1987 óta nem látott mértékben zuhant a font árfolyama a dollárral szemben, hajnalban. A jelenlegi szintet 1985-ben érte el az árfolyam, ám akkor is csak átmeneti időre. Piaci elemzők szerint mindez a „flash crash” jelenségnek köszönhető, amit az algoritmizált, számítógépes kereskedés okozott. A helyzet mostanra viszonylag normalizálódott, és „csak” 1,3% a csökkenés.
A Bloomberg felmérése szerint a japán jegybank csalódást keltő augusztus eleji lépése ellenére az elemzők többsége arra számít, hogy szeptemberben ismét léphet a BoJ és tovább lazíthat monetáris politikáján.
Minimum (átszámítva) 250 milliárd dollár – ekkora gazdaság élénkítő csomag várható Japánban, nyilatkozta tegnap Shinzo Abe miniszterelnök. A piacok nagyon is örültek a bejelentésnek, főleg, hogy az elmúlt napokban japán sajtóértesülések 5-30 ezermilliárd jen között saccolták a mértéket, legutóbb épp az alsó élen táncolva. Ebből a szemszögből nézve még pozitívabb a hír. Bár a japán gazdaságélénkítő csomag részletei még nem nyilvánosak, de újsághírek szerint körülbelül a fele fiskális élénkítést takarhat.
A britek egészen elképesztő ötletekkel állnak elő a Brexit kapcsán. Hamarosan Nagy-Britanniából „Egyre kisebb-Britannia” válik, legalábbis, ha így mennek a dolgok tovább. Még az, az első hallásra hajmeresztő, ám másodikra nagyon is érthető gondolat is napvilágot látott, hogy London kiválna Britanniából, hiszen a globalizálódott lakosságának csak 20%-a szavazott a Brexit mellett, s neki van a legtöbb vesztenivalója…
Ma jön az EU csúcs, ahol az állam-és kormányfők megvitatják a Brexittel kapcsolatos teendőket, kilátásokat. Eközben nagyon úgy tűnik, hogy a brit politikusok nagy része abszolút nem szeretne kilépni az unióból. Jelenleg ugyanis októberig várnának a benyújtási kérelemmel, hogy addig is kitalálják milyen formában kívánnak kapcsolatban maradni az EU-val. Ez az időhúzás pedig akár még a malmukra is hajthatja a vizet…. A világ piacain pedig lassan erőt vesz a befektetőkön a megnyugvás, s a pánikszerű eladás helyét átveszi a kisebb mértékű csökkenés.
3,5 millióan írták már alá azt az elektronikus aláírási felületet, melyet az angol parlament hozott létre, s melynek lényege, hogy ismételjék meg a Brexittel kapcsolatos népszavazást, hiszen egyik félnek sem volt 75%-a, sőt még csak 60%-os többséget sem ért el egyik tábor sem. Ráadásul a Holyrood, azaz a skót parlament nem fogja megszavazni a Brexittel kapcsolatos változtatásokat. A munkáspártban minden felborult, szinte az egész árnyékkormány lemondott, miközben az EU létrehozta a tárgyaló biztosi funckiót, s felszólította az angolokat, hogy döntsék el, s mondják meg mit akarnak. Egyszóval a bizonytalanság az úr!
Az alapkamat szintentartása mellett nem hagyományos eszközöket is bevethet az MNB a jövőben, tehát tovább lazulhatnak a monetáris kondíciók – erre a döntésre jutottak tegnap a jegybankárok.
minimális mértékben emelkedett az inflációs ráta az eurózónában. Májusban a maginfláció 0,7%-ról 0,8%-ra emelkedett, a tisztítatlan inflációs mutató pedig továbbra is a negatív tartományban van -0,1%-os értékkel, ami enyhe javulást jelent az előző havi -0,2%-hoz képest. A fentiek mindenképp pozitív hírek az európai gazdaság számára, ám még így is nagyon távol van a jegybanki 2%-os cél.
Megérkeztek a Richter számai, amelyek elégedettségre adnak okot. Az eredmények ugyanis sokkal jobbak lettek annál, mint amit a cég prognosztizált. Enyhén növekvő árbevétel mellett a gyógyszer értékesítések sem csökkentek, inkább csak stagnálnak. Az összkép abszolút egyezik a konszenzussal.
A piaci várakozásokat 50%-kal meghaladta a Magyar Telekom első negyedéves gyorsjelentése, amely minden soron túlteljesítette a konszenzust. Az eladósodottság eközben 3 százalékponttal csökkent. A jövő évi osztalékcél 25 forint, amely erős alapokon nyugszik – látva a cég szerencseszámait.
David Cameron brit miniszterelnök sikerrel járt, az EU-val kötött megállapodás alapján 4+3 évre korlátozhatja az unióból érkező külföldi munkavállalóknak járó foglalkoztatással összefüggő juttatásokat. A miniszterelnök ezek után maradna az EU-ban, ugyanakkor párttársa, Boris Johnson a kilépés mellett kezd kampányolni. Hivatalosan ma terjesztik be a londoni alsóház elé a június 23-i népszavazás időpontjáról szóló javaslatot.
A tengerentúlon ma van az elnökök napja, így az amerikai indexek iránymutatás nélkül hagyják a világ többi mutatóját. A forgalmi adatok is valószínűleg tükrözni fogják az USA befektetőinek a hiányát.
Decemberben 8%-kal csökkent Japán export teljesítménye. A nagymértékű visszaesést a hanyatló kínai gazdasági kapcsolatok okozták. Az elemzői konszenzus ennél mérsékeltebb, 7%-os visszaesésre számított. Az import 18%-kal mérséklődött, főként a csökkenő nyersanyagárak miatt. Japán olajimportja 1988-as szintre esett vissza.
Mától felfüggesztették a részvénykereskedésre vonatkozó felfüggesztési szabályokat Kínában. A szabályozás nem volt túl hosszú életű, hiszen azt csak hétfőn vezették be, de a héten már kétszer is alkalmazni kellett. A mostani piaci turbulenciák miatt így inkább a felfüggesztése mellett döntöttek.
Korán reggel a várakozásoknak megfelelő harmadik negyedéves véglegesített német GDP adat érkezett. Az év/év alapú mutató 1,7%, míg a negyedév/negyedév alapú 0,3%-ot mutatott.
Nincs akadály, lehívhatják a görögök a 2 milliárd eurós hitelüket. A megegyezés ma hajnalban megszületett a további reformok tekintetében is, így már csak az eurózónás pénzügyminisztereken van a sor, akik pénteken áldásukat kell, hogy adják a megállapodásra.
A világ tőzsdéinek hangulatát a Fed jegyzőkönyve alakította, melyből a sorok között olvasva arra lehet következtetni, hogy a kamatemelési ciklus a jövő évre fog tolódni.
A függetlenségpártiak nyerték a katalán választást, azonban abszolút többséget nem sikerült szereznie az Együtt az igenért tömörülésnek. De a szintén függetlenségpárti Népi Egységgel együtt már megvan a szükséges többségük az elszakadáshoz. A koalíciós egyeztetést nehezíti, hogy egyedül Katalónia függetlenségében van egyetértés a két párt között. A végeredmény gyakorlatilag pontosan megegyezik az előzetes felmérésekkel. A spanyol kormány a szavazás eredményétől függetlenül ragaszkodik az egységes Spanyolországhoz és eszében sincs hagyni a legerősebb gazdasági tartományt függetlenedni.
A hellének már a héten megkaphatják a hitelcsomag első részletét. Ez azért is lényeges információ, mert augusztus 20-án 3,2 milliárd eurót kell a görögöknek törleszteni az EKB felé.
