék, addig Európában péntek és hétfő is kereskedési szünnap lesz. London, Frankfurt, Bécs, Prága és Varsó is zárva lesznek - Budapest mellett.
Az MNB tegnapi kamatdöntő ülésén a várakozásokkal ellentétben 15 bázisponttal 1,2%-ra csökkentette az irányadó rátát. A kamatfolyosót is arrébb tolta a monetáris tanács, amely még asszimetrikusabb és szűkebb lett, lefelé maradt az 1,25 százalékpontos szélesség, felfelé viszont 0,25 százalékpontra süllyedt. Ráadásul ma reggel Nagy Márton alelnök arról beszélt, hogy az egyhetes hiteleszköz felárát a korábbi 25 bázispontról 15 bázispontra csökkentették, illetve a jegybanknál elhelyezett túltartalékolásra eddig 0%-os kamatot fizetett a jegybank, ezt csökkentették -0,05%-ra.
Az egynapos betéti ráta -0,05%-ra, míg az egynapos hitelráta 1,45%-ra csökkent.
Kiszámíthatatlan a gazdaságpolitika,, és komoly kockázatok vannak a rendszerben – ez a véleménye az S&P-nek hazánkról. A hitelminősítő tehát nem módosított Magyarország besorolásán. Egyébként kockázatként említi meg az MNB, abszolút nem hagyományos monetáris politikai eszköztárát. Sok múlhat a 2017-es költségvetésen, hiszen ha az jónak, stabilnak bizonyul, akkor akár az év második felében bekövetkezhet a várva várt felminősítés…
Az MNB nyitva hagyta a további monetáris lazításokhoz vezető ajtót, ráadásul a jegybank alelnöke a tortára habként kijelentette, hogy a negatív overnight betéti ráta sem zárható ki hazánkban. Sőt! Az alapkamat további csökkentése is benne van a pakliban, bár elsősorban a nem konvencionális lépések élveznek előnyt. És, ha még mindez nem lenne elég, idén az infláció is alacsonyabb pályát futhat be, mint ahogy eddig gondolták. A közlemény első fele nem különösebben hatotta meg a forint árfolyamát, ám a további fejlemények már beindították a befektetőket, így a hazai fizetőeszköz gyengülő pályára került az euróval szemben, és a 308-as szinten zárt.
