A Wall Street Journal a Volkswagen tengerentúli vezérigazgatójával készített interjút, amelyben Hinrich Woebcken arról beszél, hogy a társaság 2020-ig ómegjelenhet elektromos hajtású autóival az Egyesült Államokban.
Az Egyesült Államok törökországi nagykövete tagadta, hogy közük lett volna a puccskísérlethez, amivel a török elnök és más tisztségviselők is megvádolták. A The New York Times-nak adott interjújában azt mondta, hogy akár Erdogán is állhat a történtek mögött, vagy az ellenzéki párt.
A hétvégi Törökországi események, azaz a hadsereg puccskísérlete nem hat nyugtatóan a piacokra. A harcokban sokan megsérültek és meghaltak ráadásul a „megtorlásra” is nagy esély van, miután a török miniszterelnök utalt a halálbüntetés visszaállítására. Az európai országok vezetői közül sokan tartanak attól, hogy a helyzet jelentősen megnöveli a terrorfenyegetettséget a térségben.
A brit jegybank a konszenzustól eltérően változatlanul hagyta az alapkamatot, ám a lépés inkább csak „időhúzásnak” tűnik, mivel még frissíteniük kell az inflációs, és a növekedési előrejelzéseket. A font tetemes gyengülése, azonban így is stimulálja a gazdaságot, ami akár feleslegessé is teheti a kamatvágást. A jegybank emellett jelezte, hogy egyéb eszközök bevetésére is kész, egyszóval nem biztos, hogy a kamatcsökkentés lesz a tanács soron következő lépése.
Az amerikai gazdaság továbbra is moderált fellendülésben van, miközben egyre égetőbb probléma a szakképzett munkaerő hiánya – derül ki, a tegnap publikált Bézs könyvből. A hitelkereslet emelkedett, sőt a riportban most először jelentek meg a választásokkal kapcsolatos félelmek. A Brexit nem különösebben hatotta meg a különböző régiókat. Igazi bizonytalanságról nem is számoltak be, sőt egyes körzetekben inkább a befektetések aktivizálódására számítottak, örülve a tengerentúli biztonságnak.
Heti rendszeresség helyett három havonta fog aukciót tartani az MNB, a három hónapos beteétekre, sőt szeptembertől a monetáris tanács a befogadható mennyiségről is dönteni fog, negyedévente – jelentette be tegnap a jegybank a váratlanul összehívott sajtótájékoztatón. Ezekkel a lépésekkel a bankokat a rövid lejáratú állampapírok vásárlására a bankközi piacra és az „overnight” betét használata felé lökik, amelyek az effektív hozamokat tovább nyomják lefelé. A forint árfolyamára mindez negatívan hathat, persze sok függ a szeptemberben meghatározandó limitektől is.
Felgyorsultak a brit események, ugyanis a vártnál előbb, akár már holnaptól új miniszterelnöke lehet az Egyesült Királyságnak. Theresa May személyében egy maradáspárti politikus venné át az irányítást, s kezdené meg a britek kiléptetését az EU-ból, ami azt jelenti, hogy sokkal lágyabb megállapodásra, és szabadabb feltételekre lehet számítani. Azaz maradhatna a szabad munkaerő áramlás, s a befizetések is a közös piacért cserébe.
Pár hete még legyintett a Moody’s a Brexittel kapcsolatos negatív hatásokra, félelmekre, mondván, hogy potenciálisan nem veszélyforrás. Ehhez képest, épp a brit szituáció miatt nem vizsgálta a hitelbesorolásokat, így nyilván hazánk felminősítése is várat magára. Ez alapvetően nem a mi sikertelenségünk, így nagy reményekkel várhatjuk a novembert, amikorra már szinte borítékolható a pozitív döntés…
Felminősítésre vár az ország! Ma este ugyanis véleményt nyilvánít hazánkról a Moody’s, s az elmúlt hetek kommunikációja Brexit ide, vagy oda pozitív irányba mutat. A magyar gazdaság finanszírozásának szempontjából fontos lépés lenne, ha már a második hitelminősítő sorolna minket befektetési kategóriába. Bónuszként a Brexit óta nem látott magaslatokba törhetne a forint árfolyama, letesztelve akár a 200 napos mozgóátlagot is.
A brit népszavazásnak két nyertese mindenképpen van, mégpedig az arany, és az ezüst személyében. Míg előbbi 10%-ot, addig utóbbi 25%-ot emelkedett, s rallyjuknak köszönhetően évek óta nem látott magaslatokba törtek. Ez persze nem csoda, hiszen mindkét instrumentum menedékeszközként funkcionál.
A brit jegybank pénzügyi bizottsága a jövő évre ígért szigorúbb tőkekövetelményeket nem kéri számon a bankoktól (a hitelkitettség 0,5%-ára rúgó pufferszint 0% marad jövő júliusig), aminek köszönhetően 150 milliárd fontnyi likviditás szabadulhat fel. A jegybanki pénzügyi stabilitási jelentés szerint a külföldi tőkeáramlás 50%-kal esett 2016 első három hónapjában, ami a kereskedelmi ingatlanpiacot érintheti leginkább.
Komoly akvizíciót jelentett be ma reggel a Richter. A cég a svájci székhelyű Finox Holding nevű gyógyszergyártót vásárolja meg 190 millió svájci frankért. A női termékenységgel összefüggő fejlesztésekkel, értékesítésekkel foglalkozik a svájci biotechnológiai vállalat. A felvásárlás abszolút passzol a Richter termékportfoliójához, ráadásul a tranzakciót akár kézpénzzel is tudja finanszírozni.
A britek egészen elképesztő ötletekkel állnak elő a Brexit kapcsán. Hamarosan Nagy-Britanniából „Egyre kisebb-Britannia” válik, legalábbis, ha így mennek a dolgok tovább. Még az, az első hallásra hajmeresztő, ám másodikra nagyon is érthető gondolat is napvilágot látott, hogy London kiválna Britanniából, hiszen a globalizálódott lakosságának csak 20%-a szavazott a Brexit mellett, s neki van a legtöbb vesztenivalója…
Ma jön az EU csúcs, ahol az állam-és kormányfők megvitatják a Brexittel kapcsolatos teendőket, kilátásokat. Eközben nagyon úgy tűnik, hogy a brit politikusok nagy része abszolút nem szeretne kilépni az unióból. Jelenleg ugyanis októberig várnának a benyújtási kérelemmel, hogy addig is kitalálják milyen formában kívánnak kapcsolatban maradni az EU-val. Ez az időhúzás pedig akár még a malmukra is hajthatja a vizet…. A világ piacain pedig lassan erőt vesz a befektetőkön a megnyugvás, s a pánikszerű eladás helyét átveszi a kisebb mértékű csökkenés.
3,5 millióan írták már alá azt az elektronikus aláírási felületet, melyet az angol parlament hozott létre, s melynek lényege, hogy ismételjék meg a Brexittel kapcsolatos népszavazást, hiszen egyik félnek sem volt 75%-a, sőt még csak 60%-os többséget sem ért el egyik tábor sem. Ráadásul a Holyrood, azaz a skót parlament nem fogja megszavazni a Brexittel kapcsolatos változtatásokat. A munkáspártban minden felborult, szinte az egész árnyékkormány lemondott, miközben az EU létrehozta a tárgyaló biztosi funckiót, s felszólította az angolokat, hogy döntsék el, s mondják meg mit akarnak. Egyszóval a bizonytalanság az úr!
Döbbenettel fogadták a piacok a hírt, miszerint az érzelmek győzedelmeskedtek a józanész diktálta tények felett, s a brit nép arra szavazott, hogy kilépne az EU-ból. A Brexit tehát a távozás mellett döntött. Igaz, az EU gazdaságára nézve limitált hatás várható csupán, ám a politikai kérdések már sokkal súlyosabbak, mintegy széthullást is előidézhetnek.
2,4% helyett csupán 2,2%-kal fog bővülni idén Amerika gazdasága az IMF szerint. Ettől függetlenül az USA gazdasága jó formában van – nyilatkozta Lagarde, az IMF vezetője. Szerinte a probléma a termelékenységgel van. Ezzel párhuzamosan Janet Yellen is aggódik a növekedés miatt. Az elmaradás okai ismeretlenek…
Az alapkamat szintentartása mellett nem hagyományos eszközöket is bevethet az MNB a jövőben, tehát tovább lazulhatnak a monetáris kondíciók – erre a döntésre jutottak tegnap a jegybankárok.
A felmérések továbbra is eltérő képet mutatnak a Brexittel kapcsolatos tényeket illetően. Egyes kutatások szerint 44% menne, míg 42 maradna – a többiek hezitálnak. A fogadóirodákban, azonban egyértelműen a bennmaradók vannak többségben. Mindenesetre, ha ez nem lenne elég izgalom a piacoknak, hamarosan a spanyol választás küszöbén fogunk állni, így lesz min aggódni a továbbiakban Jelenleg a konzervatív néppárt tűnik a legesélyesebbnek, de nyomában van az egyesült baloldal koalíciója, és a baloldali Podemos is. Az eredmények pedig patthelyzetet mutatnak, amely az ország stabilizációját illetően nem megnyugtató fejlemény.is.
Az angolok körül forog a világ, elérkezett a Brexit ideje. A véleménykutatások szerint 45% maradna, míg 42% menne, szóval fordulni látszik a kocka, ráadásul a fogadóirodákban is erről árulkodnak a valószínűségek. Lehetséges, hogy a brit lakosság most értette meg micsoda anyagi vonzatai lennének a kilépésnek.
