A Moody’s pozitívan értékelte, hogy a kínai kormány igyekszik átstrukturálni az önkormányzati hiteleket, ezzel a kínai feszültségek legalább egy ponton enyhülhetnek. Az elemzőház véleménye szerint 2450 milliárd dollárnál húzhatják majd meg az aggregát eladósodottsági szintet. Pozitívan értékelték a struktúra átalakítását, a futamidő hosszabbítását és azt is, hogy a hiteleket kötvénnyel igyekeznek kiváltani.
A korábbi híresztelésektől eltérően mégsem videókonferencián keresztül ülnek össze a Fed kamatdöntnökei. A szokott időben, Washingtonban találkoznak. A piac kivárással figyeli a tanácskozást, leginkább a jegyzőkönyv miatt. Érdekes lehet ugyanis, hogy a jegybank milyen kommentárt fűz az inflációs célokhoz, és a gazdaság jelenlegi helyzetéhez.
Aktívan töltötte a tegnapi napot az MNB. Meglepetésre áprilisig eltörlik a kéthetes állampapírt. Ezen kívül 20%-kal megnövelik a kamatcsere-tenderek összegét, aminek hatására elsősorban a hosszú kötvényhozamok csökkenhetnek minimális mértékben. A bejelentések után a forint erősödni tudott.
A mai napon sajtó – és elemzői tájékoztatót tart az MNB a monetáris eszköztárról. Az jegybank ügyvezetője szerint lefelé mutató kockázatok vannak az inflációban. A fenti kijelentés alapján akár további monetáris lazítás bejelentésével is lehet számolni, ami a forintra nézve gyengítően hathat.
Hét év után ma este nyolckor a Fed döntéshozók 25 bázisponttal 0,5%-ra emelhetik az alapkamatot. A kamatdöntést követően fontos lesz a Fed kormányzóknak, hogy hogy alakul a kamatpálya. Ugyanis, ha ez megemelkedne, akkor negatívan érintené a feltörekvő piacok devizáit, így a forintot is.
Az MNB egy nappal a Fed döntése előtt ülésezik. A jegybank valószínűleg érintetlenül fogja hagyni az 1,35%-os alapkamatot, ám a nem konvencionális lazító lépéseket illetően akár bejelentésekkel is számolhatunk.
Ma nem jelent meg fontosabb adat Ázsiából, viszont a BoJ holnap tartja kamatdöntő ülését. A piaci várakozás, hogy a jegybank változatlanul hagyja a 80 ezermilliárd jen összegű eszközvásárlási programját és csak az év utolsó hónapjában jöhet további lazítás.
A vártnál sokkalta jobb Richter eredménnyel gazdagodtak a befektetők, ma hajnalban. A tisztított üzemi eredmény több, mint 100%-kal növekedett, amely jócskán felülmúlja az elemzői konszenzust. A várakozást ugyan a veszteségek meghaladják: 13,8 milliárd forint pénzügyi veszteség keletkezett az oroszországi kintlévőségekből.
Ma Opec találkozó lesz Bécsben, a nem OPEC tagállamok képviselőivel. A kőolaj árfolyamának stabilizálása lesz a téma, de az OPEC vezetők előre tisztázták, hogy semmilyen a kitermelésüket negatív értelemben érintő ötletre nem vevőek. A cél ugyanis a piaci részesedés visszaszerzése. A tárgyalásra az azeriek, és a norvégok részvétele nélkül kerül sor.
Kamatdöntő ülést tart ma az MNB, de a konszenzus nem számít változtatásra, annak ellenére sem, hogy a világban (Fed, EKB) továbbra is a monetáris politika lazítása a jellemző.
Az MNB a korábbi híreknek megfelelően az eddigi választható 2-5% tartalékolás helyett december 1-től egységesen 2%-ot ír elő a bankok számára. Bár maga a csökkentés nem volt váratlan lépés, az időzítés korainak tűnik. A hír enyhén negatív a bankok számára, hiszen a likviditást a jövőben kicsit kedvezőtlenebb feltételek mellett kell kezelniük.
A jegybank tegnapi bejelentése szerint megváltozik az egynapos (overnight, O/N) kamatfolyosó, ugyanis 25 bázisponttal lejjebb tolódik. Ennek megfelelően a jegybanki O/N betétre fizetett kamat 0,1%-ra, miközben az O/N hitelre fizetett kamat 2,1%-ra csökkent. Ezzel összhangban a kéthetes betétek kamatának elméleti alja is 0,1%-ra csökkent (0,35%-ról). A lépést így további lazító intézkedésként lehet értelmezni. Továbbá a döntés az önfinanszírozási programot is támogatja, és a bankokat ösztönzi az ebben való aktív részvételre. A közleményben kiemeli a jegybank, hogy amennyiben az alkalmazkodás nem lesz megfelelő, készek további lépéseket tenni. Ezekkel párhuzamosan a Monetáris Tanács a hetente meghirdetett, likviditásnyújtó fedezett hiteleszközeinek feltételrendszerét is módosította. A jelenlegi kéthetes futamidejű hitelt egyhetes futamidejű fedezett hitel váltja fel, melynek kamata alapkamat (1,35%) + 25 bázispontra csökken. Mindeközben a hat hónapos futamidejű hitel helyett a Nemzeti Bank három hónapos futamidejű fedezett hitelt vezet be. Nagy Márton, az MNB alelnöke emellett azt is megjegyezte, hogy a kötelező tartalékrendszer átdolgozásán is gondolkodnak, mely közeledhet az EKB gyakorlatához (ott egy ráta van, nem kettő).
A világ tőzsdéire rányomta negatív bélyegét a tovább dagadó Volkswagen botrány. Az autógyártó közleménye szerint ugyanis összesen 11 millió autót szereltek azzal a dízelmotorral, ami megbukott az amerikai vizsgálatokon, igaz a többségénél nem okoz problémákat a szoftver. A vállalat a várt költségek miatt 6,5 milliárd euró (7,3 milliárd dollár) céltartalék képzéséről döntött, ami miatt felül kell vizsgálniuk a 2015-ös eredményvárakozásokat is. A most megképzett céltartalék azonban eltörpül a potenciális teljes költségekhez képest, hiszen csak az USA-ban 18 milliárd dolláros bírságot is kiszabhatnak a cégcsoportra.
A kínai jegybank tegnap huszonöt bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Így az egy éves hitelkamat 4,6%, míg a betéti ráta 1,75% lett. Ezzel párhuzamosan a kötelező tartalékrátát is csökkentették ötven bázisponttal. A tartalékráta csökkentését széles körben várta a piac, viszont a kamatvágás valamennyire váratlannak számított. November óta ez volt a jegybank ötödik kamatvágása. A bejelentésre elsősorban a bankpapírok reagáltak emelkedéssel. A piaci várakozások szerint a jegybank a közeljövőben további lazító intézkedésekről dönthet, ami akár ismételten érintheti a kamatot és a tartalékrátát is.
A Bloomberg TV adásában többször feltűnt tegnap az a hibás headline, hogy a görögök megegyeztek a hitelezőkkel. Ez is arról tanuskodik, hogy már mindenki szeretne a megállapodásról hallani. A hellének CDS felára lassan emelkedik, jelenleg 23,3%-on áll, ami a piac félelméről, de nem pánikról árulkodik. Mindenesetre tovább folynak az egyeztetések, s lassan a pénteki határidő küszöbéhez érkezünk.
Vajon alámegy a magyar alapkamat a lengyel 1,5%-nak? Ezt találgatják az elemzők, a tegnapi kamatvágó MNB döntés után, tehát a konszenzus még egy júniusi, 15 bázispontos csökkentéssel számol. A görög CDS eközben továbbra is 22%-on strázsál, a hellén ügy pedig folyik tovább: most a júniusi tartozás „összecsomagolásáról” szólnak a hírek, amit a kormány csak június végén, egyben fizetne ki. A javaslat állítólag az IMF-től származik.
Nem túlságosan bizalomgerjesztő Németország ZEW indexe, amelynek a jelenre vonatkozó komponense az egekbe szökött, míg a jövőt illető összetevő a várakozások alatt maradt. Elemzők szerint ez nem kifejezetten jó jel, ami a folytatást illeti.
93%-ra nőtt annak az esélye, hogy öt éven belül csődbe megy Görögország. A helléneknek több milliárd eurót kellene előteremteniük, záros határidőn belül. Az önkormányzatoknak minden felesleges pénzt be kell utalniuk a nemzeti bankhoz, hogy az állam fizetni tudja kötelezettségeit.
Az MNB tegnap a vártnál kisebb mértékben, 15 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, ráadásul az inflációs célon is puhított. Ez azt jelenti, hogy a jövőben akkor sem kell újra megvágnia a kamatot, hogyha csak 2%-os lesz, miközben 3% a cél. Több sem kellett a forintnak, hét éves trendvonalat tört át tegnap!
Továbbra sincs előrelépés a görögök ügyében, legalábbis a tegnapi Merkel-Ciprasz találkozó nem hozott új fordulatot. Így marad a nemzetközi feszültség, és a kivárás.
