Heti rendszeresség helyett három havonta fog aukciót tartani az MNB, a három hónapos beteétekre, sőt szeptembertől a monetáris tanács a befogadható mennyiségről is dönteni fog, negyedévente – jelentette be tegnap a jegybank a váratlanul összehívott sajtótájékoztatón. Ezekkel a lépésekkel a bankokat a rövid lejáratú állampapírok vásárlására a bankközi piacra és az „overnight” betét használata felé lökik, amelyek az effektív hozamokat tovább nyomják lefelé. A forint árfolyamára mindez negatívan hathat, persze sok függ a szeptemberben meghatározandó limitektől is.
Felgyorsultak a brit események, ugyanis a vártnál előbb, akár már holnaptól új miniszterelnöke lehet az Egyesült Királyságnak. Theresa May személyében egy maradáspárti politikus venné át az irányítást, s kezdené meg a britek kiléptetését az EU-ból, ami azt jelenti, hogy sokkal lágyabb megállapodásra, és szabadabb feltételekre lehet számítani. Azaz maradhatna a szabad munkaerő áramlás, s a befizetések is a közös piacért cserébe.
Felminősítésre vár az ország! Ma este ugyanis véleményt nyilvánít hazánkról a Moody’s, s az elmúlt hetek kommunikációja Brexit ide, vagy oda pozitív irányba mutat. A magyar gazdaság finanszírozásának szempontjából fontos lépés lenne, ha már a második hitelminősítő sorolna minket befektetési kategóriába. Bónuszként a Brexit óta nem látott magaslatokba törhetne a forint árfolyama, letesztelve akár a 200 napos mozgóátlagot is.
A brit népszavazásnak két nyertese mindenképpen van, mégpedig az arany, és az ezüst személyében. Míg előbbi 10%-ot, addig utóbbi 25%-ot emelkedett, s rallyjuknak köszönhetően évek óta nem látott magaslatokba törtek. Ez persze nem csoda, hiszen mindkét instrumentum menedékeszközként funkcionál.
Menekülnek a brit politikusok a süllyedő hajóról. Boris Johnson bejelentette, hogy biztosan nem fog indulni a miniszterelnöki posztért. Tegnap Nigel Farage búcsúzott el önként a pártelnökségtől. Így már két, brexit párti politikust tarthatunk számon, aki végül meghátrált a döntés, és a jövőbeli rendezkedés súlya alatt.
Komoly akvizíciót jelentett be ma reggel a Richter. A cég a svájci székhelyű Finox Holding nevű gyógyszergyártót vásárolja meg 190 millió svájci frankért. A női termékenységgel összefüggő fejlesztésekkel, értékesítésekkel foglalkozik a svájci biotechnológiai vállalat. A felvásárlás abszolút passzol a Richter termékportfoliójához, ráadásul a tranzakciót akár kézpénzzel is tudja finanszírozni.
A britek egészen elképesztő ötletekkel állnak elő a Brexit kapcsán. Hamarosan Nagy-Britanniából „Egyre kisebb-Britannia” válik, legalábbis, ha így mennek a dolgok tovább. Még az, az első hallásra hajmeresztő, ám másodikra nagyon is érthető gondolat is napvilágot látott, hogy London kiválna Britanniából, hiszen a globalizálódott lakosságának csak 20%-a szavazott a Brexit mellett, s neki van a legtöbb vesztenivalója…
3,5 millióan írták már alá azt az elektronikus aláírási felületet, melyet az angol parlament hozott létre, s melynek lényege, hogy ismételjék meg a Brexittel kapcsolatos népszavazást, hiszen egyik félnek sem volt 75%-a, sőt még csak 60%-os többséget sem ért el egyik tábor sem. Ráadásul a Holyrood, azaz a skót parlament nem fogja megszavazni a Brexittel kapcsolatos változtatásokat. A munkáspártban minden felborult, szinte az egész árnyékkormány lemondott, miközben az EU létrehozta a tárgyaló biztosi funckiót, s felszólította az angolokat, hogy döntsék el, s mondják meg mit akarnak. Egyszóval a bizonytalanság az úr!
2,4% helyett csupán 2,2%-kal fog bővülni idén Amerika gazdasága az IMF szerint. Ettől függetlenül az USA gazdasága jó formában van – nyilatkozta Lagarde, az IMF vezetője. Szerinte a probléma a termelékenységgel van. Ezzel párhuzamosan Janet Yellen is aggódik a növekedés miatt. Az elmaradás okai ismeretlenek…
A felmérések továbbra is eltérő képet mutatnak a Brexittel kapcsolatos tényeket illetően. Egyes kutatások szerint 44% menne, míg 42 maradna – a többiek hezitálnak. A fogadóirodákban, azonban egyértelműen a bennmaradók vannak többségben. Mindenesetre, ha ez nem lenne elég izgalom a piacoknak, hamarosan a spanyol választás küszöbén fogunk állni, így lesz min aggódni a továbbiakban Jelenleg a konzervatív néppárt tűnik a legesélyesebbnek, de nyomában van az egyesült baloldal koalíciója, és a baloldali Podemos is. Az eredmények pedig patthelyzetet mutatnak, amely az ország stabilizációját illetően nem megnyugtató fejlemény.is.
Az angolok körül forog a világ, elérkezett a Brexit ideje. A véleménykutatások szerint 45% maradna, míg 42% menne, szóval fordulni látszik a kocka, ráadásul a fogadóirodákban is erről árulkodnak a valószínűségek. Lehetséges, hogy a brit lakosság most értette meg micsoda anyagi vonzatai lennének a kilépésnek.
Az MSCI háza táján pozitív meglepetés született. Most még nem kerülnek be a kínai „A” részvények az MSCI feltörekvő piaci indexbe, mivel még mindig megvannak a szabad tőkeáramlás elleni korlátok. 2017-ben érkezik a következő felülvizsgálat, amikor már bekerülhetnek a részvények, hiszen kicsit időtolásnak tűnik ez az egész, mivel a kínaiak be akarnak kerülni, miközben az MSCI célja a teljes piaci liberalizáció. Summázva a kínaiak úgyis mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy eleget tegyenek az MSCI támasztotta elvárásoknak. Mindenesetre a feltörekvő piacok számára ez most jó hír, addig sem kell a felhígulástól aggódni.
A befektetők ma az MSCI döntésére fókuszálnak: a kínai „A” sorozatú részvények bekerülése a feltörekvő piaci indexcsaládba már évek óta téma, de a kínai tőkepiaci korlátok miatt az MSCI eddig még nem lépett. Most, azonban fordulhat a kocka. A legesélyesebb forgatókönyvnek az tűnik, hogy pozitív döntés születik, azaz az indexcsalád tagjává válnak a kínai részvények is. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy helyet kell szorítani a részvényeknek, így minden más indexnek csökkenni fog a súlya. A döntés tehát globális következményekkel jár.
A Brexit továbbra is lázban tartja a piacokat. A legújabb felmérések ráadásul arról számolnak be, hogy nőtt a kilépők aránya, sőt. A mérleg nyelve át is billent az ő oldalukra. A szavazók 53%-a lépne, ki az EU-ból, ha most lenne a szavazás. S bár a politikusok győzködik a népet arról, hogy az EU-hoz tartozás az egyetlen járható út, a bizonytalanság mégis kihat a piacokra.
Közeledik a Brexit-ről szóló népszavazás, így a befektetők, s ezáltal a piacok is egyre izgatottabbak. A Bloomberg június elején készített egy felmérést, mely szerint 43% szavazna a maradásról, míg 42% a kilépésről. Ennek ellenére, vagy épp ezért egyre több spekuláció jelenik meg a piacokon azt vitatva, hogy mi történhet egy esetleges kilépés esetén.
Gyenge adatokkal sokkolta ma reggel a világot Japán. A várt 1,8%-kal szemben 8,2%-kal csökkent a gépek rendelésállománya áprilisban. Hasonló visszaesés 2014 márciusa óta nem volt tapasztalható. A pénzállomány nagyobb mértékben bővült, mint ahogy a piac várta. A hírre nem hogy gyengült volna a jen, hanem erősödni tudott, a dollárral szemben.
A japán GDP végső becslése a konszenzussal összhangban 1,9% lett, mely 0,2%-kal magasabb, mint az első negyedév első becslése. A jó számokat a lakosság fogyasztásának, és a beruházások várakozásoknál jobb teljesítményének köszönhetjük. A befektetők ezen felbuzdulva már azon spekulálnak, hogy talán nem is olyan sürgető az a jegybanki lazítás és/vagy a kormányzati élénkítés.
Tény, hogy a munkaerőpiaci adatok nagyon gyengére sikerültek a tengerentúlon (ahogy arról mi is beszámoltunk tegnap), de a háztartások bevételei növekednek, a fogyasztói bizalom pedig jónak mondható – nyilatkozta tegnap Janet Yellen. Tehát továbbra is lassú kamatemelésekkel számolhatunk a Fed elnökének beszéde nyomán.
Az amerikai munkaerőpiaci adatot látva bizony kétségessé vált a kamatemelés. Kifejezetten gyenge lett a tengerentúli foglalkoztatási adat. Májusban mindössze 38000 fővel emelkedett a nem mezőgazdasági foglalkoztatottak száma, a konszenzusban szereplő 160000 fővel szemben. Ilyen rossz számot tavaly márciusban, illetve 2014 elején regisztrálhattunk. Igaz a munkanélküliség hét éve nem látott mélypontra, 4,7%-ra esett. A fenti összefüggések biztosan gondolkodóba ejtik a Fed tagokat a következő kamatemelést illetően.
Továbbra sincsen megállapodás az Opec tagok között a kitermelés csökkentését illetően. Alapvetően ez nem meglepő fejlemény, hiszen akadozik a nigériai, líbiai kitermelés, és export is. Ráadásul a venezuelai polgárháborús helyzet sem ad nyugalomra okot. Ezek együttesen több millió hordó kőolaj exportot érinthetnek. A mérleg másik nyelve, hogy Irán kitermelése nagyon lassan fut fel, így ők pl. abszolút nem érdekeltek semmiféle befagyasztásban.
